Két viszonylag komoly különbségekkel rendelkező bringás közeget szólít meg a Giro d’Italia és a Bringázz a Munkába! kampány, mégis lehet találni összefonódási pontokat. A két esemény felelőseit kérdeztük a kapcsolódási pontokról és a továbbfejlődési lehetőségekről az őszi Bringázz a Munkába! kampány záróeseményén.

Hirdetés

2019-ben több mint 906 074 kilométert tekertek összesen a tavaszi és az őszi Bringázz a munkába! kampány résztvevői, így az eseménysorozat fennállásának egyik legaktívabb évét tudhatja maga mögött. 687 269 kilométerével természetesen Budapest nyerte a települések rangsorát, de az 1,8 milliós fővárossal nyilvánvalóan nehéz versenyezni. A vidéki városok versenyét ezúttal Szeged nyerte, a top 5-be Debrecen, Székesfehérvár és Veszprém fért még be.

A résztvevők a szokásos értékes tárgynyeremények mellett ezúttal utazást is nyerhettek a 2020-as Giro d’Italia olaszországi szakaszaira. A szervezők ezzel nem titkoltan a 2020-as budapesti Nagy Rajtra szerették volna felhívni a figyelmet. Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerint a budapesti Giro-rajt nem csupán a kerékpársport fellendítésében játszhat kulcsszerepet:

A Giro d’Italiát tudatosan nem csak a versenysport fellendítésére akarjuk felhasználni, hanem szeretnénk, ha az egész kerékpáros ügy profitálna belőle. A Grande Partenzának köszönhetően reményeink szerint fejlődhet a kerékpáros turizmus, javulhat a közlekedési morál és ezzel kapcsolatban még nagyobb hangsúlyt kaphat a megfelelő oktatás is.

Szeretnénk iskolákat is meglátogatni a Giro kapcsán. Tanpályákkal, oktatási napokkal készülünk, ahol a gyerekeket Girós ajándékokkal is motiváljuk majd. Nem szabad elfelejteni a közlekedési kisokost sem, amit már háromszázezer általános iskolás gyerekhez juttattunk el.

Először a gyerekeknek kell példát mutatnunk

A Giro d’Italia nem titkolt célja, hogy a kerékpározás elősegítéséhez szükséges társadalmi és jogszabályi változásokat is elősegítse. Ilyen változás lehet a másfél méteres előzési oldaltávolság, a kötelező infrastruktúra használattal kapcsolatos szabályok átalakítása vagy egy sor más olyan rendelkezés, ami elősegítheti, hogy minél többen bringázzanak. A Girónak köszönhetően a kerékpározás fókuszba kerül, ami segíti ezeknek az ügyeknek az előremenetelét. Minden mindennel összefügg.” – mondta a 2020-as Giro-rendezés szervezőbizottságát is vezető kormánybiztos.

Az egész világon küzdenek a másfél méterért

A BAM!-ot szervező Magyar Kerékpárosklub szóvivője és alelnöke, Halász Áron szerint van még fejlődési potenciál a hazai bringázást ösztönző kampányokban: „Minden évben gondolkozunk azon, hogy mit lehetne változtatni a Bringázz a munkába! kampányon. Ausztriában például egész éves kampány van, több intenzív figyelemfelhívó időszakkal igyekszenek minél több embert bringára ültetni. A régióban egyébként egészen jól teljesítünk, országos a kampányunk, egyes országokkal ellentétben nem csak egy napig tart, hanem egy hónapig. Az idei részvételi szám minden idők egyik legmagasabbja még a májusi tájfun ellenére is. A legjobb bringázást elősegítő intézkedés persze az lenne, ha a jövőben adókedvezménnyel támogatná az állam a bringavásárlást, vagy a cégek konkrét kedvezményekkel ösztönöznék a dolgozóikat a bringás munkába járásra.

Magyarországon jelenleg semmilyen támogatás nem jár a bringás munkába járásért, miközben a tömegközlekedést és az autós munkába járást az állam és a cégek is segítik. Révész szerint ez a jövőben változhat, már csak azért is, mert az elmúlt években sorra rekordot dönt a forgalomba helyezett gépjárművek száma, évente mintegy kétszázezerrel nő az autók száma az országban. „Olyan városrészekben lett probléma a parkolás, ahol korábban el sem tudtuk ezt képzelni. Ezen Nyugat-Európában is keresztülmentek, és egy darabig az utak bővítésével igyekeztek úrrá lenni a káoszon. Persze, mikor látták, hogy ez nem vezet eredményre, megfordult a trend. Mára folyamatosan próbálják a forgalomtól elzárt területek arányát növelni, igyekeznek a nem autós közlekedés lehetőségeit erősíteni. Az önkormányzati választás után szeretnénk elvinni a megyei jogú városok döntéshozóit egy study tourra (Koppenhága vagy Amszterdam lehet a cél), hogy nézzék meg saját szemükkel, hogy hogyan működik egy igazán kerékpárosbarát város. Bízunk benne, hogy így őket is megtudjuk majd győzni abban, hogy a kerékpározás elősegítése az egész közösség érdeke. Budapesten jelenleg olyan 3% környékén van a kerékpáros közlekedés részaránya, miközben Koppenhágában 37% ez a szám – bőven van még tér fejlődésre.” – mondta Révész Máriusz.

Mennyi pénz jár a bringás munkába járásért?

Halász szerint az ilyen kampányok egyik távlati célja, hogy a civilek és a cégek közösen lobbizzanak azért, hogy egy-egy munkahely kerékpárosbarátabbá váljon: „A BAM!-nak nem csak az a célja, hogy az a 9000 ember bringára üljön, hanem ugyanennyire fontos, hogy a kampány időszaka alatt több millió embert elértünk a hirdetéseinkkel, médiamegjelenéseinkkel – szó van arról, hogy lehet bringával munkába járni. Teljesen random helyekről jönnek megkeresések, hogy hallottak a kampányról és szeretnének céges napon bringás oktatást csinálni, illetve segítséget kérnek, hogyan alakítsanak ki munkahelyen bringás tárolókat. A BAM! egyik távlati célja, hogy a cégek és a helyi szervezetek fogjanak össze, és lobbizzanak azért, hogy a gyárhoz vagy az irodaházhoz fusson bringasáv.” – zárta gondolatait a Kerékpárosklub szóvivője.

Tématámogatás: Készült Magyarország Kormánya támogatásával

Hirdetés
Itt olyan írásokat olvashatsz, amelyek a Flowcycle többi cikkeihez hasonlóan érdekesek és hasznosak, de elkészítésüket egy külső cég támogatta.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet