Léteznek olyan európai városok, ahol már az lenne szokatlan, ha autók helyett nem kerékpárral közlekednének. Ennek pedig számos jótékony hatása van mind az egészségünket, mind pedig a környezetünket illetően. És, hogy hol tart most mindebben Magyarország?

Minél többen ülnek biciklire, annál kisebb lesz a forgalom. Csökkennek a torlódások, a dugók, akárcsak a káros anyagok kibocsájtása, a levegőszennyezés és a tömegközlekedés túlterheltsége. Sok esetben pedig még olcsóbb is, mint autóval utazni, vagy közösségi közlekedéssel. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy kerékpár gyártáshoz jóval kevesebb nyersanyagra és energiára van szükség, mint mondjuk egy autónak, de az is hatalmas előny, hogy a legtöbb kerékpár csereszabatos, így a termékeket nem feltétlenül kell több ezer kilométerről szállítatni. Élettartama igen hosszú, alkatrészei pedig egytől egyig újrahasznosíthatóak, még a gumi is, amiből a kreatív iparművészek olykor nadrágszíjat, bútort vagy éppen karkötőt készítenek. És még mozgásban is tartja az embert.

Egy szó, mint száz rengeteg pozitív hatása van a kerékpározásnak. Ezt a felismerést pedig jó néhány országnak sikerült átépíttetnie a mindennapokba, elindulva ezzel egy jóval egészségesebb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb úton.

Egyesült Királyság / London

Képen: London / Forrás: pexels.com

Az elmúlt években kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek Londonban az úgynevezett „biciklis sztrádák” megnyitására a fontosabb ingázó útvonalak mellett. A feltűnően kék színű kerékpársávok egyrészt segítenek a biztonságos közlekedésben, másrészt a hatékonyabb közlekedési útvonalak létrehozásával megfelelő átjárókat tudtak teremteni a kerékpárosok számára. Kölcsönbringa-rendszer Londonban is működik, méghozzá Boris-bike elnevezéssel, ami igencsak hasznos lehet, ha valaki nem vitte magával a bringáját egy utazás során. A név máskülönben nem véletlenül emlékeztet minket Boris Johnsonra, az egykori főpolgármesterre, hiszen amikor üzembe helyezték a bringákat, akkor ő volt a polgármester. Sőt, a „biciklis sztrádák” megnyitásának első ötlete is tőle származott. A kölcsönbringa-programot azonban Párizs inspirálta. A Transport for London adatai szerint a gépjármű- és a kerékpárhasználata közötti különbség Londonban is csökkent, noha az utakkal vannak még problémák. A turistáknak érdemes ügyelni a baloldali közlekedésre, hiszen arra nem mindig könnyű átszokni.

Hollandia / Amszterdam, Utrecht

Képen: Amszterdam / Forrás: pixabay.com

Nem véletlenül nevezik Amszterdamot a kerékpárosok fellegvárának. A városban annyira elterjedt a bicikliken való tekerés, hogy ott már tényleg az számít szokatlannak, ha valaki inkább az autót, vagy más járműt választ közlekedési eszközként. Felmérések szerint a belvárosi utak 48%-át teszik meg pedálozva. Hollandiában több helyen is „a kerékpárnak van elsőbbsége” szemléletmódot követik, ami a külföldiek számára elsőre szokatlannak tűnhet, de a helyiek szerint ez a normális. Utrecht sem kivétel ez alól, ami szintén kerékpárbarát várossá nőtte ki magát. Hollandiában a népszerű bringás közlekedés elterjedése a 70-es évekig vezethető vissza. A háborút követően, miután az 50-es és 60-as években megnőtt az autóeladások száma, az autóbelesetek is egyre gyakoribbá váltak, amiknek következtében felnőttek és gyerekek is életüket vesztették. Ezt követően kezdtek el biztonságosabb kerékpáros közlekedést követelni egy társadalmi mozgalom révén, aminek a “Stop de Kindermoord” (“Legyen vége a gyermekgyilkosságoknak”) nevet adták. Az 1973-as közel-keleti olajválság sem járult hozzá az autóközlekedés gördülékeny működéséhez, így a holland kormány végül engedett és elkezdték kiépíteni a ma is jól működő kerékpáros infrastruktúrát, amit a későbbi években még több fejlesztés követett.

Németország / Berlin, Münster

Képen: Berlin / Forrás: pixabay.com

A német fővárosban, Berlinben is nagy divatja lett a kerékpározásnak, bár a biztonságot és a kerékpáros úthálózatot tekintve egyesek szerint van még mit fejleszteni. A városvezetés azonban nem zárkózik el a témától, ami nagyobb nehézséget okoz a berlini politikusok számára az az anyagi háttér. A gyorsan növekvő kerékpáros áradat igényeit ugyanis egyre nehezebb kielégíteni, a kiegyensúlyozatlan helyzet pedig a biztonság rovására megy.  A tervek szerint 13 újabb biciklis utat terveznek a jövőben, amik külön lesznek választva a többi közlekedőtől. Az első kettő kivitelezését, ha minden igaz 2017 végén meg is kezdik. A münsterieknek szintén nagy kedvencük a kerékpár. A város a főpályaudvaron elhelyezett kerékpárállomásról is híres. Berlin helyzetéhez hasonlóan Münster vezetőinek kezét is megkötik a kiadott költségekre szánt összegek, továbbá a felelőtlen és fegyelmezetlen kerékpárosok sem javítanak a helyzeten. A kijelölt biciklis sávok gyakran el vannak hanyagolva, valamint a veszélyesebb kereszteződések áttekinthetőségét is illették már panasszal.

Franciaország / Párizs, Lyon, La Rochelle

Képen: Párizs / Forrás: pexels.com (a szerk.: A kép utólag módosítva lett, köszönjük az észrevételt.)

A súlyos szmog felébresztette Párizst is, ez a felismerés pedig a város vezetőit is arra ösztökélte, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak környezetükre. A kétezres évek elejétől Párizs az első európai városok közé tartozott, ahol kialakították a közbringarendszert. Az autós közlekedés korlátozása után új alternatívaként a kerékpáros élet fejlesztése lett a cél. Párizs rendelkezik jelenleg a világ egyik legnagyobb bringakölcsönző rendszerrel, és habár ebben élen jár, az utak néhány beszámoló szerint itt is hagynak maguk után kivetnivalót. Ha már kerékpárkölcsönzés, akkor Lyonról se feledkezzünk meg, ahol szintén nagy sikerrel működik a kerékpárok bérbeadása, emellett igen sűrű úthálózattal is rendelkezik. Ugyanakkor La Rochelle sem hagyta ki a lehetőséget, hogy kerékpárbérlésre ösztönözzék a lakókat és a turistákat az egészségesebb közlekedésért.

Svájc / Bázel

Képen: Bázel / Forrás: pixabay.com

A vonattal érkezőknek igen praktikussá válhat a Basel pályaudvar szomszédságában megnyitott Velo-parkoló, ahol a kerékpárkölcsönzésen kívül kerékpárszervizre és csomagmegőrzésre is van lehetőség. A lakosok előszeretettel választják az úgynevezett Velot közlekedési eszközként, de a sokat dicsért, kulturált és színvonalas jelzőkkel ellátott tömegközlekedési eszközök is előnyt élveznek. Svájc harmadik legnagyobb városának egy része autómentes, ami sokat segít a jó levegő megőrzésében és a zaj mentesebb életben, elkerülve a forgalmi dugókat. A Rajna mentén, vagy a hármashatárt érintve (svájci-német-francia) izgalmas kis túrákat lehet tenni.

Olaszország / Róma

Képen: Róma / Forrás: pixabay.com

Kicsivel több, mint négy évvel ezelőtt nőtt meg jelentősen a bringások száma Rómában. Az olasz sajtó még egy közleményt is kiadott, amiben azt taglalták, hogy bár nem épültek új kerékpárutak és a bringázás sem vált biztonságosabbá, mégis váratlanul megnőtt a kerékpárosok száma. Néhányan a gazdasági válságot sejtették a dolog mögött, aminek hatására egyesek az addig népszerű motorok, robogók és autók helyett inkább nyeregbe ültek, majd divattá is váltak a kétkerekűek. Igaz, ennek ellenére van még hová fejlődni, nem csak az úthálózatot tekintve, de a biztonságot is, ugyanis előfordulhat, hogy az autósok nem figyelnek kellőképpen a bringásokra és a kismotorosokra.

Spanyolország / Barcelona

Képen: Barcelona / Forrás: pixabay.com

A spanyol város csakugyan nagy bringabarát. A kerékpárok bérlése mellett a bringás túrákra is nagy hangsúlyt fektetnek. Barcelona törekszik arra, hogy növelje a biciklizés népszerűségét. A biztonságos közlekedést tekintve a sebességkorlátozásra, a bukósisak használatára és a közlekedési lámpák megfelelő működésére is ügyelnek, valamint kényelem szempontjából a metró állomások közelében is lehetővé teszik a kerékpárok elhelyezését. Szintén pozitívum, hogy a katalán városban jó néhány helyen a biciklis utak elkülönülnek az autóktól, ezzel is nagyobb védelmet nyújtva a bringásoknak.

Dánia / Koppenhága

Képen: Koppenhága / Forrás: pixabay.com

A dán főváros, Koppenhága szintén élő példája annak, hogy milyen jól működhet a kerékpárosbarát infrastruktúra. 1970 óta a belváros több pontján is kézi forgalomszámlálást alkalmaznak, 2009-ben pedig az első elektromos bicikliszámláló is a helyére került, amiből összesen már 20 készülék üzemel a városban. Felmérések szerint az elmúlt 20 évben 68%-kal nőtt a biciklis forgalom a régióban. Sőt, a korábbi 40 évben, míg az autók száma csökkent, addig a kerékpárok száma növekedett a forgalomban. Ezt segítette a lakosok hozzáállása, a politikai elkötelezettség és a megfelelő anyagi háttér. Mindezt úgy, hogy a helyiek száma is folyamatosan emelkedett, ahogyan egyes új lakónegyedekben az autótulajdonosok száma is, miközben az autók használati mértéke nem gyarapodott. A jövőre nézve Koppenhága vezetői továbbra is szeretnék fenntartani ezt a tendenciát, mi több, újabb fejlesztéseket is terveznek, amihez nem csak kikérik, de figyelembe is veszik a lakosok igényeit.

Svédország / Malmö

Képen: Malmö / Forrás: upload.wikimedia.org

Malmö kerékpáros élete egyrészt a kiemelkedő bringás úthálózatai miatt érdekes, másrészt néhány kereszteződésben léteznek olyan jelzőrendszerek, amelyek hangjelzéssel figyelmeztetik az autósokat a biciklisek érkezésére. A kerékpárutak kényelme mellett szól, hogy pumpáló és gyors szervizelő állomások is ki vannak helyezve, amik egy váratlan defekt esetén nagy segítséget nyújthatnak.

Norvégia / Trondheim

Képen: Trondheim / Forrás: pixabay.com

Az utóbbi 20 évben Trondheim városában is megindultak a kerékpáros közlekedésre kiterjedő fejlesztések. A környék egyik legnagyobb látványossága mégis az a CycloCable néven megkeresztelt kerékpáros lift, ami az egyik meredek dombon nagy segítséget nyújthat az utazóknak. A szerkezet 1993 óta működik, 2012-ben pedig fel is újították. A mellékelt videóban érdemes meglesni ennek a szerkezetnek a működését.

Norvégia egyébként a fővárosban is igen komoly lépéseket tett a fenntarthatóság érdekében. Két év múlva a tervek szerint kitiltják az autókat Oslo belvárosából.

Finnország / Oulu

Képen: Oulu / Forrás: pixabay.com

A nagy és hideg telek ellenére Ouluban még az sem ritka, ha a havas utakon ülnek kétkerekűre a lakosok. Ezt azonban nagyban segíti az is, hogy kellő figyelmet fordítanak a havas és a jeges utak megtisztítására. Mivel igen természethez közeli népnek számítanak a finnek, így szívesen indulnak útnak gyalogosan, futva vagy éppen kerékpárral. Oulu kerékpáros úthálózatai máskülönben elég sűrűk, így a biciklisek is előnyben érezhetik magukat, de a görkorcsolyázásnak is nagy divatja van.

De hol tart most Magyarország?

Képen: Magyarország / Forrás: pixabay.com

Nem túlzás kijelenteni, hogy a magyarok is imádnak kerékpárra ülni és azzal útnak indulni. Sokan mégis a negatívumok mellett említik a kevés hazai kerékpárutat és a nem összefüggő úthálózatokat, ahogyan egyesek még azokat a régimódi tiltásokat is megjegyzik, amik szintén nem segíthetik előrébb a hazai kerékpáros élet felvirágzását. A gyalogosok, bringások és autósok lobbanékony viszonyáról nem is beszélve. Ha pedig a célok között szerepel az is, hogy az autók helyett többen válasszanak környezetkímélőbb közlekedési formát, akkor akárcsak Párizsban, vagy másutt, idehaza sem árt felvázolni néhány alternatív ötletet. Most viszont lehet mondani, hogy a hazai tömegközlekedés közel sem olyan baráti, tiszta, igényes és kulturált, de nem is olyan pontos, mint például Svájcban. A gyalogos- és kerékpárutakon pedig szintén lenne még mit javítani.

Próbálkozások természetesen idehaza is voltak, vannak és lesznek, kérdés, hogy milyen sikerrel. A hamarosan 3 éve megjelenő MOL Bubik kaptak hideg és meleg vizet egyaránt a kritikus magyaroktól, ennek ellenére nagy előrelépésnek számított, hogy Budapesten létrehoztak egy közbringarendszert, amit néhányan addig csak hitetlenkedve figyeltek. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére is kaptunk újabb ígéreteket a kormánytól, amik legfőképpen uniós forrásból valósulnának meg. Elsősorban ezek Észak-Kelet Magyarországot, a Dél-Dunántúlt és az Európai Kerékpárút Hálózatot (EuroVelo) érintenék, utóbbi a 6. számú nemzetközi kerékpáros útvonal szakaszán, Dömös és Szentendre között. Ezeken a helyszíneken a tervek szerint újabb kerékpárutak épülnének majd, de Budapesten is lesznek változások a Magyar Kerékpárosklub VEKOP-projektje szerint, amiben a kerékpáros utak és a MOL Bubik bővítése is napirenden van. A fővárost 21%-ban érintené a magánberuházás, amihez a polgárok véleményét is kikérték egy kérdőívben.

A gördülékeny működés azonban nem csak az ország- és a különböző szakszervezetek vezetőin, vagy az anyagi támogatottságon múlik, hanem rajtunk, közlekedőkön is, utazzunk bármilyen járművel. Az egymással szembeni elvárások helyett az egymásra figyelés, a türelem és a felelősségteljes közlekedés sokat segíthet mindenki részéről, mindamellett, hogy a természetre is odafigyelünk.

 

Borítóképen: Amszterdam / Forrás: pixabay.com

2 hozzászólás

    • Kedves promontor, köszönjük az észrevételt. A hiba módosítva lett. Üdvözlettel, a szerkesztő.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet