Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hirdetés

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

Hirdetés

4 hozzászólás

  1. Parasztvakítás. Amiről ezek beszélnek, annak pont az ellenkezője lesz. Illegális hulladéklerakó felszámolás, persze, amikor kivették az eddig illetékes hatóság (katasztrófavédelem) kezéből az intézkedési jogot a hulladékégetőkkel szemben és olyannak adták, aki még az eddigi jogkörére sem rendelkezik elég emberrel (rendőrség szabálysértési osztály).
    Az elektromos autó támogatás melett eg jó volna kivezetni már a roncsokat is a forgalomból. Mert hiába hoznak szigorúbb korlátozásokat az új gépjárművekre, ha a régiek minden további nélkül használhatóak. Elég csak megnézni a környezetvédelmi besorolásokat, lassan kifogynak a számokból…
    A hulladékégetési kapacitás növelése. Na az ami rettenetes lesz. A lerakott szemetet elégetjük, nem rontja tájképet, mindenki örülhet és mehet a kemora a gyerekével a mérgező levegő miatt. Én szóltam…

      • Mondjuk eleve le sem rakni? A hulladékújrahasznosítás/ -kezelés meg ne azt jelentse, hogy elégetjük és minden rendben van. Mert ezektől csak erre telik majd.
        Nem a lerakott szemetet kellene amúgy kampányszerűen összeszedegetni, hanem elkapni és büntetni az elkövetőket. De erre eddig sem sok akarat volt és ezután sem lesz. Én is értem tetten illegális szemetelőt az erdőben, mikor rászóltam elhajtott, a bejelentésemre meg az volt a kérdés, hogy mit csináljunk vele? Mármint az illetővel, nem a szeméttel, az ott maradt…
        Amúgy meg hadd ne én találjam ki mindeki hülyeségére a megoldást, ha már ezért fizetnek valakit az adóforintjaimból. Majd ha nekem utalják a sok „szakértő” pénzét, akkor leírom a konkrét megoldási lehetőségeket, mert van pár.

        • Közel sem vagyok égetés párti, de azért sajnos ennél árnyaltabb a helyzet. A hulladék az keletkezik. Mondhatjuk, hogy minél kevesebb legyen, meg vásároljunk tudatosan, stb de valamennyi akkor is lesz. És leginkább nem az illegális lerakásokra gondolok, hanem a a sima ház körüli és ipari, rendesen begyűjtött hulladékokra. Valamit kezdeni kell vele. Természetesen nagyon sok lehetőség van és mégtöbb lenne újrahasznosításra, de szerintem a korrekt módon végzett, többfázisú vegyi semlegesítésen keresztülment égetés valós alternatíva lehet a megfelelő esetekben (és nem elsődleges lépésként!!). Általában távolkeleti városállamokkal (pl Hong-Kong, Taiwan) példálóznak az ilyesmivel, ott olyasmit állítanak, hogy megfelelő technikával sok lépcsőben semlegesíteni tudják az égéstermékek legnagyobb részét és a maradványt szilárd anyagként tudják tárolni, ami így töredéke a hulladék eredeti volumenének. Az energia pedig visszaforog áram és/vagy távhő formájában, amivel egyéb fosszilis energiahordozók használata csökken.
          Mégegyszer mondom, szerintem se ez legyen az elsődleges cél és azt is tudom, hogy Magyarország nem Taiwan, de van az a körülmény és technika, amikor szerintem nem elvetendő.
          De biztos vagyok benne, hogy nem mi, halandó kanapé-környezetvédők fogjuk eldönteni 🙂

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet