Új magyar kutatás támasztotta alá, hogy a társadalom nagyobb része igényli, hogy jobb legyen kerékpározni itthon. A nagy kérdés az, hogy pontosan milyen irányba kellene elindulni?

Infinety hirdetés

Ehhez az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosi iroda és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Magyar Kerékpárosklub a Medián segítségével új kutatást végzett a magyarok kerékpározási szokásairól.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a társadalom többsége – egy népszerű közvélekedéssel ellentétben – nem autóval közlekedik elsősorban.

A fenti grafikán jól látszik, hogy az emberek több, mint kétharmada motorozik, kerékpározik, gyalogol, vagy tömegközlekedést használ. Mindezt úgy teszik, hogy a magyar városok jelentős része autó-központú, a biztonságos kerékpározás, gyaloglás és a gyors tömegközlekedés feltételei sok helyen csak részben adottak, a társadalom 67%-a szeretné, ha jobb körülmények között utazhatna a mindennapokban.

Fontos megállapítás, hogy habár sokan panaszkodnak a kerékpárutak állapotára, a felmérésben résztvevők 47%-a szerint a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak száma és állapota javult az elmúlt 10 évben.

Habár trükkös kérdésről van szó, de szintén nagyon fontos sarokpontja volt a kutatásnak, amikor arról kérdezték a résztvevőket, hogy többet kerékpároznának-e, ha a körülményeken javítanának. A válaszadók 35%-a szerint nagyon valószínű, hogy többször választanák a bringát. Ez már önmagában is elég nagy szám, de további 45%-uk megfontolná, hogy többet biciklizzen.

Ha emellett még számításba vesszük azt a tényt is, hogy a kerékpározás terjedésében óriási szerepe van a közlekedési mód elfogadottságának, akkor már elég jól állunk. A társadalmi támogatottság erre megvan (5-ös skálán 4,2-es mértékben támogatják az emberek a kerékpáros közlekedés fejlesztését).

Ez nagyjából egybevág azzal is, hogy az emberek szerint mi tenné vonzóbbá a kerékpáros közlekedést Magyarországon. Sajnos még mindig a különálló infrastruktúra végzett az első helyen, de fontos átlátni az összefüggéseket a többi, magas pontszámmal végző észrevétellel is. A második helyen végzett ugyanis az a vélekedés, miszerint leginkább az autósok és a kerékpárosok viszonyán kellene javítani.

A kutatásból látható tehát, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú a magyar biciklisek számára, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi észrevételt sem. Ugyanis, ha a kerékpárosok nagyobb biztonságban éreznénk magukat az autók között, akkor lehetséges, hogy a külön infrastruktúrára való igény is csökkenne. A kerékpárutak építése és karbantartása mellett tehát fontos a társadalom edukálása, sőt, adott esetben akár a KRESZ szabályok módosítása is szükséges lehet.

A kutatás megjelenése a 2018-as mobilitási hét miatt duplán időszerű. A környezetbarát közlekedési módokat népszerűsítő rendezvénysorozat keretében a szeptember 15-16-án a gépjármű forgalom elől elzárt Andrássy úton többek között a másfél méteres előzési oldaltávolságra és más fontos közlekedési témára felhívó standot láthattak az odalátogatók. Emellett ingyenes kerékpárszállítási lehetőséget biztosítottak a MÁV-Start és a GYSEV járatain, és bringás reggelit tartott a Magyar Kerékpárosklub is.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Infinety hirdetés




Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet

19 − 8 =