2019-ben többször is rácsodálkoztunk a magyar táj rejtett sokszínűségére és az egyre több helyen fellelhető, egészen jó minőségű kerékpárutakra. Nagyon vártuk 2020-at, de arra nem számítottunk, hogy rögtön egy ilyen erős versenyzővel indítunk. A Velencei-tó és a Bokodi-tó közötti barangolásunk csodás bringautakkal, gravel-élményekkel és borospincékkel bőven tartogatott érdekességeket.

Táv: ~107 km

Szintemelkedés: ~1167 m (a szőlődömbok azért megizzasztanak rendesen)

Nehézség: közepes-nehéz

Ajánlott kerékpár: az aszfalt javarészt jó minőségű, bármilyen kerékpárral teljesíthető az útvonal. A gravel betéteket külön jeleztük a GPX fájlban.

GPX fájl letöltése: ide kattintva.

Túránk Magyarország harmadik legnagyobb tavától, a Velencei-tó mellől, Velencéről indul. Talán mondanunk sem kell, hogy a vonatközlekedés elég jó, óránként két járat megy a tóhoz a Déli pályaudvarról, a menetidő pedig alig több mint fél óra. Az ország egyik legnépszerűbb kerékpáros úti céljáról van szó, így érdemes korán, vagy a dél körüli órákban indulni, hogy elkerüljük a tömegjeleneteket a vonaton.

A Velencei-tó az ország egyik legnépszerűbb fürdő- és horgásztava, valamint a bringások számára is a top célpontok között van a tavat körülölelő kerékpárútjával. Bevezető családi kerékpártúrának ez is ideális lehet, mi azonban ezúttal a kerékpáros Vándortáborok egyik új helyszínének bejárásával a Vértesbe vettük az irányt.

Mi az a Vándortábor?

A Flowcycle 2020-ban is folytatja az ország jelentősebb kerékpáros túraútvonalait bemutató cikksorozatát. Ezúttal a Kerékpáros Vándortábor egyik új Vértes-Gerecse útvonalát járjuk be. Ha nem tudod mi az a Vándortábor, ide kattintva mindenre fény derül.

Velencéről a kerékpárúton hagyjuk el a települést és itt fontos megemlíteni, hogy a strand területén a nyári nagy tömeg miatt nem csak lehetetlen, de tilos is a kerékpározás. Miután a vasútállomást elhagytuk, a kerékpárút a túránk iránya szerint az út bal, majd jobb oldalán vezet észak felé, a tó keleti ívének megfelelően (Sukoró irányába mutató táblát kell követni).

Igazi infrastruktúra-kavalkáddal találkozunk, hiszen a mozaikkő után normál aszfaltozott kerékpárút, majd az útra levezetett kerékpáros nyom mutatja az irányt. Útközben találkozni fogsz az 1-es kerékpáros túraútvonalat és a készülő EuroVelo 14 nemzetközi kerékpárutat jelző táblákkal is, de a túránk szempontjából ezek most irrelevánsak. Ha többet szeretnél róluk megtudni, illetve a már elkészült szakaszokat próbálnád ki, ide kattints.

A fenyvesekkel tagolt magyar vidék, ahogy csak bringával láthatod

Ha eltekertünk a Drótszamár kemping mellett, egy fából készült kerékpáros pihenő előtt kell jobbra fordulnunk a földutas Enyedi utcába, majd kisebb csikicsuki után a Velence Bike kerékpárkölcsönző mellett elhaladva  az Ország úton találjuk magunkat, ahol két opció van. Ha nyomunk egy bal-jobb kanyarkombinációt, szűk, kékkorlátos felüljárón szeljük át az M7-est, majd tulajdonképpen nyílegyenesen, a Mély és a Panoráma utat követve a Bence-hegyi kilátóhoz kaptathatunk fel. Az út rövid, de vannak 7-9%-os meredek részei is. Mi mindenképpen ajánljuk ezt a kitérőt, ugyanis páratlan kilátás nyílik a Velencei-tó nádasaira. A kilátónál vannak kerékpártámaszok, a belépő 500 Ft.

Bence-hegyi kilátó

Ha a kilátót kihagynád, a Fő úton először jobbra, majd kicsit később balra kanyarodsz, a Nadapi útra. A kilátóból a Panoráma útról legurulva is erre az útra fogsz kilyukadni. Ahogy haladsz tovább az enyhén emelkedő szakaszon már gyönyörködhetsz a tavasszal zöldellő, később beszőkülő búzamezőkben.

Szintezési ősjegy Nadapon

Nadapon érdemes egy kis kitérőt tenni, ugyanis itt van az ország egyik szintezési ősjegye, ami alapján a tengerszint feletti magasságokat viszonyítják. Az ősjegy mellett egy ősmasszívum is van, amire felmászva körbenézhetünk a környéken.

Nadapról adná magát, hogy főutat követve rögtön Lovasberénybe menj, de mi mindenképpen javasoljuk a kitérőt Pázmánd és Vereb irányába. Nem csak azért, mert nyugisabb, hanem azért is, mert tökéletes minőségű bringautakon/mezőgazdasági utakon, szőlőmezők közepette kerékpározhatsz. Lesz egy-két domb is, de ezekre lendületből fel lehet tekerni. Pázmándon minimális földutas kitérővel megnézhetünk egy 18. században épült vízimalmot.

Lovasberényig is tök jó minőségű, alacsony forgalmú úton tekerhetünk, a településre jó nagy lejtőn gurulunk majd be. Miután a község kezdetét jelző táblát elhagytad, éles jobb fordulót vesz majd a főút, de te menj egyenesen és a következő lehetőségnél, a Kossuth utcába fordulj jobbra.

Itt egy felújítása végén lévő kápolnát és egy ivókutat találsz majd. Ha tovább mész az úton a kissé romos állapotú Cziráky-kastélyba botlasz bele, aminek kertje alkalmas nagyobb csoportoknak egy kis pihenésre, étkezésre. A közelben van a tűztorony is, de elhelyezkedése nem a legszerencsésebb, így nem nevezhető klasszikus turistalátványosságnak.

Csákvár felé tekerve továbbra sem kell nagy forgalomra számítanod, és az út minősége is rendben lesz. Ha nagyobb társaságban, esetleg gyerekekkel tekertek, a Csákvárra vezető út felénél érdemes letérni a főútról, így minimális kitérővel, de nulla forgalomban, lényegében a természet kellős közepén lehet eljutni Csákvárra. Fontos, hogy az országútisoknak ezt a kis kitérőt nem ajánljuk.

Ottjártunkkor zárva volt a látogatók előtt az Esterházy-kastély

Csákvár egyik nevezetessége az Esterházy-kastély, de manapság kórházként üzemel és a koronavírus miatt a kertjét sem lehet látogatni. Az országútisok a főúton, egy nagyjából 5 kilométeres, nem túl meredek emelkedőt és egy jobbkanyart követően jutnak el Gántra, a többieknek viszont előtte is jelöltünk a térképen egy hangulatos, forgalommentes, graveles kitérőt.

Gántra is egy jó nagy lejtő vezet majd, de út közben érdemes megállnod a Bauxitbányászati Múzeumnál. A vöröslő kőzettáj már önmagában is érdekes, több Marssal kapcsolatos filmet (például a Mentőexpedíciót) is forgattak már a bauxitdombokon. Az egykor Európa legnagyobb bauxitkitermelőjének számító bánya területén tanösvény vezet végig, itt könnyen eltölthettek akár 1 órát is, viszont esős időben csak akkor javasoljuk, ha van nálad olyan cipő, amit nem sajnálsz.

Utunk Csákberény felé folytatódik, a 100 kilométeres túra egyik legkülönlegesebb tájegységére érsz majd itt. Kicsit olyan, mintha a szavanna közepére csöppennél. Kisebb dombok, nagy pusztaságok, és elszórva egy-két, árnyékot alig nyújtó, árválkodó fával. Jó dolog itt egy kicsit megpihenni, vagy montival teljesen véletlenszerűen bejárni a környéket.

A földből kitörő metrószerelvény Csákberény határában

Csákberényre, ha beérsz, nézd a térképet, mert lesz pár kanyar, bár, ha elvéted őket, rögtön fel fog tűnni abból, hogy egy földből előtörő EV metrókocsit látsz majd az út baloldalán 🙂 .

Ha viszont eltalálsz a Hősök terére, jön az útvonal sava-bora. Egy átmenő forgalomtól elzárt, először kicsit erdős, majd nyílt, szőlőmezőkkel tagolt, hamisítatlan borút vár rád, ahol a pincészetekben rögtön meg is kóstolhatod az itt készült borokat. Itt lesz majd néhány keményebb emelkedő is, de a kiváló út és a táj mindenért kárpótol. Igazi kerékpáros unikum ez a rész Magyarországon.

Csókakőn a XIII. században épült vár az egyértelmű látványosság, illetve kicsit letérve az útról, pár száz métert gurulva a Kemencésházban tölthetjük fel az energiaraktárainkat. A különleges hangulatú kerékpárút egészen Mórig folytatódik, a végét a két oldalt fehérrel felfestett nyitott kerékpárút jelzi.

Itt jobbra a főúton kell továbbmenned Pusztavám felé, ahol egy jobbost veszel, és az út végén több tanösvényt találsz a Vértesbe. De még az út vége előtt balra kell kanyarodni, hogy átvágtassunk a Vértesen egy forgalom számára megnyitott magánúton. Az út elején nagy tábla figyelmeztet a kátyúkra, de a valóságban 99%-ban tökéletes aszfalt vezet az erdőben. A figyelem azért nem árt, mert ha kátyú van, az tényleg elég nagy.

A nagyjából tíz kilométeres erdei barangolás során több horgásztóval is találkozunk majd, de nem mindegyik nyitott a turisták előtt, így érdemes tájékozódni a kihelyezett táblákról. Az erdőből kiérve Oroszlány iparterületén kötünk ki, csak néhány kanyart kell tennünk a város két legismertebb nevezetességéhez: a városkapuhoz és a víztoronyhoz. Utóbbihoz 1-2 perces, nem kerékpározható ösvény vezet fel, de tényleg érdemes megnézni, mert monumentális építmény.

Hazautazás szempontjából Oroszlány gyakorlatilag a végállomás, innen hétköznap átszállás nélkül, hétvégén egy tatabányai átszállással, modern motorvonattal utazhatsz Budapestre. Viszont, ha már itt jársz, nagy hiba lenne kihagynod az elmúlt évtizedben világhírűvé vált Bokodi-tavat, ami csupán néhány kilométerre van Oroszlánytól. A víztükörre épített házakat jelöltük a GPX fájlban lévő térképen ;).

Bokodi horgászstégek

100 kilométer, 1000 méter fölötti szintemelkedéssel már nem a kezdő bringások terepe, de Gántnál kétnaposra bontva is bőven lesz majd részed elég élményben és a Velencei-tó körbetekerésével szintén beleférhet egy bringázós-strandolós nap is a programba. Nekünk az egyik kedvenc útvonalunk lett, hiszen nem csupán két tavat köt össze alacsony forgalmú utakon, de elvisz az ország talán legjobb kerékpárútjaira is.

Tématámogatás: Készült az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu ajánlásával

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet