Abszolút gyorshajtás: a kerékpáros sebességhatárokról érthetően

Még jogsi sem kell ahhoz, hogy tudjuk, hogy autópályán személygépkocsival 130km/h a sebességhatár, vagy hogy lakott területen belül általában 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. Nagy valószínűséggel az autóbusz sofőrök és a robogósok is tudják a járművükre vonatkozó sebességhatárokat és igyekeznek betartani azokat. De mi a helyzet akkor, ha azt kérdezzük, vajon mennyivel haladhat egy bringás egy gyalogos és kerékpáros zóna gyalogos részén? Esetleg egy lakó- és pihenőövezetben?

A kerékpárosokra ötféle különböző általános sebességhatár vonatkozik. Hogy egyszerűbb legyen feldolgozni, táblázatba szedtük a szabályokat.

Sebességhatár kerékpárral	Közterület jellege, feltételek	Forgalmi jelzőtábla
10 km/h	Gyalogos övezetben a jelzett időszakon kívül
10 km/h	Gyalogos és kerékpáros övezetben, ha nincs külön terület a kerékpárosoknak kijelölve
10 km/h	Járdán (= amennyiben az úttest közlekedésre alkalmatlan)

Sebességhatár kerékpárral	Közterület jellege, feltételek	Forgalmi jelzőtábla
20 km/h	Lakó-pihenő övezetben
20 km/h	Gyalogos és kerékpáros övezetben, ha van külön terület a kerékpárosoknak kijelölve
20 km/h	Gyalog- és kerékpárúton közlekedve, ill. a kerékpárnak kijelölt részen

Sebességhatár kerékpárral	Közterület jellege, feltételek	Forgalmi jelzőtábla
30 km/h	Kerékpárúton közlekedve

Mi szóltunk… Elsőre elég, ha elmented ezt a linket, hogy meglegyen, de a jövőben érdemes figyelni a jelzőtáblákat és tesztelni magadat. Egyetlen más járműtípusra sincs ennyi megkötés, pontosítás, mint amennyi a kerékpárra és a legjobb még hátravan:

a kerékpár kötelező tartozékai közt nincs felsorolva a sebességmérő berendezés!

Vagyis egy bringás nem is tudhatja, éppen mennyivel hajt. Ez persze nem menti fel semmi alól, de rávilágít a szabályozás felemásságára. Most még nem akkora ügy, hiszen sosem hallottunk még olyan esetről, hogy valakit kerékpáron ülve sebességhatár túllépése miatt büntettek volna meg, de a növekvő számú elektromos rollerek, pedelecek világában egyre égetőbb probléma lesz. A KRESZ-módosítás, legalábbis, ami a járművek típusait és a rájuk vonatkozó sebességkorlátozásokat illeti, már a Belügyminisztérium illetékeseinek asztalán hever. Leghamarabb 2020-tól várható módosítás.

Addig is, mit érdemes akkor megjegyeznünk a fentiekből? Érdemes beszerezni (hahh, mit ad isten, épp akciósak mindkét négybetűs germán áruházláncban), de legalábbis kölcsönkérni egy sebességmérő órát valakitől egy pár alkalomra, hogy tudjuk, megszokott sebességünk ténylegesen mennyi. A fenti sebességhatárokat korántsem kell kimaxolni, hiszen sebességünket amúgy is úgy kell megválasztanunk, hogy bringával meg tudjunk állni a belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számíthatunk. Gyalogoszónában például a gyalogosokra, lakó- és pihenő övezetekben az elénk pattanó labdákra.

Csak akkor büntetik, ha megtörténik a baj – Relatív gyorshajtás kerékpárral

Végezetül, nagy vonalakban igenis legyünk tisztában az ajánlott sebességekkel: országúton, lejtőn lefelé simán elérhető az 50km/h-s sebesség; gyalogos- és kerékpárúton csökkentett sebességgel (és nagyobb odafigyeléssel) tekerjünk, járdán pedig inkább sehogy. Érdemes ugyanakkor minél jobban felvenni a közlekedés ritmusát, azaz növelni a sebességünket a biztonságos megállást lehetővé tevő határig, mert statisztikák szerint az átlagosnál gyorsabb tempóval haladó kerékpárosokat kevesebb baleset éri.

Aki viszont lassabban szeret tekerni, annak a KRESZ egy másik passzusát érdemes figyelembe vennie, mely szerint „nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza”. Vagyis, ha úgy érezzük, hogy sebességünk jóval más közlekedők sebessége alatt van és a közút jellege nem teszi lehetővé a megelőzésünket, akkor próbáljuk meg elengedni a mögöttünk haladókat. Kis túlzással, de egy Nagykörúton tötymörgő bringás mögött feltorlódó kocsisor simán lehet, hogy feltartja a 70-es troli tucatnyi utasát a Király utcánál. Soha nem egyedül közlekedünk a városban, a közlekedési rendszer részeiként mi is kölcsönösen hatással vagyunk a többi közlekedőre, úgyhogy figyeljünk egymásra!

A cikk írója Árva János, a Velo Budapest! alapítója, ami Magyarországon az első kifejezetten felnőtteknek szánt bringasuli.