Ha az élet kinyit számunkra egy ajtót, gyakran kinyit egy másikat is. Tanulságos videó arról, hogy mi történik akkor, ha a bringás szerencséje egyszer elfogy.

SanskritFritz a Nagykörúton haladt az álló kocsisor között. Láthatóan egy robogós feltartotta, aki kiváló közlekedési intelligenciáról tett tanúságot, mikor elengedte a bringást. Aztán sajnos bekövetkezett minden bringás rémálma:

Nyílt az ajtó, a károkat már csak enyhíteni lehetett.

A kerékpáros óriási szerencséje, hogy rutinból tudott az utolsó másodpercekben hárítani, így a videó leírása szerint nem történt komoly baj. “A jobb vállammal találtam el az ajtó élét. Szerencsére nem lett komoly bajom, csak az izom fáj kicsit. Nagy szerencsém volt. Az autó ajtaja viszont tönkrement, lendületből kiszakítottam a zsanérból. A sofőr rendes volt, azonnal elnézést kért, azt mondta, nézett a tükörbe, de nem vett észre. Elváltunk békében, remélem a tanulság megvolt számára is.” – áll a videó leírásában.

A tanulság kettős. Az autósnak nyilvánvalóan figyelmesebbnek kellett volna lennie. Persze, bele lehet magyarázni, hogy a KRESZ szerint a kerékpáros nem volt szabályos, ugyanis álló kocsisort a bringás jobbról előzhet csak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ilyen nagyon lassan guruló sor mellett ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, a bringásnak hol középen, hol az út szélén kell mennie, ha be akarja tartani a szabályokat. Arról nem is beszélve, hogy a jobb oldalon ülő első utas gyakran egyáltalán nem néz bele a tükörbe. Én személyes véleményként inkább annyit említenék meg, hogy ilyen forgalmi szituációban sokkal lassabban szoktam menni. De persze itt is tegyük hozzá, hogy a kamera sokat csal.

Ítéletet hirdettek a bringást elsodró buszsofőr ügyében

Fritz nem először járt pórul, 2014 nyarán lett ismert esete, amikor egy autóbusz sodorta el a Thököly úton. Vigyázzunk egymásra az utakon!

5 hozzászólás

  1. “,,,a KRESZ szerint a kerékpáros nem volt szabályos, ugyanis álló kocsisort a bringás jobbról előzhet csak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ilyen nagyon lassan guruló sor mellett ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, a bringásnak hol középen, hol az út szélén kell mennie, ha be akarja tartani a szabályokat.”
    Hát, vannak nehézségfek az életben, az biztos. Ahogyan az is, hogy nem mentesít a szabályok betartása alól senkit az, hogy olyan körülményes betartani azokat.

  2. Évek óta jobbról-balról folyik a vagdalkozás a városi bringásokat illetően. Teljesen érezhető, hogy egy olyan járműről van szó, aminek nincs helye az autósok között az úttesten, főleg nagy forgalomban, de nincs helye a járdán sem, mert a gyalogosok a tekintetükkel megölik őket. Eme mindenhonnan száműzött jármű vezetőjeként piszok nehéz mérlegelni, hogy melyiket érdemes választani a két rossz közül. Számomra a válasz azért egyértelmű, mert az élet védelme a legfontosabb szempont a közlekedésben. A bringások egy forgalmas városban sokkal inkább kockáztatják a saját és akár mások testi épségét, ha az úttestet választják, mint ha a járdát. Természetesen olyan helyszínekről beszélek, ahol nincs kerékpársáv az úttest részéből leválasztva. Az úton elég egy rossz mozdulat egy autóstól, és a védőfelszerelés nélküli biciklis az életével fizet. A járdán legfeljebb könnyebb sérüléseket szerezhet vagy okozhat, de ha ésszel és megfelelő sebességgel közlekedik, akkor még azt sem. Inkább állja ki néhány dühöngő gyalogos beszólásait, mint hogy ott hagyja a fogát az úttesten.
    Véleményemet egy érdekességgel támasztanám alá: Amszterdamban ami köztudottan “biciklis város”, a kerékpárutakat padkával választják el az úttesttől, és sokkal inkább tartoznak a járdához. Nyilván jól érzik azt a kockázatot, amit egy bringásnak az autók között kellene vállalnia, és azt üzenik, hogy ha már egy nagyvárosban dönteni kell, akkor inkább menjen a bringás a járdán, mint az úttesten.

  3. ,,a KRESZ szerint a kerékpáros nem volt szabályos, ugyanis álló kocsisort a bringás jobbról előzhet csak.” Hát nem. A KRESZ az előzést (ill. jelen esetben a kikerülést) elég részletesen szabályozza. Azt írja, hogyezt a manővert alapvetően balról kell végrehajtani; azt a néhány speciális esetet, amikor jobbról kell előzni, tételesen felsorolja a kivételek között.
    “Teljesen érezhető, hogy egy olyan járműről van szó, aminek nincs helye az autósok között az úttesten, főleg nagy forgalomban, de nincs helye a járdán sem, mert a gyalogosok a tekintetükkel megölik őket.” Nem tudom, miről beszélsz, hiszen a KRESZ teljesen egyértelműen leírjab hogy a járművek közlekedésére az úttest szolgál. Mint ahogy azt is, hogy a járda a gyalogosközlekedésnek van fenntartva. Innentől teljesen egyértelmű, hogy kerékpárral hol kell közlekedni. De hogy még egyértelműbb legyen, felsorolja azt a két kivételes esetet, amikor engedélyezi a járdán a kerékpározást. Innentől teljesen egyértelműb hol kell kerékpárral közlekedni. Mellesleg a közhiedelemmel ellentétben a járda jóval balesetveszélyesebb, mint az úttest…

    • Nagyon is jól értem, hogy a KRESZ mit mond a bringásokkal kapcsolatban, de ettől még ezzel lehet nem egyet érteni. A bringát csak nagy jóindulattal lehet járműnek nevezni, és KRESZ ide vagy oda, a biciklis sokkal veszélyesebb egy forgalmas úttesten a városban akár magára, akár másokra, mint ha a járdán közlekedik. Talán érdemesebb lenne az amszterdami példát követni, mint betartatni az elavult és jól láthatóan nem működő elavult szabályozást.

  4. “Az autósnak nyilvánvalóan figyelmesebbnek kellett volna lennie.”
    Elég lett volna betartani azt, ami rá vonatkozik:

    “(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.”

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet

4 × 5 =