A borravaló szerves része a bringás futárok mindennapjainak, de van, amikor mindezért cserébe ellenszolgáltatást is várnak.

Hirdetés

Épp hogy csak kezdtem megszokni, hogy nem töröm be az ajtót, amikor a cím alatt, a “légyszíves hívj, amikor itt vagy” üzenet van (“ki olvassa azokat?”), amikor elkötelezettségem tesztelése a legmagasabb szintekre ugrott. Megérkezésemkor, igen lelkesen fogadtak, és olyan kérdéseket kaptam, minthogy “Ez biztos, hogy a Deliveroo?”, “Ez az a Deliveroo, amire gondolok, hogy Deliveroo?”

Miután eloszlattam minden kétséget, hogy ez nem egy Deliveroo prank rejtett kamerás jelenetének a forgatása, Richard, aki a kaját rendelte, lelkesen mesélte el, hogy az ő testvére is a Deliveroo-nak melózik Párizsban. Meg, hogy milyen király dolog, majd kb. £7 borravalót szórt a kezembe, ami a napom csúcsa lehetett volna, de nincs az a pénz ami kifizeti azt a kínosságot, amikor valaki végig nézi, hogy hagyom el a helyszínt. Valósággal éreztem, ahogy pattognak le a horcruxok a lelkemből.

Viszont Richard nem attól tartott, hogy esetleg zsebre rakok egy marékkal a drágább fajta murva kövéből. Hanem az utolsó pillanatban egy kéréssel állt elő, hogy visszaadná a kaját, és a kézbesítést megtudnám-e ismételni, amit ő rögzíteni szeretne, és elküldeni a testvérének. Valami olyasmi futott át az agyamon, hogy a francba, hogy £7-ért szerveznek be porno statisztának. Richard is észre vette, az arcom elváltozását, amire ő szégyellte el magát, hogy ezzel zavarná a munkámat…

“-Felvegyem a Deliveroo dzsekit is, ott van a táskámban?”

Újabb dologról derült ki, hogy nem vagyok tehetséges benne. A felvétel, úgy sikerült, mintha egy ZS kategóriás színészt próbálnál berakni valami millió dolláros költségvetésű horror filmbe, ahol mindenféle CGI effekt és a zöld háttér előtt kell erőltetni az érzelmeket. Ettől függetlenül Richard nem győzte háláját kifejezni, meg egy pár szót is váltottunk még.

Richard, könyvelő volt, és elmagyarázta, hogy önalkalmazottként, hogy kellene az adózásomat csinálni, amihez mellesleg a segítségét is felajánlotta. Maga a folyamat nem bonyolult, minden online végezhető. Viszont, ami új volt számomra, hogy mivel én magamnak szerzek be minden, a munka végzéséhez szükséges eszközt (ellentétben az alkalmazásban állókkal, akiknek többnyire a cég biztosítja ezeket), az azokra költött pénzt visszaigényelhetem az adómból. Ez volt az a pont az életemben, amikor úgy döntöttem, hogy összerakok egy Jim strawberry bike-jához (16 évesen eper szedésből összespórolt pénzével, annyit mondott a bringaboltosnak, hogy valami olyasmi után nézelődik, amin megnyerhetné a Tour de France-t) hasonló darabot.


Ben az angliai Chesterben rója a kilométereket bringás futárként. Kalandjairól rendszeresen beszámol a Flowcycle magazinban. Ha érdekel a teljes története, hogyan lett futár, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, akkor kattints ide a korábbi részekért.

Hirdetés
Flowcycle szerzővel jelennek meg azok a tartalmaink, amelyeket a szerkesztőség közösen készített.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet