Korábban a The New York Times cikke alapján foglalkoztunk a belvárosi légszennyezés kerékpárosokra gyakorolt negatív hatásaival. Ennek kapcsán úgy véltük ideje felfrissíteni tudásunkat a budapesti helyzettel kapcsolatban is. Meglepő eredményeket kaptunk.

Keveset beszélünk róla, pedig több szót érdemelne, de nem csak azt, hanem újabb felméréséket is, amikkel aktuálisabb, innovatívabb és környezetkímélőbb alternatívákkal léphetnénk elő. Ha a budapesti szmoghelyzetre gondolunk, elég csak visszaemlékeznünk a 2017. január 23-án életbe lépő szabályozásra, amikor kitiltották a belvárosi utakról a 0-ás, 1-es, 2-es, 3-as és 4-es besorolású autókat a szmogriadó miatt. Ez természetesen nem mindennapos, de érzékeltetheti, hogy nem túl fényes a helyzet a fővárosban sem.

Budapesti viszonylatban 2008-ban a Magyar Kerékpárosklub készített tanulmányt VEKTOR projekt elnevezéssel, hogy felmérjék azt is, a légszennyezés milyen hatással van a kerékpárosokra. Az ötlet a Holland Kerékpáros Szövetségtől származott, aminek létrejöttét az Európai Unió támogatása is segített. A programban tehát holland, német és litván szervezetek is részt vettek, valamint Budapest mellett Utrecht, Hamburg és Vilnius városaiban is készítettek felméréseket.

Korábbi vizsgálatok szerint az Európai Unióban évente mintegy 300 ezer halálesetet hoztak összefüggésbe a porszennyezéssel. Elsődleges források közé sorolhatóak olyan közlekedési eszközök, mint a dízelüzemű járművek, teherautók és az autóbuszok kipufogógázai. A légszennyezés többek között olyan betegségeket okozhat mint az asztma, a hörghurut, a tüdőtágulat, vagy a rák.

Kép: pixabay.com

A tanulmányból az is kiderül, hogy Budapesten korábban már többször is mértek határértéket meghaladó koncentrációt, olyan belvárosi automata mérőhálózattal, ami 10 mikrométerig (PM10) mérte a levegő szálló por koncentrációját.

A vizsgálatok során az úgynevezett PIMEX módszerrel rögzítették a mérések eredményeit. A VEKTOR projekt esetében a műszert, amivel dolgoztak, nem csak kerékpárra rögzítve alkalmazták, hanem egy autóba is beépítették, hogy vizsgálni tudják a gépjárművezetőket érő hatásokat is. A budapesti mérésekre 2008 áprilisában került sor különböző forgalmi helyzetekben. Mindemellett fontos volt figyelem előtt tartani az időjárási körülményeket is, főleg hogy a porszemcsék nedves környezetben nehezebben mérhetőek, hiszen olyankor nem szállnak, hanem megtapadnak. Habár a kutatások ideje alatt többször is esett az eső, így is magas számban mért finomszemcsés anyagokat a műszer, ami még erőteljesebb utalást adott a főváros légszennyezettségére.

A mérések során észlelt elsődleges tapasztalatok alapján, amikor nem haladt el a műszer mellett közvetlenül jármű, akkor Budapesten 30-40 ezer porszemcse (PM2,5) volt egy köbcentiméterben, ez a szám pedig közel 10 ezerrel többnek bizonyult az Utrechtben vagy Hamburgban mért adatokkal szemben. Ennek több oka is lehetett. Egyrészt Budapesten sokkal több gépjármű közlekedik, mint az említett városokban, ráadásul a magyar gépjárműpark átlagéletkora már akkor is magasabb volt, ami ronthatott a gépjárművek műszaki színvonalán is. Másrészt a tengerhez közelebbi településeken általában jóval kedvezőbbek a szélviszonyok.

Kép: pixabay.com

A kutatásokból kiderül, hogy azokon a forgalmasabb helyeken, ahol nagy számban haladnak át gépjárművek, ott kifejezetten magas értéketeket mért az eszköz. Nem kivételek ez alól a hidak és a felüljáró alatti részek sem, ahogyan a közúti aluljárók sem, hiszen ezeken a helyeken megreked a szennyezés. Ezt bizonyították a Margit hídnál is. Budapesten a Margit-szigetre bár csak a BKV járatai és az engedéllyel rendelkező autók hajthatnak be, ennek ellenére itt is tapasztaltak szennyező forrásokat. Az elhaladó gépjárművek hatására, és a szigetet határoló hidakhoz érve csakugyan megugrott a háttérszennyezést mérő eszköz.

A tesztet egy Volkswagen Polo típusú személyautóba is elvégezték a belvárosi csúcsforgalomban. A mérések alatt az ablakok végig csukva voltak. Jelentős különbség, hogy

az autóban a porszemcsék mennyisége hosszabb távon magasabb értékeket mutatott, mint a kerékpárosok esetében.

Ráadásul az utastérbe jutó levegőből a szálló pornál kisebb részecskéket még a személyautóba építhető szűrőrendszerek sem képesek kiszűrni. Az autós tesztelés során a legkiemelkedőbb különbséggel a Várhegy alatti alagútnál szembesültek. Az eredmények alapján az alagútban közlekedő kerékpáros rövid ideig az autósnál valamennyivel nagyobb koncentrációnak volt kitéve, pontosítva 200 ezer részecskét számolt köbcentiméterenként a műszer. Miután kiért az alagútból, pár másodperc múlva a mérők ismét visszaálltak eredeti állapotukba. Ezzel szemben az autósnál 170-180 ezer részecskét mértek, azonban jóval több időbe telt, míg az alagút előtti értékre visszaereszkedett a műszer.

Meglepő eredményeket hozott, hogy az üzembe helyezett fűnyíró traktor, és az építkezéseknél felállított kompresszorok mellett elhaladva is komoly szennyeződést érzékeltek, akárcsak a kismotorok, illetve a robogók esetében. Utóbbi a robogó kisméretű motorjával is magyarázható, hiszen annak nagy teljesítményt kell leadnia. Másfelől az itthoni robogóállomány már a vizsgálatok során is elhasználtnak és korszerűtlennek bizonyult, kétütemű erőforrásokkal. A hátizsák, amiben a műszer el volt helyezve, még nagyobb értéket mutatott, amikor letették a földre.  Ez igazolhatja, hogy a gyerekek még nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A tanulmány többször is felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem csak az autósokat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat érinti. Hosszútávon azok számára lehet igazán káros mindez, akik olyan helyeken dolgoznak, ahol a szálló por koncentrációja igen magas (pl. újság- vagy pékárusok, fűnyírók, stb.), még is napi szinten azt a levegőt lélegzik be.

A Magyar Kerékpárosklub szintén hangsúlyozta, hogy a projekt nem eltántorítani akarja az embereket a kerékpározástól, éppen ellenkezőleg, arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a gépjárművek által okozott porszennyezés nagyon komoly probléma, ami mindenkire hat,

a kerékpározás pedig egy olyan környezetbarát alternatíva, amit ösztönözni kellene és védeni a gépjárművek okozta káros hatásoktól.

A VEKTOR projekt tanulmányairól ezen a linken olvashatsz bővebben, a porszennyezésről pedig itt tudhatsz meg még több információt.

Érdekességként érdemes tanulmányozni a tiszta.levego.hu összeállítását is arról, hogy milyen hatással van Földünkre a légszennyezés, illetve a koromszennyezés. Egy olyan 2010-es tanulmányra is hivatkoznak, ami szerint a magukat megterhelő kerékpárosok tüdejébe akár ötször több szennyező részecske kerülhet a forgalmas utak mentén, mint az autókban utazók tüdejébe.

„Ezért a kerékpárosoknak javasolt, hogy olyan útvonalakon közlekedjenek, ahol kevés gépjármű közlekedik – még akkor is, ha ez esetleg több időt vesz igénybe.”

– tanácsolják. A koromszennyezés csökkentése mellett szóló teendők között említik a kerékpározás feltételeinek javítását is. Részletek ezen a linken.

Az idokep.hu, valamint a Válaszúton Alapítvány legszennyezes.hu weboldalán pedig olyan országos szmogtérképeket találhatunk, amiken külön-külön a szálló por, a nitrogén-dioxid, az ózon és a kén-dioxid szennyezettsége is látható.

 

Forrás: Magyar Kerékpárosklub, tiszta.levego.huidokep.hulegszennyezes.hu

Borítókép: pixabay.com

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet