A nézők és a hősies küzdelemre vágyó versenyzők is megkapták, amire vágytak: Eső, sár és váratlan győztes pusztított a 2018-as Strade Bianchén.
A hőmérséklettel némi szerencséjük volt a versenyzőknek, ugyanis akadt olyan időszak amikor egészen 10 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A nagyobb esőt inkább a csajok kapták, ahol az olimpiai bajnok Anna van der Breggen (Boels – Dolmans Cycling Team) diadalmaskodott.
A férfiaknál a körülmények hajszál fokkal elviselhetőbbek voltak, de az esőt és a sarat ők sem úszták meg. A mezőny tömve volt sztárokkal, de a verseny kulcsmomentumai nem Nibalihoz, Gilberthez, Saganhoz vagy Avermaet-hez köthetők, hanem olyan versenyzőkhöz, akiket előzetesen maximum top 10-be vártunk volna.
Az első komoly szelekció a 8-as makadám szektoron történt, ahol a 2017-es Tour de France 3. helyezettje, Romain Bardet (AG2R) és a háromszoros cyclo-cross világbajnok Wout Van Aert (Vérandas Willems-Crelan) szökött meg a mezőnytől. Ekkor még több mint 40 kilométer volt hátra, de ketten remekül összedolgozva tekintélyes előnyt harcoltak ki maguknak.
Nem sokkal később Tiesj Benoot (Lotto-Soudal) támadt a 25 fősre zsugorodott főmezőnyből, akivel a quick-stepes Pieter Serry tudott menni. Benoot-n már ekkor látszott, hogy remek erőben van, ugyanis szökevénytársát nem sokkal később, az utolsó előtti makadám emelkedőn otthagyta és felért az élen tekerő Bardet-ékra.
Benoot nem sokáig vacakolt, néhány kilométernyi szusszanás után az utolsó makadám szektoron megint támadott és ismét nem tudott vele senki menni. A fiatal (mindössze 23 éves) belga egyedül érkezett a sienai főtérre, ezzel – bármily hihetetlen is – élete első profi győzelmét aratta. Bardet még az utolsó emelkedőn lerázta Van Aert-et, így ebben a sorrendben egyenként érkeztek a célba. A negyedik helyért zajló csatát az elnyűhetetlen Alejandro Valverde (Movistar) nyerte, aki az utolsó pillanatban felért Van Aert-re. Peter Sagan (Bora-Hansgrohe) ezúttal csak a nyolcadik lett két perc hátránnyal.
