Az elektromos motorral felszerelt különféle járművek (elektromos robogók, rollerek, hoverboardok, pedelecek és e-bike-ok, onewheelek; még felsorolni is nehéz) robbanásszerű elterjedése az utóbbi évtizedben különösen nehéz feladat elé állították a közlekedési szakembereket, a törvényalkotókat és az átlagos közlekedőket egyaránt. A szabályozás kérdése mára égetővé vált, egyrészt elterjedtségük, másrészt a balesetek növekvő száma miatt. Mi a helyzet az elektromos rollerekkel és alternatív gyalogosjárművekkel itthon és a nagyvilágban?

A magyar szabályozatlanságról mostanában elég sok szó esett, inkább nézzük meg, hogy Európában egyedülállóak vagyunk-e e kérdésben, s hogy mire számíthatunk.

Jelenleg a legtöbb európai ország adós a rollerek (és bizonyos elektromos bringák) hatályos közlekedési rendszabályaikba való foglalásával. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban vagy városokban kezdték el szabályozni leghamarabb a közlekedésüket, ahol a legtöbb eszköz és felhasználó van, s ezzel egyenesen arányosan a legtöbb közlekedési baleset is bekövetkezett. (2018 januárja óta legalább 11, e-rollerekkel kapcsolatos halálesetet regisztráltak.)

Európában a teljes tiltástól a teljes szabályozatlanságig mindenféle szabályozás megtalálható. A teljes tiltás érvényes pl. Angliában vagy Hollandiában, ahol az elektromos rollerek, mivel nem szerepelnek a KRESZ-ben, nem használhatók közúti közlekedésre, még a járdán sem. A legtöbb országban azonban éppen azért, mert nem szerepelnek a KRESZ-ben, a gyalogosoknak vagy az elektromos kerékpároknak megfelelő szabályok szerint közlekedhetnek. És csak elenyésző kivétel az olyan országok csoportja, ahol külön szabályokkal vagy helyi rendeletekkel igazodnak ezekhez a technikai újdonságokhoz. A két véglet eltérő nézőpontot képvisel: aszerint „szigorúak” vagy „megengedőbbek” az egyes országok szabályai, hogy inkább gyalogos tulajdonságokkal bíró mobilitási eszköznek, vagy ellenkezőleg, inkább járműkategóriába sorolandónak tartják-e az elektromos rollereket.

A legújabb ilyen szabályozás az idén nyári német reform volt: Németországban az elektromos roller járműnek minősül, ezért járdán nem közlekedhet (kerékpárúton viszont igen, legfeljebb 20 km/h-s sebességgel). A skandináv országok vagy éppen Svájc már korábban erre az álláspontra jutott (érdekes módon a pedáns svájci rendőrség azonban szemet huny a járdázások felett), a járdákról való kitiltást választotta ősszel Párizs is.

A gyalogos-felfogásra pl. Portugáliát hozhatjuk példaként: az ottani KRESZ sem tud mit kezdeni a rollerekkel, a mediterrán ország emiatt éppen a korlátlan engedélyezés mellett tört lándzsát. Vagyis nem teljesen: bár a közlekedésükre nincs külön szabályozás, a jelenlétükre annál inkább – jelen pillanatban 7 társaság összesen kb. 6000 rollere van Lisszabonban (kb. ugyanennyi van Brüsszelben is), ahol a belvárosból idén nyártól büntetik a szanaszét hagyott rollereket és az elszállításukért is pénzt szednek. Ugyanez a szabályozás van életben egyébként Budapesten az 5. kerületben, ahol a rollerek köztéri parkolása tilos. Lisszabonban már tavaly októbertől léteznek kijelölt roller-állomások, a dán fővárosban pedig idén nyáron rendelettel maximalizálták a közrollerek számát.

Azokban az országokban, ahol inkább járműnek tekintik ezeket a személyes mobilitási eszközöket, a járművek maximális megengedett sebességében vagy a rásegítő motor maximális teljesítményében találunk eltéréseket. A legtöbb országban a megengedett legnagyobb sebesség a járműnek minősülő járgányokkal 25 km/h (Belgium, Spanyolország, Svédország, Magyarország stb.), a többi országban a 20 km/h a jellemző. A belgák szabályozása egyébként az egyetlen, ahol különböző sebességhatárt szabnak a járdán és az egyéb helyeken történő rollerezésre: járdán legfeljebb sétatempóban (4-6 km/h) közlekedhetnek az elektromos rollerrel közlekedők.

A teljesítményben egyöntetű határt jelent a 250 W teljesítmény, mely alól ma már csak elvétve találunk kivételeket (pl. Magyarország, a maga 300 W-os teljesítményhatárával).

Gurultak még kategória

A rollerhez hasonló elektromos mikromobilitási eszközök, melyek egyelőre kevésbé elterjedtek a világon, így például a különféle önegyensúlyozó eszközök (elektromos gördeszkák, hoverboardok, segwayek, onewheelek, solowheelek és orbitwheelek stb.) külön szabályozása még egyetlen országban sem történt meg (legfeljebb helyi, rendeleti szintű tiltásokkal, ld. segway-ek kitiltása a Budai Várból). Azokban az országokban, ahol teljes tiltás van érvényben a rollerekre is, természetesen ezek a járművek sem közlekedhetnek. Bár nem európai példa, mégis érdekes: Japánban gordiuszi megoldást választottak – minden olyan kütyü, amely 9 km/h-s (!) sebességnél nagyobbra képes, járműnek minősül, így minden olyan feltételnek meg kell felelnie, amely a nagyobbakra vonatkozik: pl. bukósisak, prizmák, fékrendszer stb.

Egyedül egykeréken. / Fotó: Flowcycle.hu

Összességében az mondható el az európai szabályokról, hogy az országok nagy részében még nem igazították nemzeti közlekedési szabályaikat a technológiai fejlődéshez, így kevés olyan ország van, ahol az elektromos bringáktól elkülönítve szabályoznák az elektromos mikrojárműveket (pl. Anglia, Hollandia, Írország). A legtöbb országban egy kalap alá veszik ezeket az elektromos bringákkal, s igyekeznek azokat a szabályokat alkalmazni rájuk (pl. Franciaország, Magyarország, Svédország). Ezen országok között is hónapról-hónapra nő azok száma, ahol külön szabályokkal igyekeznek egyértelműsíteni, hogy mi meddig tart a gyalogosjármű kategóriája és hogy az elektromos rollerek bizonyos teljesítmény felett járműnek minősülnek (Németország, Spanyolország stb.).

Mit hozhat a jövő?

A belengetett, majd másnap cáfolt közelgő KRESZ-módosítás valóban elkerülhetetlen itthon is, ezt mutatják az utóbbi hónapok európai hírei: a legközelebbi változás Spanyolországban várható, ahol a rollerek elektromos járműnek minősülnek majd, a jármű vezetője nem mobilozhat, járdán nem közlekedhet, alkoholt sem fogyaszthat, s legfeljebb 25 km/h-s sebességgel haladhat. Ez az irány valószínűsíthető az összes európai országban, köztük hazánkban is. A sebességhatár nagy valószínűséggel 25 km/h lesz, hiszen járdán nem, csak kerékpáros létesítményen és közúton közlekedhetnek.

A járműkategóriák rendszerében körvonalazódni látszik egy gyalogosjármű kategória kialakulása, legalábbis abból kiindulva, hogy hányféle elnevezéssel próbálják körülírni, mégis egy csoportba sorolni a PLEV-eket (personal light electric vehicles), mikrojárműveket. Ehhez kapcsolódnak a már létező és megerősített EU-szabványok és direktívák (pl. 2019/436, EN 15194:2017), melyek alapján alapján a következő kategóriákat lehet elkülöníteni:

  1. Legfeljebb 250 W motorteljesítmény, amely 25 km/h-nál kikapcsol: az „átlagos” pedelecek, azaz elektromos rásegítésű kerékpárok, kisebb mikrojárművek (pl. roller, hoverboard, solowheel stb.)
  2. Legfeljebb 1000 W teljesítmény és legfeljebb 25 km/h-s végsebesség: pl. az elektromos rásegítésű teherbringák kategóriája (L1e-A kategória)
  3. 1000-4000 W közötti teljesítmény és legfeljebb 45 km/h-s végsebesség: a speed pedelecek és az elektromos robogók kategóriája (L1e-B kategória)

Vagyis, nagy valószínűséggel hazánk is csatlakozik majd a 250 W-os országok táborához, de az még a jövő kérdése, hogy a legkisebb teljesítménykategórián belül lesz-e további felosztás, és hogy milyen jegyek alapján fognak elkülöníteni mondjuk egy orbitwheelt egy e-bringától.

Nagy valószínűséggel helyi rendeletek szabályozzák majd az eszközök parkolását, tárolását, számát egy adott helyen, ahogy erre Budapest, Amszterdam, Koppenhága, Madrid vagy éppen Párizs példája is enged következtetni. Szinte borítékolható, hogy a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is száműzve lesznek ezek a járművek a járdáról, s egyéb infrastruktúra hiányában a bringákkal egy helyen fognak közlekedni.

Meddig férünk el egy helyen? Fotó: Flowcycle.hu

Mivel a szabályok szigorítása várható, a tuningolás kérdésével is előbb-utóbb foglalkoznia kell a törvényalkotóknak: egy mókolt motorral rendelkező roller akár kategóriát is válthat, nem beszélve a baleseti kockázatokról (a jármű merevsége, stabilitása vagy éppen a fékrendszer a gyári állapothoz és végsebességhez van igazítva). A Bosch például idén már olyan szoftveres megoldást jelentett be, ami egy szenzor segítségével jelzi, ha babráltak a hajtáson és hibaüzenetet generál, ami a garancia és gyári támogatás elvesztésével jár.

A nagyobb járművek (pl. elektromos teherbringák, gyerekszállító bringák, de akár a segway-ek) vezetése kötelező biztosításhoz, akár jogosítványhoz lesz köthető; ahogy előírható rájuk a kötelező tartozékok szélesebb köre is (pl. bukósisak használata, fényvisszaverő ruházat kötelezővé tétele stb.), hasonlóan a jelenlegi segédmotorkerékpárokra vonatkozó szabályokhoz. A kisebb mikromobilitást segítő eszközök dinamikája és felépítése miatt a jövőben is gondot okozhat pl. az azokkal történő megállás és irányváltási szándék jelzése: ez ugyanakkor megnyithatja az utat a kézjelzések alternatíváit jelentő kütyük előtt a kerékpárokon is.

2 hozzászólás

  1. Még újabb szabályozás (kormányrendelettel) a francia: a 2019. okt. 23-i francia Kresz (Code de la route) már részletesen szabályoz, a társadalmi nyomás – halálesetek – hatására is.
    Ezentúl járműnek minősül az elektromos (vagy egyéb kisegítő hajtású) roller is, az egykerekű lendkerekes (monowheel) is stb. (hoverboard, hovertrax).
    Max. 25 km/ó (Párizsban csak 20), személyszállítás tilos (gyereket sem szabad tehát). Láthatósági ruha, fény kötelező este ill. elégtelen látási körülmények közt. Fék, előre és hátra, fényvisszaverő, hangjelző. Fülhallgató tilos.
    Biztosítás kötelező! Lakott területen kívül sisak kötelező. 12 éves kortól használhatók ezek.
    Büntetések: 135 € járdán közlekedésért; 49 € és elszállítás költsége is, ha járdán hagyod (Párizsban). 1500 € (!) sebességtúllépésért (ha ismételt, 3000 €).
    Helyi szabályok ennél szigorúbbak lehetnek, így Párizsban azok is! Pl. gyalogosok közt (ami csak akkor megengedett, ha nincs más közút és nem zavarja a gyalogosokat) max. 8 km/ó.

    • Köszi a hozzászólást! Reménykedtem benne, hogy lesznek ilyenek, a cikk első verziójában még részletesebben szerepelt Párizs (a büntik összegei), de aztán kikerült a sok szám – viszont kommentben hasznos olvasni ezeket: ha a büntetések mértéke nem is, de a többi szabály (25km/h, láthatóság, fék, illetve hogy az összes kütyü járműnek minősül) nagy valószínűséggel a magyar KRESZben is visszaköszön nemsokára. Most megyek és megnézem a Code de la route-ot, köszi az infót!

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet