A fenyvesekkel tagolt magyar vidék, ahogy csak bringával láthatod

Magyarországon nem sok helyen találunk szórványtelepüléseket, a Szentgotthárdtól Keszthelyig vezető túra viszont bőségesen megismerkedtet velük. Apró falvak, ahol a kerítés csak jelképes, és akkora fenyves erdők, amelyeket máshol nem nagyon találsz itthon. Megízleltük az Őrség színét javát legújabb bringatúránkban. Így áll az Eurovelo 14-es kerékpáros útvonal 2019-ben.

Táv: 145 km (Szentgotthárdtól Keszthelyig)

Szintemelkedés: 1138 m (alapvetően szinte sík, de van néhány keményebb domb is).

Nehézség: közepesen nehéz. A túra elején és a végén van néhány komolyabb emelkedő, de egyébként inkább a távolság fáraszt, ha egyben lenyomod a körülbelül 145 kilométert. Több részre osztva a túrát akár bringatúrákhoz szokott gyerekekkel is teljesíthető, hiszen szinte semmi forgalom nincs.

Ajánlott kerékpár: az útvonal 99%-án el lehet lenni országútival is, viszont a Csehinél van kb 2 kilométernyi földút, de makadám jellegű, talán még esősebb időben is járható bármilyen bringával.

GPX fájl letöltése: ide kattintva.

Az 1-es útvonal az Eurovelo14 nemzetközi kerékpáros útvonal része, amely Ausztriából a Boden-tótól indul és nyugat-keleti irányban szeli át az országot. Jelenleg Szentgotthárdtól- Keszthelyig, onnan pedig egészen a Velencei-tóig készül a táblázás, de korábban már elkészültek az Eger- Mezőkövesd- Poroszló nyomvonallal is, amelyről ide kattintva olvashattok. Az útvonal felelősei folyamatosan dolgoznak azon, hogy a teljes nyomvonal készen legyen. Folyik a tervezése a Budapest-Gödöllő szakasznak, valamint a Tisza-tó és Hortobágy közötti nyomvonal tervezése is folyamatban van. Ha elkészül, akkor közel 400 kilométeren találkozhattok a EV14 táblákkal az országban, ezzel Magyarország egyik leghosszabb és legszebb Eurovelo útvonala kerül fel a nemzetközi térképekre. Az útvonal számos nagy tavat és fürdőt érint, így méltán megérdemli a Közép-Európa vizei elnevezést.

Túránk az ország legnyugatibb városából, Szentgotthárdról kezdődik, s ha már ott jártunk elbicikliztünk az alig másfél kilométerre lévő országhatárig is. Közel a szlovén határ is (főleg később, Őriszentpéternél), úgyhogy ha valaki szeretne, rövid időn belül akár három országban is járhat. A lejutás viszont nem egyszerű, ha az ország közepéről (és főleg keletről) indulnánk. Közvetlen vonat nincs Budapestről, sőt olyan megoldás sincs, amikor minden járatra jut kerékpárszállító kocsi.

Annyira azért nem drámai a helyzet, reggel fél hétkor például indul egy gyorsvonat, amire fel lehet vinni a bringát és a kocsikban elég nagy hely jut a kerékpároknak a babakocsiknak fenntartott helyen. Nyilván, ha úgy adódik, át kell adni a helyet a rászorulóknak, de mi elég kicsi forgalmat tapasztaltunk, két bringa probléma nélkül felfér egy ilyen járatra. A kitámasztást viszont gondold át kétszer, nekünk egy élesebb kanyarban felborultak a bringák.

Bő 5 óra utazás és egy rövid országhatári vizit után tehát ténylegesen elstartoltunk Szentgotthárdról. A településen egy darabig kerékpárút vezet, majd a várkertet megkerülve a főúton, keleti irányban, Rábakethely felé hagyjuk el Szentgotthárdot. Hamar ízelítőt is kapunk abból, ami az út első harmadában vár ránk.

Az országban szinte egyedülálló szórványtelepüléseken tekerünk keresztül és a szubalpin klíma miatt sűrű fenyvesek tagolják utunkat. Az úton végig vezet bennünket az 1-es kerékpáros túraútvonalat jelző tábla, szinte lehetetlen eltévedni.

Mielőtt azonban túlságosan belemerülnénk a dolgokba, érdemes elidőzni egy kicsit a Hársas-tónál, ami ugyan már sok-sok kilométerre van Szentgotthárdtól, de a szórványtelepüléses kialakítás miatt még mindig a város része. A Hársas-tó amellett, hogy csoda szép, nyáron szabadstrandként is funkcionál, ilyenkor remek lángosozó működik a partján. Ha letelt a nyár, 1 kilométeres tanösvényen fedezhetjük fel az Őrség növényvilágát.

A továbbiakban is fenyvesek sűrűn szőtt erdeje kísér majd az utunkon, amikor továbbhaladunk a szinte teljesen néptelen aszfalton. A Hársas-tó után jön néhány rövid, ám meredek emelkedő (van köztük 10%-os is), amikre érdemes lendületből felmenni. Az útvonal első felére egyébként ezek a hirtelen kaptatók a jellemzőek, igazán hosszú emelkedővel nem nagyon fogunk találkozni, csak jóval később.

Ahogy haladunk járjuk sorra a szórványtelepüléseket, feltűnhet, hogy nem csak a közigazgatási határok, de maguk a kertek határai is elég lazán vannak kezelve errefelé. A Vendvidéknek is nevezett régió nem csak etnikumában hordoz magában szlovén sajátosságokat. Sok telken semmi kerítés nincs, vagy ha van, az is csak jelképes, alig derékig érő – akárcsak a szlovén Alpokban. A különbség szinte csak annyi, hogy itt a horizont nincs kibélelve kétezer méteres hegyekkel, a tölteléket továbbra is a mindvégig felismerhető magyar táji jellegzetességek adják: tisztásokon felbukkanó szürkemarha nyájak és a fejünk felett elrepülő rikoltó fácáncsapatok. Túránk a huszadik kilométernél jár, mikor elérjük az Őrség fővárosát, Őriszentpétert.

Kerékpártúrák az Őrségben

1 - 2

Őriszentpéter az ország legfiatalabb nemzeti parkjának, az Őrségi Nemzeti Parknak a központja, s mint ilyen, külön kerékpáros túraútvonal-rendszerrel rendelkezik. A hat kijelölt kör körbejárja a térség apró településeit, nevezetességeit és bátran ajánlhatók családoknak is. Ha az Őrségbe tartasz, mindenképp érdemes erre a térképre is vetned egy pillantást.

 

Őriszentpéter után ismét egy szeres település, Nagyrákos következik, ami az ország leghosszabb vasúti völgyhídjáról nevezetes. Az 1399 méter hosszú híd Európában a negyedik leghosszabb ilyen műtárgy és nem is olyan nagyon régen, 2000-ben fejeződött be az építése. Ha átmész a híd alatt, jobbra lesz egy kényelmes felhajtó a nagyrákosi állomásra is, ahonnan beláthatod az egész építményt.

Nagyrákos után ahelyett, hogy keleti irányban elhagynánk az Őrséget, tovább hatolunk benne északi, északkeleti irányban. Egészen Vasvárig a Nemzeti Park csodás erdejeiben bringázhatunk gyakorlatilag zavartalanul. Őrimagyarósdon a Vadása-tó kedvelt horgászhely, a gersekaráti Sárvíz-tóban viszont akár jetskizhetünk is.

Vasvárnál lényegében kiérünk az Őrségből, és egyben elérjük a túraútvonal féltávját is. Vasváron a Szentkútfürdő termálvízében pihentethetjük megfáradt lábainkat.

Az Őrséget elhagyva sokkal nyitottabb, inkább búzamezőkkel tagolt táj vár ránk, de a jó útminőség és az alacsony forgalom továbbra is adott. Csehinél lesz egy kis csikicsuki, de mint mindenhol, itt is táblák jelzik, merre kell menni.

Ne félj a földúttól, csak két kilométer, mi országútival simán átrongyoltunk rajta. Ezután térünk át Zala megyébe, Türjén érdemes egy pillanatra letérni az útról és megnézni a volt prépostsági templomot.

Ezután az útvonal egyik utolsó nagyobb városa, Zalaszentgrót következik, ahol a Batthyány kastély, a Szent Gróth termálfürdő és a kőhíd a legfontosabb érdekességek. A településen egyébként egy szeparált kerékpárúton roboghatunk végig. Ez később visszavezet az útra, Zalaudvarnok külső településrésznél, ami kissé félelmetes, szellemváros hatását kelti. Ha nem félsz, megállhatsz majd egy kulacstöltésnyi időre – az út jobb szélén lesz egy.

Sénye magasságában a Kemence kápolnát érdemes megnézni. A kegyhely mellett itt található az ország egyik legnagyobb magyar zászlója is. Túraútvonalunk Kehidakustányon (ahol szintén van egy híres gyógyfürdő) balra fordul Zalaköveskút, Nemesbük felé, és rögtön talán az egész táv legkeményebb emelkedőivel kell szembenéznünk. A több mint 3 kilométer hosszú emelkedő átlagban 5-6%-os, de vannak 10%-os részei is. Nekünk a táv végére több mint 10 percbe tellett leküzdeni, de a Strava alapján látszik, hogy akár fele ennyi idő alatt is meg lehet csinálni. Az emelkedő nagyjából 2/3-adánál jobb kéz felől egy vicces busztemetőbe botlasz majd. Nem sokkal később T elágazás: ha kicsit balra mész, a Teréz Anya kilátóba mehetsz fel, jobbra viszont irány Nemesbük, a túra egyik utolsó kisebb települése.

Nemesbükre legurulva egy kőhídon haladunk át, aztán már következik is Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, Hévíz. Szerencsére az útvonal érinti a legfontosabb látnivalókat, így a hét tornyáról híres Szentlélek templomot is útba ejtjük, és körbetekerjük a Hévízi-tavat is. Tudtad, hogy ez Európa legnagyobb természetes, gyógyhatású, meleg vizes tőzegtava?

A rövid tókerülés után rögtön egy különleges, erdei kerékpárúton találjuk magunkat, szinte várjuk, hogy Tarzan átsuhanjon egy indán valamilyen csatakiáltással : ) A dzsungelből kiérve átkelünk a 71-es úton, aztán a 13-as tábla egy földútra vezetne bennünket, de érdemes a régebbi táblát követni, az aszfaltozott úton vezet el az innen már kevesebb mint egy kilométerre lévő keszthelyi Festetics-kastélyig. A kastély számos történelmi tárlat helyszíne és borospincék is vannak a település egyik legfontosabb műemléke alatt. Mindezek mellett Keszthely gyakran látja vendégül a Tour de Hongrie mezőnyét is, 2015-2018 között minden évben szerepelt a település az útvonalban, a bringások pont a kastély elől rajtoltak.

Ha már erre jársz, igazán megérdemelsz egy kis felfrissülést, igaz? A kastély északi oldalán kerékpárút vezet, és onnan nincs két kilométer, míg lejutunk a Balaton partjáig. ? Innen is van bringás túraajánlatunk egészen Veszprémig.

Egy csipet bringás Toszkána a Balaton fölött

A ritka szép, ritka csendes útvonal

Nehéz az 1-es kerékpáros túraútvonal ezen részénél szebb, nyugodtabban kerékpározhatót találni az országban. Az első fele lényegében végig az Őrségben vezet, ami önmagában is maradandó élmény, de a szeres szórványtelepülések szabad bája olyan hangulatot kölcsönöz a túrának, amit máshol nem nagyon élhetünk át az országban. Az Őrség után kicsit változatosabbá, lankásabbá válik a táj, de a gyógyfürdők és végcélként a Balaton mindig megadja majd a motivációt.

Tématámogatás: Készült Magyarország Kormánya támogatásával