Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-versenyzőként tett szert világhírnévre. 2007-ben a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka volt. 2013-ban egy versenybaleset során súlyos lábsérülést szenvedett. A sérülés utáni rehabilitációjában nagy szerepe volt a kerékpározásnak, ami most már élete részévé vált. Erről és a mostani életéről beszélgettünk Talmával.

Motorversenyzőként ismert meg a világ, azóta pedig számos márka nagyköveteként és saját, sikeres üzleti vállalkozásod vezetőjeként találkozhatunk veled. Felsorolni is nehéz, mennyi mindennel foglalkozol. Hol és hogyan töltődsz, hogy mindehhez legyen elegendő energiád??

Hirdetés

A minőségi pihenés az nagyon fontos – jól alszom, és ez egy jó erény! ? Emellett az aktív kikapcsolódás az, ami a legtöbbet segít. Általában elmegyek kerékpározni, ez kapcsol ki a leginkább. Szeretek a természetben bringázni, leginkább egyedül.

Milyen szinten része a mostani életednek a sport?

A mozgás természetesen fontos része az életemnek, de komoly sporttevékenység jelenleg sajnos nem fér bele. A lábam sem teljesen alkalmas rá, hogy például igazán jól fussak. A korábbi sérülések miatt pedig fontos az erősítés, a mobilitás, és a flexibilitás – pont most tervezem, hogy elkezdek egy személyi edzővel dolgozni ezen. Emellett heti rendszerességgel kerékpározom.

4 évesen kezdtél motorozni, mikor tanultál meg biciklizni?

Igazából kerékpárral kezdtem, illetve az egyensúlyozás alapjait ott sajátítottam el.

Akkoriban még nem voltak elterjedtek a futóbiciklik, de édesapám asztalos volt, így ő épített nekem fából egyet – ez volt az első tapasztalatom a kerékpárral.

Miután motorra ültem onnan a kerékpárt már csak képességfejlesztésre használtuk – egykerekezés, triálozás, ilyesmi.

Kiegészítő sportként a kerékpározás versenyző koromban nem volt jelen, amit így utólag már nagyon sajnálok, hiszen láthatjuk, hogy ez mennyire hasznos. Nagyon jó kiegészítő sport a motorsport mellé a kerékpár! Látszik is, hogy a profi sportolók ezt most milyen erősen űzik, igazán trendi most ez a motorversenyzők között is. Amióta a közösségi média van, azóta látjuk, hogy mások hogyan készülnek fel egy-egy kihívásra, és látjuk, hogy a kerékpár mennyire eszköze a motorversenyzők felkészülésének. Ha csak egy nevet mondhatok, akkor ott van Alexis Espargaró a Moto GP-ben, aki kerékpárosként is olyan edzettségi állapotban van, hogy talán még nagy versenyeken is indulhatna.
Engem 4-5 éve kapott el igazán a kerékpározás, sajnos korábban nem volt kellő nyitottságom rá, amit utólag már bánok.

A motoros sérülésed rehabilitációjában is szerepe volt a kerékpározásnak?

Igen, abszolút így indultam el a kerékpározás irányába. A klipszbe beakasztva a lábam, ez a húzó-nyomó mozdulat ugye a bokám mobilitását segíti, úgyhogy mondhatni kicsit rákényszerített a sors, aztán beleszertettem a kerékpározásba.

Milyen brigád van, hol és mikor tekersz?

Van kettő Specialized gravel kerékpárom is, ebből az egyik e-bike. Ezt nagyon szeretem, mert akkor is tekerem, ha nincs annyira kedvem vagy erőm hozzá.
Általában a főváros közeli hegyekben szoktam tekerni, de szeretek Szentendréig is elmenni. Hetente egyszer minimum kerékpározom. A gravelben azt szeretem, hogy tekerhetek az aszfalton, de az erdőben is. Nem mondom, hogy nem megyek barátokkal vagy a tesómmal is, de talán azt élvezem legjobban, ha egyedül tekerhetek.
Emellett imádom a bringáimat szerelni, karbantartani is – ez csodás élmény! Egyre több mindent meg tudok már magam csinálni és egyre többet tudok, mint szerelő is.

A versenyzés mindig is jelen volt az életedben. A kerékpáron is a teljesítmény motivál, vagy ott más élményeket keresel?

Nem erőltetem túl magam, nem a teljesítményre megyek. Mivel legtöbbször egyedül tekerek, ilyenkor rendezem a gondolataimat. Az elektromos kerékpárral azért olyan határokat lehet feszegetni, amit a másikkal nem. A hegyekben vannak olyan részek, ahol lehet gyorsan menni – ezt a szűk ösvények miatt többnek érzi az ember ugye – azok izgalmasak, azokat nagyon szeretem! ?

A kisfiad motorozni egészen biztosan fog. Mi a helyzet a bringázással?

Mivel futóbringával szinte már most is mindennap megyünk, így a kerékpározás már most része az életének és szeretném, ha később is az maradna. Ezek leginkább apa-fia közös programok, amiket nagyon élvezünk mindketten.

Ő hároméves lesz októberben, és úgy gondolom, hogy augusztus körül már biztosan bringázni fog. Persze már motorja is van, de azt nem akarom erőltetni. Nem feltétlenül szeretnék motorversenyzőt faragni belőle, de ha megtanul motorozni az biztosan jó érzés lesz majd, ha együtt mehetünk! Inkább nem a versenyzés felé terelném, mert annak azért elég nehéz a kimenete az élsportban, de még bármi lehet.

Hirdetés
Online marketinges szakemberként dolgozom és szenvedélyesen szeretem a kerékpározást. Ennek a két területnek az ideális ötvözete számomra a Flowcycle. Itt egy igazán nemes cél érdekében használhatom a szaktudásom arra, hogy minél szélesebb körben népszerűsíthessük a kerékpározást és a fenntartható életmódot.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet