Közeleg az országúti bringaversenyek talán legnagyobb presztízsű egynaposa, a Párizs-Roubaix. Ebben az összeállításban megpróbáltuk összeszedni, mitől érzik úgy a versenyzők és a szurkolók is, hogy szinte lehetetlen megnyerni ezt a versenyt.

Hirdetés

A Párizs-Roubaix, vagy ahogy sokan mondják, az Észak pokla egyike a leghosszabb múltra visszatekintő profi országúti kerékpárversenyeknek. Habár a legidősebb monumentumnak a Liège–Bastogne–Liège-t szokták mondani a maga 126 évével, Roubaix-ból többet, egészen pontosan idén már a 117-iket rendezik.

Pavé

A verseny Franciaországból, azon belül is Compiégne-ből indul, és 257 kilométeres távja olyan sima akár egy asztallap, így mindene meglenne ahhoz, hogy közel hat órányi dögunalmat szolgáltasson a nézőknek. Van azonban egy különlegessége: a 257 kilométerből 54,5 kilométert – a hagyományőrzés jegyében – kíméletlen rázatókon (pavékon) tesznek meg a versenyzők. A leghosszabb szektorok több mint három kilométeresek, a verseny végére a kerékpárosok szó szerint tönkremennek, sokan le is betegednek célba érést követő napokban.

A versenynaptárban több ilyen viadal is van tavasszal, elég csak a múlt heti Flandriára gondolni, azonban a közvélekedés szerint a Roubaix-n vannak a legrosszabb útviszonyok. Amennyiben nem rázta volna eléggé szét a mezőnyt a sok kockakő, a verseny hagyományosan a roubaix-i velodromban végződik, ahol izgalmas sprintversenyeket láthatunk a célba érkezők között.

Nézők

Nyilván, a legnagyobb fanatikusok lakókocsijaikkal már napokkal a rajt előtt a leghíresebb szektorok mellé települnek. A jó hangulat mellett kulcsszerepük is van a verseny lefolyásában. Egyrészt a versenyzők gyakran az út legszélén indítják el támadásaikat, vagy a szélárnyék miatt, vagy azért mert egyszerűen ott a legjobb minőségű az út. Így viszont előfordul, hogy összeakadnak egy-egy nézővel, ami nem egyszer döntött már el versenyt. Másrészt ilyen brutális útfelületen olyan nagy a defekt esélye, hogy a kísérő személyzet ide már kevés, gyakran a nézőktől kapnak kereket a versenyzők. A rajongók átlagban számítva is 4 és fél órát töltenek az utak mellett. Nem ők azonban a Roubaix legnagyobb szerelmesei…

Hanem azok az önkéntesek, akik a verseny előtt már hónapokkal a legproblémásabb szektoroknál gyűlnek össze, hogy azokat legalább minimálisan elfogadható állapotba hozzák a verseny idejére.

Időjárás

Évről-évre kapunk megdöbbentően saras képeket bizonyos szektorokról, de általában mindig sikerül idejében megfelelő állapotba hozni a kockaköveket.

Mivel a verseny első száz kilométere rázatók nélkül telik, így mire a kockakövekhez érnek, a nap már általában felszárítja a szektorokat, így csak a porral és a rossz útviszonyokkal kell megküzdeni. A 2019-es versenyre borongós, elszórtan esős időt jósolnak, így akár olyan jeleneteket is láthatunk majd, mint az emlékezetes 2001-es viadalon, ahol a sártenger csúszós jégkockákká változtatta a pavékat. Érdemes ránézni az alábbi US Postalos videóra.

Különleges kerékpárok

A csapatok rendre különleges kerékpárokkal készülnek a Párizs-Roubaix-ra. Korábban már volt összteleszkópos Bianchi is a mezőnyben direkt erre a versenyre, manapság már inkább a különböző rezgéselnyelő betétekben látják a megoldást. 2018-ban például a Sky versenyzői Pinarello Dogma K 10 S-szel versenyeztek, aminek különlegessége, hogy elektromos csillapítású hátsó felfüggesztéssel van ellátva, ami 11 milliméter mozgást enged. Ezen felül természetesen a szokottnál jóval alacsonyabb nyomással mennek a versenyzők, hogy bírják a velőtrázó szektorokat.

Esélyesek

2017-ben Greg Van Avermaet elképesztő kitartással, sok-sok fordulattal győzött, idén is jó eséllyel pályázik a Roubaix trófeájára, ami egy kockakő az útvonalból.

Paris-Roubaix 2017: Greg Van Avermaet tényleg soha nem adja fel

2018-ban Sagan már jóval nagyobb dominanciával nyerte élete második Monumentumát, még arra is maradt energiája, hogy menet közben állítgasson a kormányán.

Mától szerelgetéssel is lehet kockaköves klasszikust nyerni

Toronymagas esélyest a verseny kiszámíthatatlansága miatt szinte képtelenség mondani. Biztosan ott lesz a spiccen a háromszoros világbajnok Peter Sagan, a mindig jó erőben lévő Sep Vanmarcke és az eb-győztes Alexander Kristoff is. De ne felejtsük el a cyclo-cross-különítményt, Zdenek Stybart, Wout Van Aertet és a csodagyerek Mathieu van der Poelt sem. Esetleg a Flandriai Körversenyben berobbant Alberto Bettiol lesz a nyerő? Kiderül, ha vasárnap 11.00-tól az Eurosportra kapcsolsz!

Címlapfotó: ASO / P.Ballet

Hirdetés
A bringázás mellett az írás volt az első olyan dolog az életemben, ami több, mint két hétig le tudott kötni és ez máig is tart. Ebből lett a Flowcycle, ahol az a célom, hogy bemutassam, a bringa nem csak szimplán egy eszköz, hanem megoldás korunk legtöbb égető problémájára. És mellette piszkosul élvezetes is!

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet