Lassan már itthon sem kapjuk fel a fejünket, ha bringás fejlesztésekről hallunk, de pontosan milyen számok bújnak meg a döntések mögött? Mivel támasztják alá a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének szükségességét? Hogy teljesítenek a már elkészült létesítmények? Mik a jövőbeni tervek?

Hangos kisebbség?

Szeptemberben hiánypótló kerékpáros kutatás készült, ahol sikerült reprezentatív számokkal alátámasztani, hogy a kerékpáros, gyalogos és más alternatív közlekedési módok fejlesztés a társadalom többségének az érdeke: a közlekedők 67%-a nem autóval jut el a céljához. Ezzel megdőlt egy korábbi tévhit, miszerint az alternatív közlekedési módok terjedését csupán egy hangos kisebbség szeretné. A kutatás bővebb eredményeiről ide kattintva olvashatsz érdekes adatokat.

A magyarok szeretnének többet bringázni, de még nem mernek

Használják is a létesítményeket?

2018-ban már 19 állandó kerékpáros forgalomszámlálót helyeztek ki a legforgalmasabb bicikliutakra. Az adatok nyilvánosak, a veloclass.hu oldalon bárki figyelemmel kísérheti őket.

Forgalomszámlálással válnak tervezhetőbbé a magyar kerékpárutak

A Tisza-tó körüli kerékpárút befejezése ugyan még várat magára, ennek ellenére a jó minőségű gátszakaszoknak köszönhetően évről-évre növekszik a használók száma. Míg 2016-ban 20 ezer, addig 2017-ben már 31 ezer kerékpározót számláltak, 2018 szeptemberéig pedig 48 500-ra növekedett ez a szám a tó körül. A számlálók további adatairól ide kattintva olvashatsz bővebben.

Változtatni kell az autóhasználati szokásokon

Nagyvárosaink egyik legégetőbb problémáját a túlzott autóhasználat okozza. Az autókkal a környezet- és zajterhelésük mellett talán a legnagyobb gond az, hogy túl sok helyet foglalnak. Az összes közlekedési mód közül arányaiban az autóknak van a legnagyobb fajlagos dinamikus helyigényük. A helyzet még akkor sem sokkal jobb, ha az autó teljes kihasználtsággal működik, de a valóság az, hogy átlagosan alig több mint egy ember ül ezekben a gépjárművekben.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy jelenleg a személyautók idejük 96%-át egyhelyben állva töltik, így jelentős hasznos területet foglalnak el a városban lakók elől. A rengeteg dugó és a nyilvánvaló társadalmi hátrányok ellenére jelenleg évente 3-4%-kal nő az autóhasználók száma, az elmúlt nyolc év alapján ez közel félmillióval több forgalomba helyezett gépjárművet jelent.

Átalakul a közlekedés

Megoldást az önvezető autók és a velük összekapcsolódó autómegosztó szolgáltatások jelentenének, de ezek egyelőre váratnak magukra. Addig is lehetőség van arra, hogy más alternatív közlekedési módok és modellek terjedjenek el. A kerékpáros infrastruktúrát például nem csak a bringások, hanem más, relatíve nagy sebességre képes, környezetkímélő és helytakarékos járművek is használhatják. Az egyik nagy sláger az elektromos roller lehet, amiből Lime néven Párizsban megosztó szolgáltatást indítottak. A helyiek imádják, a 10 ezer rollerhez tartozó app jelenleg népszerűbb, mint az Uber és a Booking.

Új igények, új szabályok

A hírek szerint hamarosan Magyarországon is megjelenhet a közösségi elektromos roller , így szükség lehet a hazai KRESZ szabályok módosítására, kibővítésére. A kerékpárosok védelmében tervezett másfél méteres előzési oldaltávolság, a kötelező kerékpárút-használat és más szabályok módosítása egyébként is napirenden van, így ezek mellé érdemes lehet majd az új elektromos járművek szabályozását is beemelni.

Mi történik akkor, ha egy bringást közelről előznek?

Tématámogatás: Készült Magyarország Kormánya támogatásával

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet

kettő + 8 =