A ’80-as években nem tudtak elég bringát gyártani hozzá, tíz évvel később mégis majdnem a feledés homályába veszett a BMX freestyle. A kocka azóta ismét fordult, olyannyira, hogy 2020-tól a tokiói olimpián is szerepel majd a kerékpársport egyik legújabb szakága, most pedig szeptember 13-15-én a budapesti World Urban Gamesen tekinthetjük meg a sportág kiemelkedő versenyzőit. De hogyan jutottunk el idáig?

A BMX-ezésről legtöbben úgy tartják, hogy Amerikából származik, pedig ha jobban utánanézünk, nem a tengerentúlon kezdődött a földutakon száguldó kerékpárosok történelme. Az internet telis-tele van földutakon versenyző kerékpárosokról készült videófelvételekkel, amik gyakran a BMX széles körű elterjedése előttről, az ’50-es évekből származnak. A mai BMX-hez nagyon hasonló versenyekről az egyik legelső videó 1957-ből származik, a hollandiai Amersfoortban már ekkortájt rendeztek ilyen versenyeket.

A cyclocrosshoz csak annyiban hasonlítottak a viadalok, hogy javarészt földutakon versenyeztek egymással a bringások, de míg a cx mögött abszolút sportszakmai motivációk álltak, a BMX-eseket sokkal inkább az élvezeti faktor motiválta.

Eleve az ötlet onnan jött, hogy sokan nem engedhették meg maguknak, hogy motort vásároljanak (vagy egyszerűen nem érték el a minimum korhatárt), de nem akartak kimaradni a motokrosszversenyek izgalmaiból. Amerikában a ’70-es években kezdett el igazán népszerű lenni az új műfaj, a BMX-esek kezdetben még motoros overallt is öltöttek, hogy minél inkább le tudják másolni a költségesebb sportot.

A BMX népszerűsége meredeken ívelt felfelé, elsősorban az Egyesült Államokban. 1977-ben nemzeti szövetség alapult és 1982-ben megrendezték az első világbajnokságot is. Ez az év azonban nem csak erről marad emlékezetes, hanem az E.T., a földönkívüli című filmről is, amiben főszerepet kapott az akkorra már szabvány kinézetűvé váló BMX (“20-as kerekek, jellegzetes, rotoros kormány, cro-mo váz) is. A film bombasiker lett, és többek között emiatt vált tömegtermékké a BMX is – akkoriban minden gyerek ilyen biciklit akart, alig bírtak a gyártók lépést tartani az igényekkel.

A szabadstílus térnyerése

Mint minden népszerűvé váló sportágnál, úgy a BMX-nél is kialakultak a különböző mellékágak. A motokrossz és a gördeszkás versenyeken egyre többször tartottak BMX freestyle bemutatókat, ahol az erőnlétről inkább az ügyességre terelődött át a fókusz. A különböző mutatványokat bemutató bringások teret szorítottak maguknak a gördeszkaparkokban is, ahol egyre többször tartottak BMX napokat, hogy a kialakulóban lévő sportág szerelmesei gyakorolhassák a trükkjeiket.

Rövid időn belül a BMX freestyle is szegmentálódott. Az utcai körülmények között, lépcsőkön, korlátokon, padokon át és keresztül ugráló bringások a street műfaj képviselői. A gördeszkásokéhoz hasonló épített pályán és rámpákon gyakorlók lettek a parkosok. A vert stílus képviselői 2,5-3,5 méter magas negyedeken ugrálnak, amiknek a végük teljesen függőleges – innen a vert elnevezés. A BMX trails nagyon hasonlít a parkhoz, csak az akadályokat itt a természetben alakítják ki. Nem szabad kifelejteni a flat stílust sem, amely némiképp a művészkerékpárhoz hasonlít, a versenyzők gyakran álló helyzetben mutatják be a trükkjeiket.

A BMX hirtelen jött népszerűsége majdnem a sportág halálát okozta. A lufi a ’90-es évekre kipukkadt, sorra szálltak ki a nagy szponzorok és gyártók a sportból. Sokak szerint csupán az elhivatott sportolóknak (akik közül sokan akkorra már kerékpármárkát vagy más vállalkozást alapítottak) és az új trükkjeiknek köszönhető, hogy a BMX és alfajai nem tűntek el a színről. Köztük volt Mat Hoffman, aki nem csak kerékpármárkát alapított, de 2002-ben ő volt a világon az első, aki kéz nélküli 900 fokos ugratást hajtott végre vert pályán.

Magyarországon a ’90-es évek tájékán kezdett fellendülni a BMX-es élet, Veszprémi ÉPSZÖV Spartacus SE néven 1988-ban alapult az első klub, az elkövetkezendő években országszerte épültek kisebb-nagyobb pályák, például Budapest mellett Szegeden és Szentesen van BMX park pálya. 1991-ben megalapult a BMX Cross és Triál Szövetség, ami mára a nemzetközi gyakorlatban beleolvadt a Magyar Kerékpáros Szövetségbe. A sportág egyik hazai csúcspontja 1992-ben jött el, ugyanis ebben az évben a mára megszűnt csillebérci NormaParkban rendezték a BMX freestyle világbajnokságot. A jelen kor magyar freestyleosai közül Szepesi Tibor és a flatland-világbajnok Kun Ádám a kiemelendő.

A BMX a kétezres évek elejére kimászott a gödörből, amihez az is kellett, hogy 2008-ban már hivatalos számként szerepelt a pekingi olimpián. Időközben a BMX freestyle is hasonló megtiszteltetésben részesült: 2020-ban, a tokiói olimpián már a freestyle parkosok is szerezhetnek majd érmet. Ehhez muszáj volt egy kicsit egységesebb mederbe terelni a szabályokat, így 2017-ben a Nemzetközi Kerékpárszövetség (UCI) is felvette a számai közé a BMX freestyle parkot (a trailsszel egyetemben), a FISE által rendezett versenyek világkupasorozattá alakultak és világbajnoki mezt is osztanak a parkosoknak – csakúgy, mint montisoknak vagy az országútisoknak. A BMX freestyle park követése azonban egyszerű maradt. A bringásoknak épített pályán kell bemutatniuk trükkjeiket, amikre kétszer egy perc áll rendelkezésükre. A zsűri maximum száz pontot adhat a versenyzőnek és a két egyperces menet átlagából alakul ki a végleges pontszám. A bírák figyelik a rider tudását, stílusát és kreativitását is.

A BMX freestyle egy életérzés

A freestyle pontosan annak köszönheti a túlélését és felvirágzását, amit a neve is sugall. Szinte teljesen kötetlen a sportág, csak egy bringa kell hozzá, egy jó társaság és már nyakatokba is vehetitek a várost. Ha már van egy BMX-ed akár több műfajban is kipróbálhatod magad és ha komolyabbra fordulna a dolog, akár olimpikon is válhat belőled. Nem véletlenül szokás mondani, hogy a gyerekek számára a BMX az egyik legjobb sportág, hiszen van benne játékosság, ügyesség és egy csipet bátorság is. Talán mondanunk sem kell, hogy ezeket a képességeket fiatal korban lehet a leghatékonyabban fejleszteni és ha megvannak az alapok kora felnőttkorban akár számos más sportág felé nyitják ki a kaput a jövő nagy sportolói számára.

A World Urban Games, az utcai sportok világjátéka az idei évben Magyarországon debütál és szeptember 13. és 15. között a Nagyvásártelepnél, a Budapest Parkkal szemben. Az esemény rendezési jogáért 50 város jelentkezett világszerte, majd Barcelonát, Los Angelest és Tokiót is megelőzve Budapest programja bizonyult a legalkalmasabbnak, hogy egy új, elsősorban fiatalokhoz szóló világeseménynek házigazdája legyen. A WUG olyan sokrétű, színes sport- és zenei fesztivál, amely magában foglalja az utcai sportokat, többek között olyan versenysportágakat is, amelyek már felkerültek, illetve tervben van, hogy felkerülnek a soron következő olimpiák programjára. A BMX freestyle, az inline görkorcsolya, a parkour, a breaktánc, a 3×3-as korsárlabda és a repülő korong freestyle versenyszámokban a világ legjobb sportolóit felvonultató esemény ingyenesen látogatható.

Készült a World Urban Games szervezőjének megbízásából.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet