Rendszeresen kisebb-nagyobb csetepaté alakul ki egy új belvárosi kerékpárút híre hallatán. Az út menti parkolóhelyek elvesztésében a földszinti üzlethelyiségek tulajdonosai vásárlói körük elvesztését látják, hiába győzködjük őket a zaj- és légszennyezés csökkenésének jótékony hatásairól. Ez érthető is, de vajon mi a valós helyzet az ökológiai fenntarthatóságon túl?

Torontó egy hosszú bevásárlóutcájában létesített kerékpárút kapcsán igen izgalmas tanulmány született. 2016-ban a városvezetés kísérleti jelleggel épített bicikliutat egy 2,4 kilométeres szakaszon. Mindezt 136 parkolóhely megszüntetésével sikerült létrehozni, ami miatt komoly vita alakult ki az érintett üzletekkel. A fejlesztés hatását azzal a szándékkal is tanulmányozták, hogy kedvező változások esetén az átadott szakaszt a bevásárló utca mentén meg is hosszabbítják. Vizsgálták a kártyatranzakciók mellett az érintett üzletek látogatottságát, a látogatók számát, költési szokásaikat, valamint a betöltetlen állások arányát.

A projekt eredményei több, mint biztatóak lettek.

A kísérleti útszakaszt végül meghosszabbították. Egyértelműen nőtt a biciklivel érkező vásárlók aránya a fejlesztés hatására, mindezt úgy, hogy mellette az autóval érkezőké sem csökkent. A többet költő, gyakrabban látogató és összességében is magasabb vásárlószám pedig nem kenhető semmilyen általános gazdasági folyamatra, hiszen a tanulmány egy hasonló kiinduló adottságokkal rendelkező kontroll területet is kijelölt, amely mindezzel párhuzamosan egyértelműen gyengébben teljesített.

Hogyan és miért?

A legegyszerűbb szintje a magyarázatnak, hogy a közlekedési forgalom szorosan kapcsolódik az kereskedelmi forgalomhoz is. Mivel a bringával közlekedők a számukra kellemesebb és biztonságosabb útvonalat választják, a kiépített vagy felfestett lehetőséget fogják előnyben részesíteni, akár kisebb kitérő árán is.

A kerékpárral közlekedők arányának növekedése több szempontból is szerencsés. Tapasztalatok szerint egyértelműen növeli a látogatás rendszerességét az az egyszerű tény, hogy ebben az esetben egy autó csomagtartójához képest igencsak korlátozott térfogat áll rendelkezésre a megvásárolt termékek szállítására. A vásárló pedig vásárlót hoz. A torontói példa mellett több amerikai kutatás is jutott olyan következtetésre, hogy a kerékpárosok költekezési szokásai egyébként is kedvezőek az vállalkozásokra nézve, szemben például az autóval járókéval. Érdemes lehet megemlíteni, hogy a projekt kapcsán megfigyelt kedvező folyamatok elsősorban a boltokat és a vendéglátást, éttermeket, kávézókat, bárokat érintette. A jellemzően helyi, típusszolgáltatást nyújtó üzletek látogatottsága változatlan maradt, szóval rosszul továbbra sem járt senki.

Van még egy érdekes szempont, ugyanis a bringaút mentén elhelyezkedő üzletek nagyobb eséllyel kerülnek fel a városlakók mentális térképére. Mentális térkép az a szubjektív térkép, amely minden városlakó fejében kialakul egy településről, különböző élményei és információi alapján. Jellemzően mindenki nagyobbnak érzékeli saját lakóterületét, vagy azt a városnegyedet, amit legjobban ismer a település egészéhez képest, mivel több információja van róla. Egy színes, felfestett kerékpársáv vagy a biciklizők látványa elég észrevehető, sőt, kifejezetten esztétikus látvány is lehet, így rögtön van egy könnyen feldolgozható vizuális adat, amelyhez kötni lehet a háttérben szereplő bolt kirakatát. Emiatt nem csak a kerékpárral közlekedők mentális térképén nagyítódik fel az adott útvonal, hanem ugyanez, ha kisebb léptékben is, de megtörténik bármilyen más közlekedési módot választó esetében is.

A torontói példa nem az első és nem az utolsó, amely bizonyítja, hogy városi kontextusban egy kerékpárút építése semleges, vagy kifejezetten jó hatással van a kereskedelemre, és sokkal inkább hordoz lehetőségeket, mint kockázatot.

Írta: Szalai-Szabó Hanna

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet