Előre szólok: aki vízpart melletti bringázást szeretne, az csalódni fog. Akit viszont vonzanak a burgenlandi szőlődombok, a végeláthatatlan bringasztrádák, és az úton-útfélen átrepülő madárrajok, az megtalálja a számítását a Fertő-tavi kerékpártúrán.

Táv: 125 km

Szintemelkedés: ~600 m (a szőlődömbok azért megizzasztanak rendesen)

Nehézség: közepes (attól függ, hány napra bontod)

Ajánlott kerékpár: az aszfalt Magyarországon javarészt jó minőségű, Ausztriában többnyire hibátlan, de bizonyos helyeken előfordulnak kőzúzalékos részek (összesen kb 6 km). Ezen is el lehet menni országútival, ha száraz az idő. A gravel betéteket külön jeleztük a GPX fájlban.

GPX fájl letöltése: ide kattintva.

(a Strava effortban csak az útvonal 3/4-e szerepel, de a fenti GPX fájl a teljes kört mutatja).

A kör startpontjának Fertődöt ajánljuk, kicsit bővebben nézve Fertőszentmiklóst, mivel oda talán a legjobb a vasúti közlekedés. Budapestről akár 2,5 óra alatt is leutazhatunk, és csak Győrben kell átszállni. Fertőszentmiklósról védett kerékpárút vezet egészen a Fertődi Esterházy-kastélyig, alig 2 kilométer az egész.

A 18. században épült Esterházy-kastély a maga idejében páratlan építménynek számított, a magyar Versailles-nak is nevezték óriási kertjével és díszudvarával. A Kastélyt a 2010-es években felújították, így mindenképpen megér egy látogatást.

Táblák jelzik az irányt

Fertődről mi Fertőszéplak felé vettük az irányt, tehát az óramutató járásának megfelelően tekertünk. Így a túra elején, még erőnk teljében küzdöttük le az országhatár környékén ránk váró dombokat, viszont a végén várt ránk a szembeszél. Ha a szelet viseled nehezebben, érdemes előre tájékozódnod az uralkodó szélirányról. Fertődön egyébként már rögtön a tó körüli kerékpárúton vagy. Magyarországi részen ez az Eurovelo 13-as (Vasfüggöny) nemzetközi kerékpárút része, így elég ezeket a táblákat figyelned. Osztrák oldalon a körre már B10-ként hivatkoznak majd.

A néhol mozaikköves, de jó minőségű kerékpárút Fertőszéplakra vezetve pont a település legnagyobb nevezetességei, a felújított műemlék-épületsor mellett tekerhetsz el. A kerékpárút egy ponton véget ér, és a táblák mellékutcába terelnek a templom jobbján, így kikerülhetsz egy kisebb emelkedőt.

Hegykőn a frissen felújított templom számít érdekességnek, illetve a kerékpárút mellett lévő Kerékbár, ahol lehet egyet ebédelni még a dombok előtt. Az útvonal mellett közvetlen közel található a hegykői Sá-Ra Termálfürdőt. Vízét 1434 méter mélyről nyerik, oldott ásványanyagtartalma meghaladja a 11816 mg/litert.

Fertőhomokot a szintén felújított Szent Anna-templom jelzi majd, de a kerékpárút mentén feltűnik majd a különleges formájú községháza is. A templom lábától két kilométeres tanösvény mutatja be a Fertő-Hanság Nemzeti Park növény- és állatvilágát.

A Nagycenk felé vezető emelekedő tetején

Hidegségen több irányba is mutat a kerékpárút táblája. Egyenesen továbbhaladva folytatódik a kör, de mi balra tettünk egy néhány kilométeres kitérőt a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz. Elég kemény, 10%-os emelkedővel kezdődik ez a kibővítés, de ennyit csak megér az az épület, amit nap mint nap látunk az ötezer forintos címleten, nem?

A 18. században épült kastélyban Széchenyi emlékmúzeumot alakítottak ki, ahol többek között a gyerekkorát nagyrészt Nagycenken töltő politikus dolgozószobáját is megnézhetjük. A kastély angolkertjét és híres hársfasorát országút választja ketté. Ezen továbbhaladva, majd az első lehetőségnél jobbra tartva alacsony forgalmú úton térhetünk vissza a Fertő-tavi kerékpárútra, ezúttal már Fertőboz településre.

Itt elég hamar ajánlunk egy újabb hegyi kitérőt a Gloriette kilátóhoz. Az út rövid, de vannak benne kerékpártolós, országútival nem járható részek. Mi mégis mindenképpen ajánljuk, mert a túra során itt láthatsz rá először a Fertő-tó fákkal és más növényekkel benőtt, lápos részére.

Balf felé sajnos több helyütt is elég rossz a kerékpárút, az aszfaltot felnyomták az út menti fák gyökerei. Cserébe hamar egy mini mocsaras erdőbe vezet az út, ahol nem csak az elénk ugráló békák, de a helyenként elég éles kanyarok miatt is érdemes lassan haladni. Az erdő végén a település egyik nevezetessége, a Balfi ásványvíz palackozóüzeménél kötünk ki. A gyár mellett kialakítottak egy fedett porcelánkutat is, ahol feltöltheted a kulacsaidat. A kutat láthatóan a darazsak is szeretik, de használd ki a lehetőséget, mert a túra során elég kevés közkút lesz.

Ha többnaposra tervezed a bringatúrát, itt érdemes elmenned Sopron központja felé (közigazgatásilag Balf is Sopron része). A „leghűségesebb város” a megye központjaként számos történelmi és kulturális látnivalóval szolgál, amelyek akár egy teljes napot is megérdemelnek. Az emelkedőket kedvelő bringások is megtalálják számításaikat a Soproni-hegység erdei útjaiban.

A körtúránk Sopron helyett a környék szőlődombjain folytatódik. Itt elég sok emelkedő lesz az útvonalban, de egyikük sem túl meredek, és nem is hosszúak, ráadásul ha ezeken túl vagy, lényegében nem is lesz több kaptató az útvonal során. A végeláthatatlan szőlőmezők láttán hamar rájöhetsz, hogy miért hívják Sopront a kékfrankos fővárosának is. A szőlődombi hullámokban akad majd egy körülbelül 800 méter hosszú kavicsos útszakasz is, de a minősége teljesen rendben van, bármilyen bringával járható.

A kavicsos útból Fertőrákosra, az utolsó magyarországi terepülésre gurulunk be. A főtúra való betorkollás tőszomszédságában található a nádasokon keresztülvezető Strand út, ami a magyarországi oldal egyetlen strandjára vezet be. A fürdés mellett többféle sportot is kipróbálhatsz itt, bérelhetsz hajót, vagy megnézheted a vízre épült nyaralóházakat is.

Az egyetlen Magyarországon fennmaradt pellengér

Fertőrákos egyik igazi nevezetessége a Városháza előtt áll: az utolsó Magyarországon megmaradt pellengért találod meg itt. A középkori büntetőeszköz a 17. század óta áll ezen a helyen, ide állították azokat, akikre nem bebörtönzést, vagy halált szabtak ki, hanem valamilyen más, megszégyenítő vagy kínzó jellegű büntetést. Ha belegondolunk, nem túl szívderítő emlék, hiszen akit ideállítottak, az általában jogvesztetté vált, sőt, gyakran ki is űzték (seprűzték) a településről.

Fertőrákosnak van azért bőven más érdekessége is. A település másik végén található kőfejtő óriási sziklatömbjeivel önmagában érdekes látványt nyújt, de az ormok között barlangszínházat is kialakítottak. Ha van egy kis plusz időd, a település észak-nyugati részén a Páneurópai Piknik Emlékhelyet érdemes megnézned. A mi túránk az országhatár felé vezető kerékpárúton halad tovább. A határnál a Mithrász-szentélybe nézhetünk be. A 3. században épült szakrális hely ritkaság felénk, mindössze négy található Magyarországon.

Az osztrák oldal

A határt átlépve Mörbich am See (Fertőmeggyes) felé igyekszünk, amely szűk utcáiról, Hofgasséjairól híres. A településen (mint az osztrák oldalon szinte mindenhol) rengeteg kis éttermet, kávézót, fagyizót találsz. A Mörbich-en keresztülvezető főúton két szép fehér templomot is láthatsz.

Fertőmeggyesről Rust (Ruszt) felé már olyan tájakon bringázunk, amely az osztrák oldal java részére jellemző lesz. Széles, tökéletes minőségű mezőgazdasági utakon, szőlődombok és a Fertő lápos rétjei között tekerhetünk. Az utat általában szinte lehetetlen eltéveszteni, ám a táblázással kapcsolatban néha kicsit túlzásba esnek, egyszerűen túl sok a bringás alternatíva a környéken.

Mielőtt Rusztra érünk, egy napvitorlás bringás pihenőhelyet találunk. Ilyenből elég sokat kialakítottak a túra során, szóval számolhatsz velük később is. Rust mint az egyik legutolsó szabad királyi város lehet érdekes, történelmi belvárosában minden épületet műemlékké nyilvánítottak. A várossal kapcsolatban akad még egy emlékezetesség: a hagyományok szerint minden kéményén gólya fészkel.

Továbbra is a szőlődombok között kacskaringózva jutunk el Oggau am Neusiedler See (Oka) városáig. Innen lehet követni szokás szerint a B10-es útvonalat, de mi javaslunk egy kis rövidítést az országúton. Aki keveset járt Ausztriában, annak már csak azért kötelező ez a pár kilométer, hogy megtapasztalja, milyen tükörsima utak vannak errefelé, de nekünk van konkrét célunk is. Az út mentén egy kisebb domb tetején áll a 18. században épült Rosaliakapelle, ami igen csinosan fest a tájban.

Egészen Purbach-ig (Feketeváros) nem sok érdekesség lesz, ez a város viszont részlegesen megmaradt 17. századi városfaláról híres, a belső területekre szűk török kapuk vezetnek be. Itt, vagy a következő településen, Breitenbrunnban (Fertőszéleskút) érdemes szállást keresni, mivel a tókerülés nagyjából felénél tartunk, illetve Breitenbrunn közelében több érdekesség is van a kerékpárúttól néhány kilométernyi távolságban.

Purbach után egy kis ritkaság: ivókút a kerékpárút mentén egy víztelepnél – használd ki, mert több nem nagyon lesz belőle ;). Innen lényegében Podersdorf am See-ig (Pátfalu) elég eseménytelen lesz az út. Joison (Nyulas) e-bike töltő van a kerékpárút mellett, előtte nem sokkal meg egy bringaalkatrészekből épült szoborféleséget láthatsz majd.

Nezsideren a középkori Tábor vármaradványt a kerékpárútról is láthatod a hegyoldalban. Némi izgalom Podersdorf előtt kezdődik, ahol 2-3 kilométernyi makadámútra kell számítani. Szerencsére a szakaszt láthatóan elég jól karbantartják, nekünk országútival sem sikerült defektet kapnunk, és nem is éreztük veszélyesnek sem.

Podersdorf am See lényegében Fertő-tavi kör osztrák oldali fővárosa. Óriási strandja eltéveszthetetlen a kerékpárútról, rengeteg büfé, kávézó, sportolási és kempingezési lehetőség várja az idelátogatókat. Ha már itt jársz, természetesen ne hagyd ki az apró világítótornyot sem – ha megnézed, útközben ismerős arcok neveit láthatod majd a betonban ;).

Podersdorfból kifelé ismét lesz 2-3 kilométernyi makadámút, de kárpótlásként hamar útba esik egy kilátó, ahonnan ráláthatunk a Fertő-tóra. Néhány kilométer múlva a szikes Zicklacke tó mellett tekerünk el.

Mielőtt az országútra térünk, egy érdekes formájú kilátót is láthatunk, amelyet kerekesszékesek is látogathatnak. Illmitz (Illmic) és Apetlon (Mosonbánfalva) lesznek az utolsó osztrák települések, mielőtt jobbkanyart veszünk, és újra Magyarországra érünk.

Ezen a részen végeláthatatlan hosszúságú kerékpárutak vezetnek a pusztában, szikes pocsolyák és szürkemarhacsordák között. A kerékpárút véget ér Sarródon, a településen a Sziki Őszirózsa Tanösvényen érdemes elidőzni, ahol megismerhetjük a szikes tavak élővilágát. Sarród határában a Lászlómajor elsősorban a térség háziállattartását mutatja be, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja, a Kócsagvár pedig építészeti szempontból érdekes látnivaló. Sarród után alacsony forgalmú közúton érünk be Fertődre, s ezzel véget is ér a körtúra.

Ideális nyaralás még a járvány újbóli kitörése előtt

A Fertő-tavi bringás tókerülés abból a szempontból kicsit csalódás, hogy magából a tóból viszonylag keveset látni, ez azonban első sorban annak köszönhető, hogy a tó kiterjedése is folyamatosan változik. Látnivalókból azonban egyáltalán nincs hiány, és jó hír, hogy terepe és kiépített kerékpárúthálózatának köszönhetően szinte 100%-ban alkalmas családi bringatúrákra is. Ha bringás sorrendet kéne felállítanunk, a Velencei-tó és a Tisza-tó után kellene következnie a Fertő-tónak, és utána ajánlanánk csak a Balatont. A Fertő-tó körbebringázását három naposra bontva bőven jut idő a biciklizés mellett a látnivalók megtekintésére, az álltavilág felfedezésére és strandolásra is.

Tématámogatás: Készült az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu ajánlásával.

1 hozzászólás

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet