A Flowcycle magazin a békés együtt közlekedés támogatója. Közös érdekünk, hogy minél gördülékenyebben, biztonságosabban és kényelmesebben tudjunk közlekedni mindannyian – tegyük azt autóval, gyalogosan vagy kerékpárral. A gyalogokkal foglalkozni elsőre talán furcsa lehet, pedig még szabályos körülmények között is számos esetben kerülhet össze a közlekedés két legsérülékenyebb résztvevője. A gyakorlatban a gyalogos–bringás találkozások elég gyakoriak, így a Kresz kedd aktuális cikkében összeírtuk a legfontosabb (illem)szabályokat.
Hogyan viselkedjünk tehát bringásként akkor, ha gyalogossal találkozunk utunk során?
Gyalog- és kerékpárúton/zónában
Mint az út típusa jelzi is, gyalogosok és kerékpárosok (valamint kerekesszékesek) egyaránt igénybe vehetik ezeket a helyeket, ezt a KRESZ két különböző helyen eldugott, látszólag egymásnak ellentmondó szabályai rögzítik: 21. § (13): A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti; illetve 54. § (10): A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti. (Tegye fel a kezét, aki itt megállt és visszaolvasta az előző két mondatot…) Van azonban egy harmadik félmondat is (13. § (1) i), mely így szól: ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet. Egyszerűsítve: osztatlan gyalog- és kerékpárút esetén (azaz, ahol nincs folyamatos vonallal elválasztott terület pl. budai felső rakpart egy szakasza) kölcsönösen kell egymásra figyelni és egymást nem akadályozni; míg osztott gyalog- és kerékpárút esetén (pl. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út, Széchenyi rakpart stb.) annak kerékpárosok számára kijelölt részén a gyalogos elvileg nem tartózkodhat.
Ám mielőtt a bringaúton andalgó turistákat lecsöngető, azokkal üvöltöző bicajosok feloldozást kapnának, gondoljatok át néhány dolgot. Az oda tévedő járókelők nagy része turista. Túl azon, hogy zéró helyismerettel rendelkeznek, esetleg épp a városban magában gyönyörködnek (nem pedig a földet bámulják felfestések után kutatva), esetleg egy olyan kulturált országból (sőt: akár más magyar városból) érkeznek, ahol a bringásokat és a gyalogosokat soha nem eresztik így össze, így fel sem merül bennük, hogy a „járdán” bringásokkal találkozhatnak. (Igen, nekik az egy sima járda.) Ha a helyükbe képzeled magad, talán már az sem lesz annyira felháborító, hogy sok esetben még a csengődet sem hallják meg az egymással beszélgető, a „járda” biztonságát és a környező látnivalók szépségét élvező látogatók. És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy a bringautakat elválasztó felfestések olykor mennyire kopottak, néha még keresve sem találja az ember, hogy hol fut a bringás vonalvezetés. Szóval legyünk kicsit elnézőbbek ilyen helyzetben!
Mi a helyzet a zebrán?
A gyalogátkelőhelyek környékén való bringázás egyik aspektusáról korábbi cikkünkben írtunk már. Gyakori helyzet még, hogy kerékpárral a zebrán vagy amellett futó bringás átvezetésen érkező kerékpáros a zebrán át kanyarodva folytatná az útját. Mivel a gyalogosoknak a zebrán elsőbbsége van, meg kell várnia, míg a manővert a gyalogosok zavarása nélkül végrehajthatja. Ez általában néhány másodperc és nagy valószínűséggel akkor sem indulnak el rögtön a gépjárművek, ha a gyalogos lámpa pirosra váltott, így van idő a kanyarodás biztonságos befejezésére.
Vannak olyan bringautak, amelyeket zebra keresztez: természetesen ilyenkor is a gyalogosoknak van elsőbbsége, a kerékpárral érkezőnek pedig olyan sebességgel kell megközelítenie a zebrát, hogy bármikor biztonsággal meg tudjon állni előtte. Legyél előzékeny a gyengébb közlekedőkkel, hogy veled is ezt tehessék a nálad erősebbek (tudod, karma)!
Végül pedig szintén gyakori, hogy egy kerékpárút addig gyalogosoktól elválasztott részei megcserélődnek vagy pl. a bringaút egy buszmegállót kerül ki. Bár továbbra sem léphet a gyalogos a csíkkal elválasztott bringaútra, de mivel mi vagyunk a figyelmesebbek és erősebbek, legyünk résen és csökkentsük a sebességünket, hogy egy váratlanul elénk lépő gyalogos előtt meg tudjunk állni, ha kell! Nem akkor vagy profi városi bringás, ha kicentizel valakit vagy még rá is ordítasz; hanem ha defenzíven felkészülsz egy ilyen helyzetre és adott esetben lassítást vagy megállást követően kedvesen jelzed az illetőnek, hogy figyelmesebben közlekedjen.
Van, amikor a bringaúton is szabályosan sétál a gyalogos
Kerékpárúton abban az esetben tartózkodhat szabályosan gyalogos, ha nincs se járda, se útpadka, se leállósáv, amin közlekedhetne. Szóval mielőtt dühösen lecsöngetsz egy látszólag „a te bringautadon” csalinkázó gyalogost, nézz körül: van járda a környéken? Ha nincs, akkor ugyanolyan joggal veszi igénybe (más híján) a bringautat, ahogy te is (ilyen pl. az Egérút mellett haladó bringaút Budapesten vagy, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, a Rákos-patak mentén futó bringaút is).
A megoldás: legyünk kölcsönösen udvariasak egymással – gyalogosként segítsük a gyorsabban haladó kerékpárosokat és adjunk helyt nekik; bringásként pedig figyeljünk oda a lassabban haladó és sérülékenyebb gyalogosokra, s időben jelezzük érkezésünket!
Nehezített pálya
Lakó- és pihenő övezetben fokozottan figyeljünk a gyalogosokra és sebességünkre! A forgalomcsillapított zónák, zöldebb környezet (út menti fák és bokrok), gyerekek és idősek jelenléte a gyalogosok számára kedvező és biztonságos környezetet jelentik, nekünk, bringások számára azonban nehezített pályát. Még alapos helyismeret esetén is fokozott odafigyeléssel bringázzunk!
Ahol a bringásnak semmi keresnivalója – általában.
Járdán Járdán ugyebár nem bringázunk csak abban az esetben, ha az úttest közlekedésre
alkalmatlan és akkor is csak 10km/h-s sebességgel (KRESZ 54. § (2)). Kezdő vagy
bizonytalan bringások, 12 évnél fiatalabb gyermeküket kísérő szülők, lusta bicajosok
azonban előfordulnak a járdán. Ők viselkedjenek vendégként és köszönjenek meg
minden előzékenységet, a csengőt pedig felejtsék el. Ha annyira laza vagy, hogy
járdázol, akkor vállald be az 5-10 km/h-s sebességet, ne zavard a gyalogosokat
csengetéssel és ha elmész valaki mellett, akkor azt tedd lassan és legalább fél méter,
egy méter kerüléssel. Egy kevésbé ismert KRESZ-passzus (43. § (4) b) ugyanis így szól:
fokozottan kell ügyelnünk egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a
koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni
felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására. Nagyothalló,
gyengénlátó emberek, gyermekek és idősek sokkal nagyobb százalékban közlekednek
járdán, mint más járművel – közöttük szlalomozni nemhogy nem menő, de rontja a
bringások renoméját is.
Külön szót érdemelnek a remek kerékpárosinfrastruktúra-megoldások, melyek hol
annyira kacifántosak, mint maga a szó, hol viszont faék egyszerűek. Például olyanok,
hogy egy kijelölt bringautat egy rövid szakaszon járdára vezetnek, majd néhány száz
méter után abból folytatnak. Erre példa a budapesti Szabadság-híd járdája vagy éppen a
Tímár utcai felüljáró. Egyetlen közlekedésmérnök sem gondolja, hogy életszerű, hogy pl.
az Eurovelo 6-oson 100 kilós túrabringával közlekedő kerékpáros majd fel- és letolja a
gyalogos felüljárón a bringáját vagy hogy Budapest második legforgalmasabb bringás
infrájából minden bringás leszáll, amíg átsétál a Duna felett, majd visszaszállva a
bringára folytatja útját. Ez azonban nem KRESZ-kérdés. Ezeken a helyeken elvileg
ugyanúgy vendégek vagyunk, mint bármely más járdán. Bízzunk a gyalogosok
türelmében és megértésében, de fogadjuk el, ha valaki kifejezi nemtetszését, ha
bringázunk. A rossz tervezés és infra-megoldás mindannyiunkat sújt, ennek
megváltoztatására azonban nem biztos, hogy a “csakazértis/tudomdeleszarom”-
hozzáállás a leghatékonyabb megoldás. Inkább jelezzétek a Közútkezelő vagy a
Kerékpárosklub számára, hogy tegyenek végre hatékony lépéseket a kényelmetlen és
balesetveszélyes helyek megoldása érdekében.
Kanyarodó bringás és gyalogos randevúja
Végül, de nem utolsósorban szintén szabályos és meglehetősen gyakori bringás-gyalogos randihely az úttest: bringával (és egyébként minden járművel) kanyarodás esetén (31. § (5)) elsőbbséget kell adni annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a bringával bekanyarodunk. Akkor is, ha nincs ott zebra!
[vc_cta h2=”Használd ki, hogy Flowcycle olvasó vagy!” txt_align=”center” add_button=”bottom” btn_title=”Jelentkezem a Velo Budapest! képzéseire!” btn_color=”turquoise” btn_align=”center” css_animation=”appear” btn_link=”url:http%3A%2F%2Fvelobudapest.hu%2Fkurzusok||target:%20_blank|”]A Velo Budapest!-nél megtanítanak biztonságosan kerékpározni nagyvárosi környezetben. Ha a Flowcycle magazinra hivatkozol, 10% kedvezményt kaphatsz az egyéni és a csoportos képzések árából.
[/vc_cta]
Gyalogossal tehát mégiscsak gyakran találkozhat az, aki városban bringázik. Mivel az interakciók az ilyen esetekben a legemberibbek, a türelem, kedvesség és akár egy mosoly jobbá teheti sok közlekedő napját. Jusson eszedbe Krisz Ferenc: Kerékpározás (1930) című könyvének egyik idézete:
„Légy mindig udvarias, különösen ha igazad van!”
Azt javasoljátok a Bajcsyn a turistákra ne csengessen a kerékpáros (érthető), de nem látok javaslatot arra, hogy mi a teendő az utat blokkoló és a csengőt sem érzékelő gyalogosok saját és másokra veszélyes közlekedésének jelzésére, valamint mit tehet a kerékpáros, ha gyorsabban haladna mint a gyalogosok, de épp nincs alternatív kerékpározható út (pl. Bajcsy buszsáv)? Azon túl, hogy nem csenget és türelmesen sétál a kerékpárjával. Köszi
Ott lassan kell gurulni. Olyan ez, mint egy utszűkület kocsival, vagy mint egy dugó. Szép lassan át kell gurulni. Ha ekkora sebességnél már gond az egyensúly, akkor pedig le kell szállni. Sok helyen nem lehet gyorsan haladni bringával, mint ahogy kocsival is vannak 20 km/h-s helyek. Ezekre rá kell számolni az időt. Ha nem megy, akkor nem érdemes biciklivel közlekedni. A bicikli nem egy kényelmes jármű sajnos.
Köszi a kérdést! Kicsit félreérthető valóban a Bajcsys rész megfogalmazása: mivel ott kerékpárút van, ahol nem sétálgathatnak gyalogosok, lehet nyugodtan használni a csengőt. A „lecsöngetés + leüvöltés”-típusú agresszív viselkedést igyekeztünk kiemelni abban a helyzetben: ha bringázol, te is tudod, hogy van csengetés és csengetés között is különbség, illetve a viselkedésünkkel is tudunk mást és mást sugározni a többi közlekedő felé. Igyekeztünk megvilágítani a helyzetet az ott kóricáló gyalogosok szempontjából is, hogy megértőbbek és türelmesebbek legyenek az arrafelé bringázók (ezáltal jobb napjuk legyen).
A Bajcsyn tehát jogosan használhatod a csengőt, (én még szólni is szoktam, hogy ez bringaút, és/vagy jelzem nekik, hogy hol a járda), csak lehetőleg ne az utolsó pillanatban, idegesen, ordítozva, vörös fejjel stb… 🙂
A „ne csengess”-részt a járdán való bringázásra javasoltuk viszont: nyilván ott sem minden fekete-fehér, de ha tudjuk, bringásként ott mindenképpen kerüljük a csengő használatát, hiszen nincs ott semmi keresnivalónk. Ebben a helyzetben a türelem és kedvesség viszont jó esetben nekünk is jár a gyalogosok részéről, ők meg nem tudhatják, hogy milyen kivételes okból bringázik valaki a járdán.
Remélem, így egyértelműbb a helyzet!
> Budapest második legforgalmasabb bringás infrájából minden bringás leszáll, amíg átsétál a Duna felett, majd visszaszállva a bringára folytatja útját.
erre valóban semmi szükség: a Szabadság híd úttestjén bátran végigmehet, nem nehéz ráhajtani, és nem tiltja semmi. Budáról Pestre ráadásul még a lámpaváltás is olyan, hogy amíg a rakparti gyalog-kerékpárútnak zöld, azalatt kb végig át lehet érni, még csak utol se érnek autóval.
(azzal egyetértek, hogy az infra bénán van kialakítva – főleg a pesti hídfőben, ahol a keresztező rakparti bringaútra rávezetés pont úgy néz ki, mintha a híd járdájára lenne vezetve a kerékpársáv, pedig nem.)
a záró idézetért maxiriszpekt! 🙂
Köszi a hozzászólást! Igen, a megoldás az úttesten való tekerés – a Velo Budapest! tervez egy kampányt, hogy ott bringázzanak többen, meglátjuk, hogy elérjük-e a kritikus tömeget. Te is csatlakozhatsz, hiszen arról lesz csak szó, hogy minél többen merjék az úttestet választani, s ezt a bátrabb bringásokkal együtt fogjuk elkezdeni.
boldogult László János MK-elnökkel volt egy érdekes beszélgetésünk erről.
amellett érveltem, hogy a Szabihídon a nem egyértelmű infra miatt a MK-nak kellene a járdán biciklizés ellen, vagy épp a járdák gyalog+kerékpárúttá minősítéséért kampányolni.
ő erre elmondta, hogy szerinte miért jó a nem egyértelmű helyzet: az emberek lelassítanak, elgondolkodnak, figyelnek egymásra; míg ha bicikiút van (akár bringagyalog), akkor mindenki nagyon önérzetes a gyalogosokkal szemben; a járdázás teljes tiltása meg a kezdők / turisták miatt életszerűtlen.
egyébként „egyszerű” a megoldás:
az úttesten csak villamos és kerékpár, a járdán csak gyalogos.
de ez még messze van…
A szabadság hídon tökéletes megoldás lenne az irányhelyes egyirányú kerékpárút a járda belső részén kialakítva mindkét oldalon, így a gyalogosok és turisták tudnak sétálni és nézelődni a híd korlátjánál. Ha nem is bőséges, de kényelmesen elegendő hely maradna így a kerékpárosok és a gyalogosok számára is.
Az úttest nem szerencsés választás a kerékpárosok számára, mert – főleg csúcsidőben -a kerékpáros beszorul a dugóban ácsorgó autók közé és hosszú ideig nem tud lehajtani a hídról, vagy a villamossíneken kerüli a sort, ami szintén nem túl szabályos és biztonságos megoldás. Ráadásul a híd domborulata miatt felhajtáskor nem is igazán látszik, hogy meddig áll rajta a sor.
A Rakos patak menti ut nem jo pelda. A zugloi reszen a Bosnyak piac hatuljanal levo reszt leszamitva vegig jarda van ket oldalon. De meg is ott szeretnek setalni, babkocsit tolni mert az termeszet kozelibb. Egyebkent nem ertem miert nem lehet beiktatni, hogy csak sportolas es kozlekedes cellal lehet ramenni a bringa utra. Seta, babakocsi, ilyesmi kizarva. Meg a megallok beszelgetni mert jol esik. Egyebkent ha jol lattam a 13.ban is van mind ket oldal jarda.