Örök kérdés egy amatőr bringás számára is, hogy mi az az edzésmennyiség, amivel még nem terheljük túl a szervezetünket, de mégis lehet fejlődni. Azt biztosan mindenki tudja, hogy ez egy nagyon sokváltozós egyenlet, de most Fülöp Tibor segít nekünk egy kicsit tudományosabban, mégis tisztábban látni.
Mikor érdemes edzeni? Miért akkor?
Alapvetően egyszerűnek tűnik a válasz: amikor időbeosztásunk engedi. Néhány dolgot azonban nem árt figyelembe venni. A legfontosabb, hogy önmagában az edzéstől nem edzettebbek leszünk, hanem csak fáradtabbak. A teljesítőképességünk nem javul, hanem éppen ellenkezőleg, romlik. A fejlődés a másik fontos komponenstől, a pihenéstől várható. Ha elengedő időt hagyunk szervezetünknek a regenerálódásra, akkor az edzés által okozott fáradtság kipihenésével teljesítőképességünk visszaáll a normál szintre. Ez azonban még kevés, mert ha így készülünk, akkor ugyan eleget edzünk és pihenünk, de semmit sem fejlődünk. Azonban ha picit több időt hagyunk a regenerálódásra, akkor jön a pozitív nyereség, a korábbinál magasabb szintre fejlődött teljesítőképesség. Ezt a jelenséget nevezzük a szervezet túlkompenzálásának, az egész tudatos folyamatot pedig szuperkompenzációnak.
Ezek szerint a fejlődés kulcsa a terhelés és pihenés megfelelő arányának tervezése és betartása. Fontos azonban tudni, hogy a terhelés alatt nem csak az edzésterhelést, hanem a napi összterhelést értjük. Gondoljunk csak bele: ha valaki napi 8 órában fizikai munkát végez és mellette 2 órát edz, akkor nem a 2 óra edzésterhelést, hanem a 8+2 óra, összesen 10 óra fizikai terhelést kell kipihennie – ennek pedig teljesen más a regenerációs időkövetelménye! Szellemi munka esetén csak látszólag jobb a helyzet, valójában ha fáradt az idegrendszer, úgy minőségi edzésmunkát nem nagyon lehet végezni, mivel az izmokat is idegek működtetik.
Ha valaki sokat dolgozik, célszerű átgondolni a „kevesebb néha több” elvét. Valószínű, hogy kevesebb edzéssel, több pihenővel nem csak a munkában fogunk jobban teljesíteni, hanem a sportágunkban is.
A kora reggeli és a késő esti edzéseknél megint csak azt kell mérlegre tenni, hogy nem megy-e a legjobb regenerációs eszköz, a kielégítő mennyiségű és minőségű alvás rovására, illetve hogy a két edzés (pl. kedden este, szerdán reggel) között eltelt idő valóban elegendő-e a szuperkompenzáció létrejöttéhez. Természetesen lehet ez szándékos is, ha a két edzés összterhelését szeretnénk a terhelés oldalon jegyzeni, mert utána olyan mértékű lesz a regenerációs lehetőségünk, hogy erre van szükség.
Hány edzés az ideális? Miért?
Ez teljesen egyéni, több tényező határozza meg:
- a sportoló célja
- aktuális edzettségi állapota
- rendelkezésre álló edzésideje
- a terhelés/pihenés helyes arányának megvalósulása
- a rendelkezésre álló, a regenerációt gyorsító eszközök, eljárások (pl. masszázs).
Hogy az edzés fogalmának, a szisztematikusan egymásra épülő terheléseknek megfeleljünk, minimálisnak a heti 3 alkalommal végzett sportolást tekinthetjük. Optimálisnak a heti 4-5 edzés számít, ideálisnak az 5-6 mondható, természetesen edzett személyek esetében. Élsportolóknál ennél nagyon edzésszám sem szokatlan.
Az ennél ritkábban végzett sportolás nem vált ki alkalmazkodást a szervezet részéről, mert ha a két terhelés között túl nagy a pihenő, akkor a szuperkompenzáció korábban tárgyalt pozitív hatása elvész, és marad az „edzünk-pihenünk-edzünk-pihenünk, de nem fejlődünk” tipikus esete.
Kihagyott edzés bepótlása, hozzácsapása a következő naphoz
Ugyanez a helyzet, ha kimarad egy edzés valamilyen oknál fogva. Akkor a szuperkompenzáció csúcsán túllépve, teljesítőképességünk ismét leszálló ágba kerül. Ezért ilyenkor a megoldás a további edzések átgondolása. Helytelen az a sajnos gyakori elképzelés, hogy majd bepótoljuk, hozzácsapjuk a következőhöz. Ilyenkor, mivel alacsonyabb szintről indulunk, tulajdonképpen nem növelni kellene a másnapi edzésadagot, hanem csökkenteni, ráadásul az elmaradt edzés az egész edzésblokk (2 vagy 3 nap) összeterhelését felborítja, ezért a terhelt és a pihenőnapok elrendezésére is kihatással van.
A fixen előre megírt, internetről letölthető edzésterveknek éppen ez az egyik hátrányuk azon kívül, hogy eleve nem személyre szabottak: az edzések végrehajtásában bekövetkező változásokat nem követi az edzésprogram kontrollja és rugalmas megváltoztatása. Ez csak egy szakértő edzővel történő közös munka esetén tud hatékonyan megvalósulni, aki az edzésterv elkészítésénél a személyes célok mellett figyelembe fogja venni az illető személy terhelhetőségét, a család/munka/sport összeterhelését, a sportoló időbeosztását és regenerációs lehetőségeit is.
A kérdésekre válaszolt:
Fülöp Tibor
sportszakmai igazgató – Sportorvosi Központ
laborvezető
BDR A-Trainer
