A téli időszakban is rengeteg mindenre kell odafigyelni, hogyha valaki még a hideg közeledtével sem szeretné letenni a bringáját. Elsősorban mi most azt szerettük volna megtudni, hogy az ízületekre milyen hatást gyakorolhat a téli kerékpározás. A szakértő válaszol.

Nem véletlenül merül fel rengeteg kérdés az emberben, ha szóba hozzák a téli kerékpározást. A megfelelő öltözködés mellett fontos figyelembe venni a levegő minőségét is, hiszen télen sokkal nagyobb a levegő károsanyag koncentrációja. Mindemellett az egészségi állapotunk is fokozott figyelmet igényel, ahogyan a csúszós utak is nagyobb kihívást jelenthetnek.

Az autósok több szmogot nyelnek mint a bringások?

Az ízületeink csakugyan kiemelt figyelmet igényelnek, hiszen ha nem vagyunk elég körültekintőek és óvatosak, akkor meglehet, hogy egész életünkben viselnünk kell majd az ízületi fájdalmakkal járó kellemetlenségeket. A témával kapcsolatban Fülöp Tibort, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatóját kérdeztük.

Flowcycle: Támogatja a téli bringázást? Ha igen, akkor miért?

Fülöp Tibor: A kerékpározás egy outdoor, vagyis szabadban végzett sport, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Előbbiekhez tartozik a természet szépsége, a várostól távoli környezetben élvezhető jó levegő, valamint a suhanás, a szabadság érzése. Utóbbiak elsősorban az időjárással összefüggő tényezőket jelentik, amennyiben az útburkolat minőségétől és az alacsony szintű közlekedési moráltól eltekintünk.

Verik a bringásokat – jogosan?

Azonban az időjárási tényezőkkel való megküzdésnek is van előnye – szervezetünket ellenállóbbá tehetjük, ha megfelelő mennyiségben és intenzitással végezzük edzéseinket. Ebből adódik, hogy jó esetben a tél beköszöntével sem áll meg a kerékpár. Ha a versenysport oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor az éves felkészülés legfontosabb szakaszához érkeztünk: az ELŐKÉSZÍTŐ PERIÓDUSBA, közismert nevén az “alapozáshoz”. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy ilyenkor kell felépíteni a versenyszezon eredményes teljesítéséhez szükséges alapállóképességet, amely elsősorban mennyiségi munkát jelent – ez pedig sok-sok nyeregben töltött órát. Ha valaki nem edzésnek, hanem csak a szabadidő hasznos eltöltésének tekinti ezt a tevékenységet, vagy kizárólag rekreációs céllal kerékpározik, akkor például az immunrendszer erősítése, a testsúlyszabályozás, vagy a negatív stressz káros hatásának kompenzálása lehet a relatíve hosszú, alacsony intenzitású bringázás pozitív hozadéka.

Hogyan előzhetjük meg az ízületi problémákat?

Az ízületi problémák megelőzésének az időjárástól függetlenül két nagyon fontos pontja van: a kerékpáros üléspozíció optimalizálása, valamint az edzésprogram személyre szabott felépítése.

Az üléspozíció beállítása már a kerékpár vásárlásánál jelentkezik: mekkora méretű vázat, milyen hosszú hajtókart, milyen széles kormányt és nem utolsósorban milyen nyerget válasszunk, illetve a másik fontos kapcsolódási pont, a cipő-pedál csatlakoztatás kényes kérdése is felmerül. Ezekre a kérdésekre ha már rutinos bringások vagyunk, lehet, hogy tudjuk a választ – de még ebben az esetben is érhetnek meglepetések, célszerű ezért nagy gyakorlattal rendelkező bikefitting szakember segítségét igénybe venni. Ezáltal nem csak hatékonyabbá válik a hajtásunk, esetleg kényelmesebben ülünk a nyeregben, hanem a biomechanikailag helytelen, hosszú időn át ismétlődő mozgásból adódó krónikus sérülések, sportártalmak kialakulásának lehetőségét is csökkentjük.

A másik dolog szorosan összefügg a téli időjárással, ez pedig nem más, mint az öltözködés, a megfelelő ruházat kiválasztása. Ma már modern anyagok biztosítják számunkra az izzadtság elvezetését a testünk felszínéről, valamint a széllel, hideggel és csapadékkal szembeni hatékony védekezést. Ezek viselése nem divatból, hanem egészségünk védelme és a kerékpáros élmény növelése érdekében fontos. Szenteljünk külön figyelmet a menetszél hűtő hatásának amúgy is leginkább kitett térdízület védelmének, de ne feledkezzünk meg könyék- és a csuklóízületek szél- és hidegvédelméről sem.

Milyen problémákat okozhat a hideg az ízületekben?

A térdpanaszokat általában több tényező együttes jelenléte okozza, mint például a túlterhelés, rossz üléspozíció, a stopli nem megfelelő helyzete, folyadékpótlási és táplálkozási hibák. A folyamatosan hidegnek kitett térdízület hajlamos a “megfázásra”, mely egyrészt károsodást okoz az inak csontokhoz való kapcsolódásának helyén, másrészt a térdkalács falát borító porc felületén.

Ez fájdalommal jár akár nyugalomban is, de terhelés közben mindenképpen. A fájdalom egy jelzés, hogy az adott testrésszel valami gond van. Éppen ezért ilyen jellegű problémák esetén ne hősködjünk, hanem csökkentsük a terhelést, és vizsgáljuk meg a lehetséges kiváltó okokat. Szakorvosi, ortopédiai vizsgálat is javasolt, amennyiben az üléspozíció, edzésterhelés területén nem találunk olyan eltérést, amely a fájdalom jelenlétét indokolná. Az idejében felismert probléma kiküszöbölhető, és jó eséllyel maradandó károsodás nélkül megússzuk a dolgot. Ha azonban tovább erőltetjük a sérült ízületet, akkor krónikus gyulladást idézhetünk elő, amely porckopáshoz, és számos egyéb, életünk végéig tartó kellemetlenséghez vezethet. Ez azon túl, hogy behatárolja a sportolási lehetőségeinket, akár az életminőségünk romlását is okozhatja.

Ha fiatalkorban túl sokat éri hideg az ízületet, az ebből kialakuló problémákat már nem lehet helyrehozni?

Ha már fiatal korban jelentkeztek a panaszok, ezek egy része a mai korszerű gyógyászati módszerekkel némileg orvosolható, de csodát ne várjunk: az életkor előrehaladtával nem lesz fiatalabb a szervezetünk, és a korábban még nem jelentős tünetek egyre erősebben fognak jelentkezni.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet

4 × három =