A FLOWCYCLE bringás dalpárbaj győztese, az olvasóink szavazatai alapján a milyenferi – Kerekezz velem című száma. A négytagú budapesti banda 6 éve alakult és saját stílusát urbanista business punk-ként definiálja. Dalaikat meghallgathatjátok a saját készítésű klippekben a zenekar youtube csatornáján, meg egyet egy cannes-i díjnyertes filmben is… A zenekar énekesével, Tóth Katával készítettünk interjút.

Gratulálunk az első helyezésetekhez. Annak ellenére, hogy ti egy befutott zenekar vagytok nagyon lelkesedtetek. Mit jelentett számotokra megnyerni a dalversenyünket?

A befutott zenekar kifejezés azért túlzás. A mezőnyben szereplő Queenhez és Kraftwerkhez képest mindenképp. ? Az igaz, hogy az utóbbi időben az „Egy Nap” című magyar film sikere hozott számunkra némi ismertséget (a Betűtészta című milyenferi. szám a filmben szerepel), de azért a rajongóink továbbra is 80%-ban a barátaink, vagy a barátaink barátai. Ezért is örülünk minden ilyen kezdeményezésnek, amivel eljuthat egy-egy dalunk a saját köreinken kívülre.  Egyébként egy rajongónk nevezte be a Kerekezz velem c. dalunkat a Flowcycle dalpárbajára, mi pedig aztán a közösségi oldalunkon kértük a követőinket, hogy szavazzanak ránk. Mivel Eminem és a többi versenytárs ezt a lépést kihagyta, hát leköröztük őket. ?

A business punk egy érdekes kifejezés. A szórakoztatáson kívül biztos megfogalmaztatok valamilyen küldetést vagy legalábbis egyfajta értékrendet, amit képviseltek. Mi az?

A harmincas éveink elején vágtunk bele ebbe a zenekarba. Budapesti „bevándorlók” voltunk mind, akiket napközben lekötött és megfizetett a business menedzsment, a programozás vagy épp az üzleti elemzés. Tudtuk, hogy punk zenét szeretnénk játszani, de nem éreztük volna hitelesnek a klasszik punk ideológiát puffogtatni (anarchia, nonkomformizmus, gazdaságkritika), miközben egyébként építjük a gazdaságot, és abból van pénzünk jó felszerelésre, rendes próbateremre, üzemképes bringára, vagy épp túlárazott belvárosi fröccsökre… Szóval elkezdtük megkeresni, hogy mi az, ami a hozzánk hasonló „business punkokat” foglalkoztatja, és ezekről írtunk dalokat. És hát ezek bizony gyakran hétköznapi apróságok, melyek ellen valójában csak viccesen lehet lázadni. Például, hogy nem jön ki a meggyfolt a ruhából (Meggyfolt), vagy hogy minden házibuliban vagy egy ember, aki nem akar hazamenni (Vendég)…. De van dalunk az esélyegyenlőségről (Betűtészta), az elidegenedésről (Excel), vagy épp a fake news iparról (Brit tudósok) is. És nem utolsó sorban ott a Flowcycle nyertes dala, a Kerekezz velem, ami a pesti nyáréjszakai bringázások mámoráról szól.

Ki a ti közönségetek? Hogyan definiálnátok a “célcsoportot”? Kik felé szeretnétek nyitni (ha van ilyen)?

Aki szereti a tréfát, az azt gondolom, hogy fog találni neki tetsző dalokat. Zeneileg nem vagyunk egy túl bonyolult csapat, élvezhető, könnyen emészthető, dallamos punk-rock zenét játszunk, műfaji elhajlásokkal ska, rock and roll és egyéb irányokba is. Nem volt célcsoportunk, de vicces, hogy van egy komoly gyerekrajongói bázisunk. Ez főleg abból adódik, hogy akik hallgatnak minket, azoknak egy jelentős része kisgyerekes.

Hogyan jött a dal? Mi a sztorija?

A gitárosunk, Tóth Gábor többnyire úgy hozza a dallamötleteket, hogy felmotyorog rá valami blődli szöveget. A Kerekezz velem refrénje pontosan így született. Fejemet tettem volna rá akkor, hogy ebből, hogy „Kerekezz velem Gé… stb.” nem lesz dalszöveg. Végül lett. Akartunk egy bringás dalt és előkerült ez a két sor. Kibontottuk, és mivel számomra a nyári, éjszakai hazatekeréseknél kevés szabadabb és részegítőbb élmény van, ez lett a téma.

Szerintetek a budapesti, vagy általában a városi élet hogyan fog 5-10-20 éven belül kinézni?

A pesszimista vagy az optimista szcenárió érdekel? A pesszimista szcenárió szerint mire elterjednének a közösségi és az elektromos autók, addigra kipusztítjuk magunkat.  Az optimista szcenárió szerint minden autós csak közösségi, elektromos vagy környezetbarát önvezető autókkal közlekedik az utakon, kivéve a belvárosban, ahol – jóféle európai mintára – nincs egyáltalán autós forgalom. A bicikliutakon a klasszikus bringák mellett rengeteg öltönyös és kiskosztümös fog száguldozni elektromos egykerekűn. A levegő tiszta lesz, boldogok leszünk és szeretni fogjuk egymást.  Sajna, a legutóbbi katowicei klímacsúcs adott egy jó nagy pofont az optimista szcenáriónak. Pedig, ha belegondolsz, a két opció közül tízből legalább kilenc ember biztosan a másodikat választaná…

Mit üzentek azoknak, akik bringáznak?

Mosolyogj sokat a biciklin, hogy minél több autóban ülő kapjon kedvet a dologhoz! ? Ja, és ha nem muszáj, ne hurrogj az autósokra meg a nálad lassabban tekerő nénikre. Mert az meg elveszi a kedvet.

Mit üzentek azoknak, akik nem bringáznak?

Azt, hogy ha tehetik, próbálják ki. Tűzzenek ki egy napot, amikor bringával mennek dolgozni. Vagy a nagyihoz. Legfeljebb rossz élmény lesz. Vagy rászoknak és függők lesznek. ?

Kezdőknek: egyrészt, álhír, hogy mindig minden bringát ellopnak. Van rá példa, persze, de ez ne tartson vissza attól, hogy belevágj beruházz egy üzemképes kis retró darabra. Másrészt, bicikliút, biciklisáv. Használd, mert jó és kezdőként biztonságos. Az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött a közlekedési kultúra, az autósok sokkal jobban figyelnek, de bemelegítésnek használd a bicikliutakat.

Mikor láthat benneteket a közönség legközelebb?

Tavasszal készülünk néhány meglepetés koncerttel. De erről egyelőre többet nem árulhatok el.

Fotók: milyenferi FB oldal

A milyenferi számokat itt hallgathatod meg.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet