KRESZ kedd néven új sorozatot indítunk, amiben hetente egy-egy rövid cikkben elemzünk ki olyan kerékpárosokat érintő közlekedési szabályokat, amelyek megítélése vagy betartása gyakran vitatéma a közlekedők körében. Elsőként a kötelező kerékpárút-használatról lesz szó.

A kerékpárutakat alapvetően a bringásoknak építik, amelyek célja végső soron az, hogy az adott irányban a közlekedés – járműhasználattól függetlenül – biztonságosabbá váljon. Azt pontosan nem tudni, hogy mikor épült itthon a legelső, kifejezetten bringásoknak szánt infrastruktúra, csak egy képi bizonyítékot találtunk, amelyen a második világháború után frissen újjáépített Petőfi-híd terheléspróbáját tartják. Ezen látszik, hogy mindkét oldalt gyalogosoktól és gépjárműforgalomtól szintben is elválasztott kerékpárút vezet a hídon (ezeket az 1979-80-as felújítás során szüntették meg).

Az újjáépített Petőfi-híd terheléspróbája 1952-ben – Fotó: FORTEPAN / UVATERV

Magyarország kerékpárút-hálózatának kiépítése igazán a ’90-es években vett lendületet. Elkezdődött a Balaton körüli kerékpárút kiépítése és új kerékpárutak létesültek a nagyobb városokban is. Ezek az utak azonban túlnyomórészt a helyi utazások kielégítésére készültek, nem vették figyelembe a kerékpárosok valós igényeit és a karbantartás hiánya miatt sok helyütt leromlott az állapotuk. Számtalan olyan kerékpárút épült, ahol nagyobb veszélyek leselkedtek a kerékpárosokra, mintha az autók között közlekedtek volna.

A gazdasági válsággal együtt azonban újra kedvelt közlekedési eszköz lett a kerékpár, Budapesten például húsz év alatt tizenegyszeresére biciklisek száma. Sajnos a közlekedési szabályok, az infrastruktúra állapota és kiépítettsége, valamint az oktatás hosszú ideig egyáltalán nem követte megfelelően a felmerülő igényeket. Mára nem csak egy elenyésző kisebbség számára vált problémává a néhol mozaikköves, széttagolt infrastruktúra. A rossz élmények miatt egyre többen hagyták – és hagyják el ma is – a kerékpárutakat, pedig a magyar törvények szerint a bringások nem használhatják a sima közutakat, ha mellette párhuzamosan ki van építve valamilyen kerékpáros infrastruktúra.

Mikor nem kötelező a kerékpárút használata?

Nem mindenki tudja, de a KRESZ tartalmaz néhány olyan passzust is, ami felment a kötelező kerékpárút-használat alól. Például ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok akadályoznak minket, az úttesten is bringázhatunk (ha azt nem tiltja tábla). Akkor sem kötelező a kerékpárutat használni, ha a párhuzamos úton kerékpáros nyomot festettek fel (pl. Budapest, Margit-híd), vagy a buszsávban engedélyezik a kerékpárosok haladását (pl. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út).

Miért lenne jó módosítani mindezen?

A Flowcycle magazinban gyakori téma a kötelező létesítményhasználat kérdése, hiszen a fenti szabályokkal több helyütt lényegében ellehetetlenítik a sportkerékpárosokat, és a sima közlekedőket is gyakran olyan helyekre terelik, ahol programozva van a közlekedési konfliktus lehetősége. Kerékpárúton a sebességkorlátozás (gyalogkerékpárúton 20, egyéb esetben 30 km/h) vagy a kerékpáros turisták, rosszabb esetben gyalogosok vagy szimplán az útburkolat állapota miatt nem lehet edzeni, de sok esetben még közlekedni sem biztonságos. Ezért volna fontos, hogy megtörténjen a régóta várt KRESZ módosítás, ami valamelyest javítaná a jelenleg sok esetben csak megtűrt kerékpárosok helyzetét a közutakon.

1 hozzászólás

  1. a képen a táti kerékpárút van.annak a használata nem problémás. egyébként ahol nincs tiltás ott mehetsz bicóval. még ha mellette van is kerékpárút.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet

13 − öt =