Nem minden esetben környezetkímélő a kerékpározás

Mint ahogyan jóformán mindennek, úgy a kerékpározásnak is létezik kevésbé környezetkímélő oldala. Gondoljunk csak a kerékpárok előállítására, illetve szervizelésére és a magunk után hagyott szemétre. De mit tehetünk mi azért, hogy környezeti szempontból is tudatos kerékpárosokká váljunk?

Az kétségtelen, hogy kerékpározással az emberiség hozzájárul egy jóval egészségesebb és tisztább környezethez, hiszen sokkal környezetkímélőbb, mint más közlekedési módok. Használatával kevésbé zsúfoltak az utak, csökken a légszennyezés és adott esetben még olcsóbb is üzemeltethetőek, mint más járművek. Nem feltétlenül függünk a menetrendektől, – úgy, mint például a tömegközlekedés esetében – és még a gyorsasága is kedvező lehet, ráadásul még a fizikai és testi állapotunkra is jótékony hatást gyakorolhat.

Budapesten már a metrót is veri a bringa

Sokat dicsérhetjük a kerékpárokat méghozzá joggal, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tudatos felhasználás és előállítás a kerékpárokra is nagy hatást gyakorolhat. A külföldi lapok közül is többen hivatkoznak egy 2010-es tanulmányra, amely az amerikai MIT kutatásait tartalmazza. Ebből és más forrásokból többek között kiderül, hogy

• A szén-dioxid kibocsátás (CO2) a kerékpárosok esetében rendkívül alacsony, hiszen ebben az esetben ez csak a bringás kilélegzésén alapszik. A legkörnyezetkímélőbb eszköz a pedelec, vagyis az elektromos rásegítésű kerékpár (1 mérföld megtételéhez 20 gramm CO2 kibocsátásra volt szükséges), majd ezt követi a hagyományos kerékpár (ami 1 grammal több).
• Míg az autó átlagosan 4000 KJ feletti erőforrást, illetve energiát igényel 1 mérföld megtételéhez, addig kerékpárral ez az arány 60 KJ.
• Bár a gépjárművek gyártása és üzemben tartása még nagyobb kárt gyakorolhat a környezetre, a kerékpárok gyártása sem a legkörnyezetkímélőbb. A bringák általában alumíniumból, karbonból, acélból, titánból, a tengerekből kinyert magnéziumból, scandiumból és ritkább esetben bambuszból készülnek. Igaz ezek közül van, ami újrahasznosítható, de előállításuk azonban komoly kérdéseket vetet fel környezeti szempontból. A karbonszálak létrehozásához például nagyon sok energia és idő szükséges. Az emberi munka pedig szintén energiafelhasználással és szén-dioxid kibocsájtással jár. Míg más forrás azt is megjegyzi, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség felmérései szerint például a vas és acélipar a világ szén-dioxid kibocsájtásának mintegy 6,7 százalékát teszi ki. A gyanta előállítása csakugyan negatív hatást gyakorolhat a környezetre, valamint a karbon-kompozit egy olyan eszköz, amely nemcsak, hogy nem újrahasznosítható, de még a természetben sem bomlik le. Tehát az alapanyagon és a szerkezet tartósságán érdemes lehet eltűnődni mielőtt hosszútávra befizetnénk egy bringára.
• Mások szerint azok a kerékpáros tevékenységek, amik nem a kijelölt erdei utakon, zajlanak, szintén ártalmasabb hatást gyakorolhatnak a környezetre.

Mit tudok tenni a tudatos kerékpározásért?

• Ma már szinte a világ minden táján foglalkoznak olyan módszerekkel, amik próbálnak ügyelni a kerékpárok környezetkímélő előállítására, valamint újrahasznosítására (pl..: gumi, alumínium, fémhulladékok, stb.). Érdemes ezekről értesülni, és ha lehet, akkor megvizsgálni, hogy a kerékpárunk milyen alapanyagokat, gyártási folyamatot és szervizelést igényel.
• Bár a tartósabb anyagból készült és minőségibb termékek olykor drágábbak, hosszú távon kifizetődőbb lehet. Fontos, hogy foglalkozzunk a kerékpárunkkal és ne hanyagoljuk el azt.
• Óvjuk környezetünket azzal, hogy nem szemetelünk. Ide tartozik az is, ha defektet kapunk, vagy más technikai hibával szembesülünk út közben. Lehetőleg ilyenkor ne az út szélén, hanem egy szemetesben, vagy szelektív kukában helyezzük el a már lecserélt és nem kívánt alkatrészeket.