A 37 éves Jenny Graham 20 nappal gyorsabban bringázta körül a Földet, mint a korábbi csúcstartó. Négy hónapot töltött nyeregben, volt hogy több, mint 24 órán keresztül bringázott.

Hirdetés

Graham a rekorddöntéshez több, mint 29 ezer kilométert bringázott, vagyis napi 239 kilométert tekert. Ez persze csak az átlag, az alábbi Strava efforton látható, hogy volt amikor bőven a dupláját töltötte nyeregben, a legdurvább menetében 32 órán keresztül hajtott.

Graham a férfi rekordtartó, Mark Beaumont (neki 79 nap alatt sikerült) útvonalát vette alapul, vagyis érintette Németországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Oroszországot, Mongóliát, Kínát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Kanadát, Amerikát, Portugáliát, Spanyolországot, Franciaországot és újra Németországot.

Jenny Graham cuccai és bringája

Ahhoz, hogy bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe mint az a nő, aki a leggyorsabban tekerte körbe a világot, minimum 28968 kilométert kellett hajtania úgy, hogy lehetőleg egy irányba halad végig (nyugatról keletre) és utazásokkal együtt összesen egy egyenlítőnyi távot (40100 km) kellett lefednie. Alább látható egy részletesebb térkép.

Graham végül 124 nap, 10 óra és 49 perc alatt kerékpározta körül a világot és ezzel új rekordot állított fel.

Hirdetés
A bringázás mellett az írás volt az első olyan dolog az életemben, ami több, mint két hétig le tudott kötni és ez máig is tart. Ebből lett a Flowcycle, ahol az a célom, hogy bemutassam, a bringa nem csak szimplán egy eszköz, hanem megoldás korunk legtöbb égető problémájára. És mellette piszkosul élvezetes is!

2 hozzászólás

  1. Nem semmi.Azzal a bringàval,gondolom kísérő nélkül,vadkemping jelleggel,hegyen völgyön keresztül.Eghajlati tényezőkkel is szàmolva,nagyon nagy dolog.Nem kicsivel megdöntve az előző rekordot.Gratulàlok.

  2. Nagyszerű egyéni teljesítmény, különösen, hogy egyedül tette meg – ez szinte alig hihető, bár a vad helyeket – Közel-Kelet, India stb. elkerülte. Írja, hogy Oroszországban nagyon félt, kamionok mellette, nincs leállósáv, soha többet. Remélhetőleg voltak helyi támogatói, nagyon sok szervezést kívánt. A mai vízumviszonyok mellett az ő „egyszerű” világkörüli útja is a lehetetlenséggel volt határos. Egyszer az A.E.Á-ba akartam menni repülővel és tovább kerékpárral Kanadába (ahonnan aztán repültem volna vissza Európába) – ám a vízumkorlátozások miatt nem lehetett (kötelező repülőjegy be-ki is). Nos, neki ez sikerült, írja is, hogy másutt ugyanez volt a baja (Kína), de az A.E.Á. – Kanada rendhagyó út neki bejött, szerinte véletlen hanyagságból. A férfi „csúcstartó”, a szintén skót Mark Beaumont kísérőcsapattal volt! Skótok ugye mindketten :), ők így a lehető legkevesebbet szánták egy világkörüli útra. Acél országúti kerékpár, időfutam kormánykiegészítővel, jó, alaposan válogatott minimalista fölszerelés: sok műszaki baj, pl. az Ultegra kar is föladta, de a váz és a kerekek bírták (a gumik nem). Az egésznek nincs értelme, de kitűnő asszony – meghallgatnám az élményeit. Jó, hogy épségben visszajött!

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet