Ma már cseppet sem számít újdonságnak az e-bike, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy ez a cikk is komoly megütközést fog kiváltani az ortodox bringásokból. Na, jó, ebben a konkrét esetben talán nem véletlenül.
A biztonság kedvéért azért először és utoljára leírnám: az elektromos rásegítésű kerékpár – megfelelő konfiggal párosítva – jó cucc.
Az elektromos kerékpárok arra valók, hogy jól érezzük magunkat a bringán akkor is, amikor a körülmények megpróbálnak eltántorítani a biciklizéstől. Ilyen körülmény lehet a domborzat, esetleg a megváltozott élethelyzet vagy egészségügyi állapot miatt csökkenő fizikai erőnlét. Persze, minden hegyre fel lehet tekerni, ha kitartóak vagyunk és rászánjuk az időt az edzésre, de őszintén: nem az a lényeg, hogy a turista, vagy az ingázó autó helyett inkább bringára üljön?
Valószínűleg az utóbb felvázolt célközönségnek készült a Škoda eBike, ami nem kimondottan trekking, nem is városi bringa, inkább valahol a kettő között lehetne elhelyezni. Ha nem lennék annyira konzervatív a fitnessz jelzőt is ráaggatnám, de azért egy akksis bringán ez furcsa lenne. Merev villa, 29-es kerekek, aluváz és egy 250 wattos, Shimano STePS elektromos hajtás 418 Wh-s akksival. Az első méterek kifejezetten kellemesen teltek. Tényleg jó merev a váz, gyorsan és pontosan vált a Shimano Deore váltó. A jobbkezes utcákból kilődözve, baromkodva már meg is fogalmazódott bennem, mit fogok másnap csinálni a bringával…
Mivel éppen új túrabakancsot vettem és nem ártott tartalmasabb használat előtt kicsit betörni, kitaláltam, hogy edzetlenül, éhgyomorral, hétköznapi-túraviseletben megpróbálok menni egy KOM-ot a Hármashatár-hegyre. Igazi türhőség, de ha már úgyis le akartam tesztelni a technikát komolyabb terepviszonyok között, gondoltam kicsit ráerősítek a sztereotípiára is. A hatás nem maradt el, utólag is elnézést kérek attól a három sporttárstól, aki mellett úgy suhantam el felfelé, mintha szemből gurultam volna a hegyről.
Miközben próbáltam nem nyeríteni a röhögéstől a manőverek közben, azért akadtak részek, ahol rendesen megizzasztott a gép, hiszen nem könnyű, 20,1 kg akkumulátorral együtt. Igazából – ha lehet ilyet mondani – az volt a kihívás, hogy ne akarjak 25-nél gyorsabban menni, afölött ugyanis a törvényi szabályozás miatt kikapcsol az akár 250%-nyit is segítő elektromos hajtás. Végül a Fenyőgyöngyétől felfelé vezető szegmensen 5:55-ös idővel négy percet javítottam saját egykori legjobbomon, és szégyenszemre 14 másodperccel megdöntöttem Pelikán Jani abszolút csúcsát is. Persze, rögtön ment a flag és az e-bike kategória az effortra.
-
- Napfényben itt nehezen látszódik a töltöttségi állapot
-
- Azok a bizonyos gombok
-
- Ennyi maradt a hatótávból teljes feltöltés és hegymenet után
A hegytetőn körbefotózva a bringát feltűnt, hogy azért egy elég igényes gépről van szó. Szépen eldolgozták a varratokat és bár sosem fogom megérteni ezt a matt-mániát, összességében jól néz ki a Škoda. Oké, a képek készítése közben feltűnt az is, hogy a támvilla belsején ottfelejtették a Superior feliratot, de erről majd később. Lefelé jól esett, hogy hidraulikus fékeket kapott a bringa és a nyereg is a Selle Royal igényesebb darabjai közül való.
Az elektromos hajtást vezérlő komputer kijelzője egyszerű grafikájú, könnyen olvasható, a legalapabb funkciókat lehet rajta megjeleníttetni (sebesség, megtett távolság, hatótáv). Három rásegítési lépcső közül választhatunk: eco (kb. 70% támogatás), normál (kb. 150 % támogatás) és high (kb. 230% támogatás). Már az ecóval is elég kényelmesen el lehet poroszkálni, és úgy több, mint 100 kilométeres hatótávot tud. A feltöltés bő egy óra teljesen lemerült állapotból. Sajnos előfordult, hogy teljesen indokolatlanul nem volt hajlandó aktiválni a rásegítést, csak annyit írt ki, hogy nézzem meg a használati utasítást. Kösz.
Nyilvánvaló, hogy a Škoda eBike-ot nem a fentebbi ökörködésre találták ki, hiszen geometriája és ebből adódó hosszú tengelytávja egyértelműen inkább komfortorientált biciklivé teszi. Annak viszont tök jó, ráadásul ha elfogadjuk, hogy 25 km/h az elméleti sebességhatár, alig izzadunk meg a városi hajtásban. Ebben tökéletes ez a bringa, a baj csak ott kezdődik, hogy mi a helyzet, ha olyan helyre megyünk, ahol nem tudjuk biztonságban a bringát. Úgy értem, nagyon nagy biztonságban.
A Škoda eBike ára ugyanis 1 129 080 Ft, de igazából még akkor se lett volna kedvem bárhova is kilakatolni, ha Superior eRX néven, félmillióval olcsóbban vásárolom meg. Nyilván, a legtöbb autógyártó csinál ilyen átcímkézett kerékpárokat a fanatikusok számára, de a cseh márka célközönségéről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy önként vásárolna škodás cuccokat dupla áron.
Škoda eBike adatlap
Súly: 17.4 kg + 2.7 kg akkumulátor
Váz: Aluminium 6061.T6
Villa: Alloy rigid Superlight
Hajtókar: Shimano STePS 44T
Első kerékagy: Shimano HN-TX505 CL QR
Hátsó kerékagy: Shimano FH-TX505-8CL QR
Váltó: Shimano Deore M591 SGS
Sebesség: 9
Első fék: Hidraulikus tárcsafék Rotor CL 160
Hátsó fék: Hidraulikus tárcsafék Rotor CL 160
Gumik: Schwalbe Performance
Nyereg: Selle Royal Lookin 3D Athletic
Méretek: S (16.5″ / 420 mm), L (18″ / 460 mm)
Elektromos hajtás: 250 wattos, Shimano STePS elektromos hajtás 418 Wh-s akksival
Az a baj, hogy az ilyen teszteket soha nem azok csinálják, akiknek a leghasznosabb lenne a használata. Én például idős, szívbeteg emberként használok egy pedelecet. Persze az enyém egy igazán olcsó, kisebb komfortú változat. Utazósúlya 28-30 kg lánccal, táskával. Ehhez jön a csomag súlya. Nos, én még közepes rásegítés és alacsonyabb sebesség mellett is meg szoktam izzadni, szóval szinten tart. Bár gyengültem kissé a használata óta, ez tény, de ez a kerékpár legalább lehetővé teszi, hogy még mindig nyeregben maradhattam
Teljesen igaza van ! Én öt éve abbahagytam a bringázást, mert mind két térdemből szépen elfogyott a porc és bár még csak 70 éves vagyok már járni és állni is elég nagy megterhelés. Egy ismerősöm ajánlotta az „E” bringát. Először a régi kerékpárt vettem elő és arra szereltettem egy Bosch motoros meghajtást. Ez egy teljesen más világ ! Először csak a Balaton körül mentünk körbe….azután jöttek a külföldi utak. Passau-Bécs…Salzburg-Grado…Dráva menti kerékpárút…stb…stb…Feleségemmel annyira kedvet kaptunk, hogy vettünk új gyári bringákat. Ezek már minden komforttal felszereltek….Első hátsó teleszkóp…500wh akksik (+ Tartalék a nagy hegyek miatt) Nyon GPS…stb…Persze soha sem hittük el amit a tesztekben olvastunk, mert sajnos tényleg nem igaz amiket ott leírnak. Ma már saját tapasztalatunk alapján készülünk minden egyes túrára.
Èn 42 évesen, meghìzottan, rossz kondival olyan helyere jutok el, ahova sìma biciklivel nem tudnék.
Pont ez a lényeg, de eddig mindig olyanok teszteltek ilyen kerékpárokat, akik a végén arra a következtetésre jutottak, hogy igen-igen, játéknak jó, de végül is minek. És igazuk van, nekik minek. Viszont pont ezért nem is érzik, melyik pedelec mire jó.
Szóval így a forgalmazó nem kap igazi visszajelzést.