864 tonna acél, 200 fecskefészek, 6,5 km kerékpárút, 3,1 milliárd adóforint, 2 év kemény mérnöki munka és 1 kerékpáros számláló – ennyi kellett ahhoz, hogy megvalósuljon Magyarország egyik leglátványosabb bringás fejlesztése, a négy főelemből álló Tisza-tavi kerékpáros hídrendszer. Miért volt olyan fontos ez a fejlesztés, mit hoznak az új hidak a térségnek és egyáltalán miért lett ennyire felkapott ez a régió?
Az új kerékpárút földrajzilag Poroszlót és Tiszafüredet köti össze, így a két település nem csupán egy látványos beruházásnak örülhet, hanem új, fenntartható kapcsolat létesült a Tisza-tó két fontos tájegysége közé. Alig több mint hat kilométernyi kerékpárút építése láttán ma már szinte csak legyintenénk, azonban ez a fejlesztés bőven tovább mutat a két település közötti turisztikai, hivatásforgalmi összeköttetésen.
„Én még emlékszem arra az időre, amikor egy év alatt 300 kerékpáros ment át a gáton.” – mondta az egyik hídelem beúsztatásakor Bornemissza János, Poroszló polgármestere. Ehhez képest a hidakat még hivatalosan át sem adták, máris egy hétvége alatt 1200 bringás haladt át rajta. Míg régen a gátőrök strigulázták azt a nagyjából 300 bringást, ma már szükség van az új szakaszra is felállított automatikus kerékpárszámlálóra: a híd megépítése előtti évben 58 ezer kerékpáros kereste fel a Tisza-tavat, ráadásul úgy, hogy a most elkészült szakasz a maga évi egymilliós autóforgalmával talán a legveszélyesebb része volt a 70 kilométeres körnek.
Milyen az új híd?
Az egyszerűség kedvéért Tisza-tavi kerékpáros hídként hivatkozunk a fejlesztésre, pedig valójában 6,5 kilométernyi új kerékpárútról van szó, amit összesen 4 híd 679 méternyi szerkezete tesz teljessé. Miközben egy gépjárműforgalomra tervezett hídnak átlagosan 80 tonnányi terhelést kell kibírnia, addig egy kerékpáros hídnak simán elég, ha elbír 3 tonnával. A már meglévő közúti hidak kerékpáros infrastruktúra nélkülisége ugyan megnehezítette a régióba látogató bringások dolgát a korábbi években, azonban most, amikor fejlesztésre nyílt lehetőség, rögtön olyan hidakat lehetett tervezni, amelyek a könnyebb szerkezetből adódóan sokkal nagyobb szabadságot és kreativitást biztosítottak a tervezők számára.
Így valósulhatott meg a szinuszhullámra erősen hasonlító formavilág, ami egyben a Tisza hullámzását is szimbolizálja. A hullámok egyben tartóelemek is, amik az Eger- és a Szomorka-pataki hídon az út közepén, míg a Tisza-hídon a híd szélein fodrozódnak. A hidak átadása előtti egyik látványos elem a próbaterhelés szokott lenni, amikor megpakolt teherautók lepik el az aszfaltot. Ez értelemszerűen nem volt járható a bringás hidaknál, így a kivitelezők maguk gyalogoltak, illetve futottak végig az új elemeken. Hatvan ember folyamatos trappolása kellően megdolgoztatta a hídszerkezeteket ahhoz, hogy később biztonsággal átadhassák a közösségnek.
Mit nyer vele a térség?
A Tisza-tó hazánk egyik legfrissebb turisztikai és természetvédelmi régiója. Habár a Kiskörei Erőmű megépítésével és a Hortobágyi Nemzeti Park létrehozásával már 1973-ban elkezdték az előkészítését, a mesterséges tó feltöltése csak az 1990-es években fejeződött be. Hiába beszélünk mesterséges tóról, kisebb szigeteit, holtágait, morotváit alapvetően a természet formálta, így az egész országban egyedülállóan érintetlen növény- és állatvilág rendezkedett be a Tisza-tónál.
[vc_line_chart style=”modern” x_values=”2008; 2009; 2010; 2011; 2012; 2013; 2014; 2015; 2016; 2017; 2018; 2019″ values=”%5B%7B%22title%22%3A%22Ker%C3%A9kp%C3%A1rosok%20sz%C3%A1ma%22%2C%22y_values%22%3A%226800%3B%2012167%3B%206691%3B%2011214%3B%2018355%3B%2016143%3B%2016162%3B%2019342%3B%2020540%3B%2030844%3B%2056959%3B%2049428%22%2C%22color%22%3A%22turquoise%22%7D%5D” animation=”easeOutBounce” title=”A Kiskörénél áthaladó kerékpárosok száma”]
A kerékpárosok főleg az utóbbi években kezdték el felfedezni a tó körüli gátakat. Míg a polgármester által említett hőskorban alig pár száz kerékpárost számláltak a környéken, addig 2009-ben már 12 ezer, tíz évvel később pedig még négyszer több bringást számláltak Kiskörénél. A Tisza-tó csak most kezd igazán népszerű belföldi turisztikai célponttá válni, és az a tény, hogy előbb épült ki a jól bringázható, kiváló minőségű kerékpáros infrastruktúra a tó körül, mint valamilyen autópályás körgyűrű, mintaprojektként szolgálhat az egész ország számára. Természetvédelmi, turisztikai, rekreációs térség közlekedése megoldható kerékpárral is, csak elhatározás kell hozzá.
Tématámogatás: Készült az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu ajánlásával
