Valószínűleg ez a budapestiek és az ország közepén lakók kedvenc bringatúrájáról van szó – nem véletlenül. Szinte végig kerékpárúton, sűrűn közlekedő vasútkapcsolattal párhuzamosan, ártéri erdőkben és a DUna közelében bringázhatunk egészen az országhatárig.
Táv: 70 km
Szintemelkedés: 189 m (sík)
Nehézség: könnyű
Ajánlott kerékpár: az út végig szinte kerékpárúton halad, közel teljes mértékben tökéletes minőséggel.
GPX fájl letöltése: ide kattintva.
Utunk Magyarország fővárosából, Budapestről indul. Mi a Nyugati pályaudvart választottuk, ahová pont a Dunakanyarból (Esztergomból, Veresegyházról, Vácról Diósjenőről és Szobról), valamint Cegléd-Szolnok-Szeged irányból, és Lajosmizséről érkeznek a vonatok. A többi pályaudvar felől is könnyen elérhető a pesti vagy a budai rakpart, ahonnan kerékpárutakról lehet elindulni a Dunakanyar felé.
Mit lehet csinálni Budapesten?
Budapest a The Economist 2019-es listája szerint a legélhetőbb kelet-európai főváros. Dunai panorámája, változatos domborzata és kulturális örökségekben gazdag mivolta a világ 27. és Európa 7. leglátogatottabb városává teszik.
A területen közel kétezer éve a rómaiak alapítottak először várost Aquincum néven, melynek romjai ma is megtalálhatóak Óbudán. Budapest a mai formájában 1873-ban egyesült, manapság 1,7 millióan laknak itt. Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező városa – már ez önmagában egy jó pont azért, hogy ne csak egy bringatúra starthelyszíneként tekints a városra.
A nyugatihoz egészen közel, a Hősök terén a Milleniumi emlékmű már önmagában csodálatos, ráadásul ott van mellette a főváros második legnagyobb közparkja, a Városliget is. Itt a városligeti tavon lehet csónakázni, illetve erre találod a Hunyadi család vajdahunyadi kastélyának egyik másolata is, amit a helyiek Vajdahunyad várának hívnak. A Városligetben mindenki számára nyitott KRESZ Parkban tanulhatják a kisebbek a közlekedési szabályokat. A közelben van Magyarország egyik legnagyobb állatkertkertje (Fővárosi Állat- és Növénykert), valamint a legnagyobb budapesti gyógyfürdő is, a több mint száz éves Széchenyi fürdő.
Az Országházat sem érdemes kihagyni, amely a világ harmadik legnagyobb ilyen funkciójú épülete. 1885-1904 között építették, a magyar parlament ma is itt ülésezik, de folyamatosan látogatható, kulturális világörökségi műemlék. Kupolatermében állították ki Európa egyik legrégebben fennmaradt koronázási jelképét, a több mint ezer éves Szent Koronát.
Természetesen nem érdemes kihagyni a Budavári Palotát, a Mátyás Templomot és a Várkert Bazárt sem – a kilátásra biztosan nem fogsz panaszkodni! Kuriózum a Budavári Sikló, ami a Clark Ádám térről alig 2 perc alatt felvisz a várba, közel a célterülethez. A Várnegyedben található Sziklakórház különleges program lehet azok számára, akiket érdekel a hidegháborús történelem és megnéznének egy atombunkert belülről.
A budai oldalon a 16. században épült török síremlékből, a Gül Baba türbéjéből nyílik különleges kilátás Budapestre. Titkos tipp a közelben található Józsefhegyi kilátó, ahol 360 fokos panorámában gyönyörködhetsz. S ha már Buda: a főváros legmagasabb pontját, a helyi bringások egyik paradicsomát, a 495 méter magas János-hegyet sem hagyhatod ki. Az Erzsébet-kilátóból tiszta időben a Tátra vonulatai is látszanak.
Buda gyógyfürdőknen gazdag városrész, a Rudas, a Szent Gellért és a Veli Bej fürdőket jó szívvel ajánljuk. Különleges kiegészítő program lehet még a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-cseppkőbarlang, ahol vezetett gyalogtúrákat tartanak a látogatóknak.
Bringás helyek Budapesten
Az Eurobarometer felmérései szerint Magyarország az Európai Unió harmadik legbringásabb országa, csak Dániában és Hollandiában közlekednek többen biciklivel. Ennek megfelelően egészen sok kerékpárút van a városban, a budai oldalon végig a Duna közelségében tekerhetünk végig, de Pesten is vannak a folyóhoz közeli szakaszok. Az Árpád a Margit és a Rákóczi hídon elkülönített kerékpárút vezet át a két településrész között. A Margit és az Árpád híd között található a Margitsziget, ahová csak korlátozottan engednek be autókat, így ideális, biztonságos helyszín bringás családoknak is. Akik komolyab bringás terepet keresnek, azok a János-hegyre és a Hármashatár-hegyre vezető utakkal lesznek elégedettek. Mindkettő alacsony forgalmű, 400-500 méter magasra vezet fel és élvezetes kihívást nyújt országútisoknak és montisoknak egyaránt.
Mi tehát a pesti oldal rakpartján indultunk el (Katona József utca, Pozsonyi út irányban), innen szinte végig kerékpárúton vezet majd az utunk. A Dráva utcánál és az Árpád hídnál is azt javasoljuk, hogy balra, a rakparthoz közelebb folytasd az utadat, mivel nem csak a látvány szebb, de a forgalomtól távolabb, nyugodtabban is lehet bringázni.
A kerékpárút egészen a zöld színű Újpesti vasúti hídig tart (előtte, a Duna Pláza után át kell menni a másik oldalra, mert irányhelyes a bringaút). Innen a hídon keresztül könnyen elérhető a Népsziget is, ami a város egyik kevésbé felkapott pihenőhelye – apró gyerekekkel ez is egy kellemes helyszín lehet. Mi viszont a Szabadság parkon keresztül megyünk tovább az Attila utca-Görgey Artúr utca-Szilágyi út útvonalon.
A Külső Szilágyi úton már egy 2×2 sávos közút vár ránk, de a sávok nagyon szélesek, így ez a rész sem vészes. Az út végén – az M0-ás híd előtt – fel kell menni a járdára, és a Budapest vége tábla előtt jobbra egy hajtűkanyarral mehetünk tovább Dunakeszi felé. A második zebránál (Dunakeszi-alsó vasútállomásnál) kell átmenni a túloldalra, ahonnan már újra kerékpárút vezet a település belső része felé. Ezen a szakaszon a helyi repülőtér mellett tekerünk el, ami érdekes kiegészítő program lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Dunakeszin még lesz egy kis csiki-csuki, ezért érdemes használni a GPX-fájlunkat, de aztán hamar a Duna-parton találjuk magunkat. A horányi révátkelőnél nem csak a Szentendrei-szigetre hajózhatunk át (amit nagyon ajánlunk egyébként), de több játszótér és egy remek fagyizó is van itt. Egyébként a parti kerékpárútról hamarosan nyílegyenesen tekerhetünk majd a Budapestről a 2-es út mentén vezető bringaútig. Ottjártunkkor már majdnem a körforgalomig kész volt az aszfaltozás – ha végeznek a munkával, sokat egyszerűsödik a bringás közlekedés Dunakeszi és Budapest között.
Dunakesziről szinte észrevétlenül jutunk át Gödre (néha a bringaútról letérve, a házak közötti kis utcákban kell bolyongani, de a felfestések, táblák mindig segítenek), ahol a Feneketlen-tavat és a Huzella Füvészkertet érdemes megnézni. Jó buli lehet még a Homoksziget, ahová gyalogszerrel és a bringát áttolva is át lehet jutni, ha a Duna vízállása engedi (jelöltük a térképfájlban az átkelőhelyeket). A település északi határában a Gátőrház kedvelt vendéglátóhely.
Gödről Sződligeten át, ártéri erdőkön, gátakon keresztülvezetett, kiváló minőségű kerékpárúton jutunk el Vácig. A belváros előtt, még az erdős részen a Ligeti-tóval és egy deszkapallós tanösvénnyel dobhatjuk fel a túrát. Vác egyébként nem csak a Dunakanyar egyik kapuja, de klasszikusan a bringatúra féltávja is (35-40 km).
Pont jókor, ugyanis Vác főterén rengeteg kiülős kávézó és étterem van, de innen könnyen elérhetjük a helyi nevezetességeket (például a Váci diadalívet, a Zsinagógát, vagy a Nagyboldogasszony-székesegyházat). Ha kicsit több időd van, a Kálváriát ajánljuk még megnézésre, és ha a hegyekből még mindig nem elég, a messziről látszó mészkővonulatairól híres Naszály csúcsát érdemes útba ejtened. Az alig több mint 300 méter magas hegyről szép a kilátás a környékre, és már a feljutás is különleges hangulatú a szerpentines hajtűkanyarok miatt.
Váctól már hivatalosan is az Eurovelo 6-os számú útján tekerünk tovább (addig a budai útvonalon fut a nemzetközi kerékpárút, erről bővebben ide kattintva olvashatsz). Egész utunk során itt tekerünk a legtöbbet két település között (kb 10 km), ettől függetlenül elég látványos ez a rész is. Még Vác határában, egy kisebb emelkedő után két bringás éttermet is találsz közvetlenül a kerékpárút mellett, ebből az egyiknek óriási, Dunára néző panorámás kertje is van.
A rövid bringás alagút után a nemrégiben felújított, 12-es út mentén vezető kerékpárúton robogunk be Verőcére. A bringasávos főút mentén több étterem és cukrászda is van, a település déli határában homokos partú strandot alakítottak ki, ahol még ingyenes telefontöltő és wifi is van. Verőce keleti részében egy mini montis túra keretében a Fenyveshegyi kilátót és a Lósi majorhoz érdemes eltekerned, ahol egy különleges formájú templomot is megnézhetsz (Kárpát-Haza temploma).
Verőce után a kerékpárút visszatér a Dunához közelebbi oldalra, majd Kismarost szinte észrevétlenül elkerülve, betontömbökből álló gáti úton jutunk el Nagymarosra. Itt ismét rengeteg vendéglátóhely közül válogathatsz, de bátorítunk titeket a változatosságra: ha átkompoztok a túloldalra, a Visegrádi fellegvár a jutalmatok. Nagymaroson a Julianus-kilátó már inkább gyalogos túrázásra jó, de onnan ismét csak pazar kilátás nyílik a Dunakanyarra.
Zebegény felé bringázva érjük el talán a legszebb részeit a kerékpárútnak. Romantikus ligetek, fákkal tagolt dombok (minden születendő gyerek után ültetnek egyet, ez hagyomány) vezetnek el. Zebegényen a Kós Károly-kilátóhoz lépcsők vezetnek fel, a Sárkánydombra pedig egy meredek út. Mindkét helyről káprázatos lesz a látvány.
Szob felé már csak a tisztesség kedvéért is érdemes eltekerni, hiszen ezzel elmondhatjuk, hogy eltekertünk az országhatárig. Innen a vasúti hídon átkelve lehet további bringatúrákat tenni Szlovákia felé, de erről majd inkább akkor írunk, ha vége lesz ezeknek a covidos időknek és újra szabadon lehet barangolni Európában.
Szobról (ahogy a túra alatt érintett összes településről) óránként lehet visszajutni zónázó vonattal Budapestre, és hétvégén szinte biztos, hogy modern motorvonat (akár az emeletes KISS) jön majd értünk. Ez az egyik legnagyobb előnye a Budapest-Szob kerékpártúrának, na meg az, hogy szinte végig kerékpárúton mehetünk.
Tématámogatás: Készült az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu ajánlásával.
