Idén 16. alkalommal rendezik meg az Európai Mobilitás Hetet, méghozzá a megszokottakhoz híven ismét szeptember 16. és 22. között. Megpróbáltuk összefoglalni, mi mindent lehet érdemes tudni erről a rendezvénysorozatról.
Mielőtt nagyon belemerülnénk az Európai Mobilitás Hét tartalmi lényegébe, előtte érdemes néhány szót említeni az Európai Autómentes Napról is, amit nem hivatalos formájában még Autómentes Világnapként is szoktak emlegetni. Ezt a rendezvénysorozatot 1997-ben, Franciaországban rendezték meg először abból a célból, hogy felhívják a társadalom figyelmét a környezettudatosság megerősítésére. Mindez magába foglalja:
- az egyre növekvő környezeti, baleseti és városképi problémákat, amiket az autós forgalom okoz,
- megpróbálja felhívni a figyelmet a felelősségteljes közlekedési módok megválasztására, illetve azokra a közlekedési formákra, amik fenntarthatóak, környezet- és emberbarátok
- emellett a gyalogos, a kerékpáros és a közösségi közlekedés szükséges fejlesztéseire is szeretnének rámutatni.
Az Európai Mobilitás Hét, amit 2002 óta általában szeptember 16. és 22. között rendeznek meg, szoros összefüggésben áll az Európai Autómentes Nappal. Célja ennek az Európára kiterjedő kampánynak csakugyan az, hogy felhívják a figyelmet a környezetbarát és a fenntartható városi közlekedésre. Értendő többek között ezalatt:
- azoknak a politikai irányzatoknak, kezdeményezéseknek és bevált gyakorlatoknak a népszerűsítése, amik a fenntartható települési mobilitáshoz kapcsolódnak
- emellett felhívják az állampolgárok figyelmét arra, hogy a különböző közlekedési módok milyen hatást gyakorolnak a környezetre és az életminőségre,
- valamint a lehetőség adás, hogy a helyi érdekelt felekkel együttműködés születhessen, továbbá hogy a közös célok és identitások kialakításáért együtt küzdhessenek a települések,
- ezenfelül, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a helyi elkötelezettségre a fenntartható városi közlekedéspolitika mellett, és hogy olyan új intézkedéseket vezethessenek be mind a politikai, mind a társadalmi életben, amik hosszútávon és fennmaradó formában működhetnek tovább.
– foglalják össze a budapesti Európai Mobilitás Hét oldalán.
Idehaza a programsorozat koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tavalyi évben pedig hazánkban több mint 200 település vett részt a kezdeményezésben, amihez ekkorra már összesen 51 ország és 2 427 város csatlakozott. Magyarország 2016-ban ezzel az eredménnyel a harmadik helyen végzett.
A budapesti Európai Mobilitás Hét a weboldalán – igaz egy 2011-es posztban, de – megjegyzést tesz a fosszilis üzemanyagok (pl.: bányászott szén, kén, szénhidrogén, kőolaj vagy földgáz) kártékony és vészjósló helyzete mellett az Európai Unió úgynevezett 20-20-20 célkitűzéséről is, vagyis arról a megvalósításról miszerint 2020-ig 20%-kal kéne csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást és 20%-kal kéne növelni az energiahatékonyságot, és a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiafelhasználáson belül. A magyarországi helyzetről a Corvinus Egyetemen működő REKK kutatóintézet készített korábban egy nagyon érdekes tanulmányt, amit a Meg-megújuló statisztikák című kiadványában mutattak be. A 444 erről összefoglaló cikket is készített. A végeredményt tényleg érdemes elolvasni, ugyanis pont azt feszegetik benne, hogy Magyarország miként volt képes már az idei évben elérni kötelezettségeinek teljesítését a megújuló energiafelhasználás területén.
Ebben nem a szélerőművek, vagy a napelemek, esetleg más megújuló energiák jelentősebb támogatása és kiépítése segített, sokkal inkább egy olyan trükkös számítási módszer, amiben kifejtik mennyi és milyen fát égettek el a magyarok. Ezt a technikát más országok is használják, azonban emiatt 2020 után igen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Ha ugyanis 4 év múlva vissza kell állni a tavalyi számítási módszerre, akkor Magyarországnak azonnal fizetnie kell majd, hiszen nem lesz meg az előírt arány. Máskülönben 2020-ig Európai Uniós támogatással még lehet pénzt költeni a megújuló energiákra, utána viszont amennyiben nem érnénk el a kitűzött célt, más országok beruházásait nekünk kéne finanszírozni.
Az Európai Bizottság korábban egy tervezetet is kiadott, hogy miként lehetne teljesíteni a célkitűzéseket, többek között arról is, miszerint 2050-ig 60%-kal csökkentenék a közlekedési ágazat széndioxid-kibocsátását. Ezek közül néhány:
- 2030-ig felére kell csökkenteni a hagyományos üzemű járművek számát a városi közlekedésben, 2050-ben pedig már ne is járjanak hagyományos üzemű gépjárművek a városokban.
- 2030-ra a nagyobb városi központokban meg kell teremteni a teljesen széndioxidmentes logisztikát.
- 2050-re a fenntartható módon alacsony széndioxid-kibocsátást eredményező légiközlekedési eszközök arányát 40%-ra kell emelni, míg a hajózásban a kibocsátást legalább 40%-kal csökkenteni kell.
- 2050-re a városok közötti középtávú utas- és teherforgalom 50%-át a közutakról a vasutakra és vízi utakra kell terelni.
„1990-hez képest az Európai Unióban 2050-ig legalább 80-95%-kal csökkenteni kell a kibocsátást ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés nemzetközi megállapodásokban rögzített kritikus célértékét 2°C-nál alacsonyabb értéken tudjuk tartani. E célból mindannyiunknak keresnünk kell a megoldási lehetőségeket, kiváltképpen a közlekedési ágazatban.” – jegyzik meg a mobilitasihetbudapest.hu oldalán.
Az előző évekhez hasonlóan idén is ellátták egy jelmondattal, illetve mottóval az eseményt:
„Közös út, közös jövő”,
aminek ezúttal a témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás.
A témával kapcsolatban egy 45 perces videó is készült, amiben leginkább a közösségi közlekedést próbálják népszerűsíteni.
A mozgalomhoz az Európai Mobilitás Hét Kartájának aláírásával, illetve az adott település polgármesterének tanúsításával lehet csatlakozni, ezzel bizonyosságot adva arról, hogy a település a jövőben erőfeszítéseket fog tenni a fenntartható mobilitás támogatására és annak népszerűsítésére.
A hetet az Európai Autómente Nap zárja, aminek alkalmából a résztvevő városok és települések egy vagy akár több területet is lefoglalnak az adott napra, hogy ezzel nyissanak utat a gyalogos és kerékpáros közlekedőknek, valamint a közösségi közlekedésnek. Az Európai Autómentes Napot 2016-ban mintegy 953 városban szervezték meg.
Hogy Magyarországon eddig mely városok csatlakoztak az Európai Mobilitás Héthez illetve, hogy esetleg a Te általad lakott terület részesévé vált-e már a kezdeményezésnek, azt ezen a linken tekintheted meg: mobilityweek.eu
Források:
wikipedia.org, mobilitasihetbudapest.hu, emh.kormany.hu, bkk.hu, 444.hu, rekk.hu
