Szinte mindegy, hogy hobbistaként, vagy akár versenyzőként taposod a pedálokat, biztosan találkoztál már az állapotfelmérés vagy teljesítménydiagnosztika fogalmával. Most egy cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Kinek van szüksége állapotfelmérésre?
A válasz röviden: mindenkinek, aki valamilyen szinten sportol:
• HOBBI SPORTOLÓ – régebben szabadidősportolónak hívtuk, de szabadidőnk sajnos nem nagyon van, szóval akkor nem is sportolna senki… ezért célszerűbb rekreációs sportolónak nevezni, amely annyit jelent, hogy egészségmegőrző, a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését célzó jelleggel végzi a sporttevékenységet;
• AMATŐR SPORTOLÓ – rendszeresen indul versenyeken, amelyekre tudatos edzésekkel készül, mindezt azonban a civil munkája mellett;
• ÉLSPORTOLÓ – versenysportoló, aki vagy főállású sportoló, vagy legalábbis ez a tevékenység áll az első helyen az életében, minden mást ennek rendel alá.
Minden esetben három nagy területen van jelentősége a terheléses vizsgálatoknak, szaknyelven a terhelésdiagnosztikának:
1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT FELTÉRKÉPEZÉSE – a keringési rendszerrel kapcsolatos tünetek és panaszok (pl. vérnyomás probléma; szédülés; ájulás; mellkasi fájdalom; kiugróan magas pulzusértékek; stb.) esetén mindenképpen szükséges a komplex sportkardiológiai vizsgálat, mely a nyugalmi EKG és szívultrahang után akár egy terheléses EKG-t is jelenthet. Kezdő sportolók vagy hosszú kihagyás utáni visszatérők (különösen 35 éves kor felett) számára kiemelten fontos!
2. TERHELHETŐSÉG MEGÍTÉLÉSE – panaszmentesség esetén is célszerű minden évben, a felkészülés megkezdése előtt egy terhelésélettani vizsgálaton (terheléses EKG légzésfunkciós vizsgálattal – spiroergometria) részt venni, a keringés és a légzőrendszer komplex monitorozása céljából.
3. EDZÉSMUNKA OPTIMALIZÁLÁSA – egészséges, sportorvosi szempontból terhelhető egyének esetében következhet a teljesítménydiagnosztikai vizsgálat, mely a személyre szabott terhelésszabályozáshoz (pl. egyéni pulzuszónák megállapítása) és az edzések hangsúlyos irányainak megadásához (pl. erősségek-gyengeségek; fejlesztendő területek) szolgáltat információkat, valamint egy bizonyos időszakban elvégzett edzésmunka hatékonyságának ellenőrzését teszi lehetővé.
A terhelésdiagnosztika tehát azokat a vizsgálatokat jelenti, amikor valamilyen sportmozgás közben az egyes szervek, szervrendszerek válaszreakciójából következtetünk az illető aktuális állapotára. Ezeket a módszereket négy nagy csoportba sorolhatjuk:
1. TERHELÉSES EKG
Kinek?
Sportoló és nem sportoló, egészséges vagy beteg embereknek egyaránt.
Mikor?
Egészségügyi probléma esetén, amennyiben az orvos szükségesnek ítéli, illetve alapvető szűrővizsgálatként panaszmentesség esetén. Bizonyos rizikófaktorokkal (pl. túlsúly; 35 év feletti életkor) sportolást kezdőknek még akkor is fontos, ha egyébként semmilyen panaszuk vagy tünetük nem jelentkezett.
Mi a célja?
A szív és keringési rendszer fizikai terhelés közbeni állapotának vizsgálata, a ritmuszavarok és vérellátási problémák kiszűrése. Egyértelműen egészségügyi célú vizsgálat, az edzésmunkához nem szolgáltat releváns információkat.
2. TERHELÉSÉLETTANI VIZSGÁLAT
Kinek?
Hobbi, amatőr vagy élsportolóknak, akik komplex képet szeretnének kapni egészségi állapotukról, terhelhetőségükről.
Mikor?
Rendszeres sporttevékenység esetén, függetlenül attól, hogy bármilyen légúti vagy keringési probléma jelentkezik-e. Évente egyszer, a felkészülés kezdetekor célszerű megismételni.
Mi a célja?
A vizsgálat célja, hogy egyértelműen választ adjon a kérdésre: terhelhető-e a sportoló, orvosi szempontból nincs-e bármilyen, a sporttevékenységet akadályozó tényező. Mind a légzőrendszer, mind a szív és vérkeringési rendszer monitorozás alá kerül, a gázcsere-analízis (spiroergometria) révén pedig alap információkat szolgáltat az edzésmunka optimalizálásához is 3 ventillációs küszöb és 4 pulzus célzóna meghatározásával.
3. TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKA
Kinek?
A terheléses EKG-val és a terhelésélettani vizsgálattal ellentétben teljesítménydiagnosztikát csak egészséges emberen szabad és van értelme végezni. Egyrészt – mivel nem orvosi vizsgálat – veszélyes is lehet a maximális terhelés a beteg szervezetre, másrészt a nem egészséges állapotban elvégzett vizsgálat eredményei használhatatlanok lesznek az edzésterhelés szabályozásához.
Mikor?
Legalább évente kétszer, az előkészítő periódus – az alapozás – elején (kb. 2 hét ráhangoló edzésmunka után) és végén célszerű elvégezni. Ez a minimálisnak mondható szám, mert így az eredmények az elvégzett edzésmunka tükrében összehasonlíthatók lesznek. Az ideális az évi 5-6 mérés, ezzel a teljes szezon edzésmunkájának kontrollja megvalósítható: az alapozás elején – közepén – végén, valamint a két tervezett csúcsforma előtt kb. 1-1.5 hónappal. Annak, aki nem tud ennyiszer áldozni erre a dologra, a felkészülés sarokpontjaira időzített 3-4 vizsgálat optimálisnak mondható.
Mi a célja?
A teljesítménydiagnosztika célja az egyén aktuális állapotának felmérése, teljesítményének számszerű meghatározása, a teljesítőképességét gátló tényezők feltérképezése, egyéni pulzus/tempó célzónáinak megállapítása. Arra ad választ sportág- és versenyszám-specifikusan, hogy milyen területeken kell változtatnia sportteljesítménye fejlesztéséhez, javításához.
4. TELJESÍTMÉNYÉLETTANI VIZSGÁLAT
Kinek?
Minden egészséges sportolónak, aki a pulzuszónák meghatározásán kívül a terhelhetőségéről is pontos képet szeretne nyerni.
Mikor?
Ez a komplex vizsgálat a legalkalmasabb arra, hogy az alapozás megkezdésekor a legtöbb hasznos információt nyújtsa a sportoló, az edző és a sportorvos számára. Évente legalább egyszer, ugyanabban a felkészülési szakaszban érdemes elvégeztetni.
Másik hasznos időpontja a kitűzött főverseny előtt van, ekkor az indirekt kalorimetriából nyert adatok, a zsír- és szénhidrát-felhasználás mértékének meghatározása révén a verseny közbeni étkezés is tervezhetőbbé válik.
Mi a célja?
Ez az eljárás a terhelésélettani vizsgálat és a teljesítménydiagnosztika egyesítése, így sportorvosi szempontból az egészségi állapot és a terhelhetőség, edzői nézőpontból pedig a terhelésszabályozás, az edzésmunka felülvizsgálata megítélhetővé válik.
Mindezek alapján, a terheléses vizsgálat tehát nem valami úri huncutság, hanem a sportoló ember egészségének védelmét biztosítja, céljai elérését támogatja a személyre szabott edzésmunka hatékonyabbá tétele, a túlterhelések elkerülése, a sérülések és betegségek megelőzése érdekében. Találjuk meg a helyét felkészülési programunkban, éljünk a sporttudomány mindenki számára elérhető lehetőségeivel!
