Nem mindennapi kezdeményezéssel próbálják kiküszöbölni New York kerékpárosai a belvárosi szennyezett levegő káros hatásait. Egy új tanulmánnyal szeretnék feltérképezni, hogy milyen hatással van a légszennyezés a bringásokra, de ha minden jól megy, akkor a kutatások végére még egy hasznos applikáció is születik majd az eredményekből.
Hétköznaponként New York városában Darby Jack 15 kilométert tesz meg kerékpárral közlekedve az otthonától egészen a munkahelyéig. A környezet-egészségügyi területen tevékenykedő 42 éves egyetemi adjunktus mindeközben olyan érzékelőt hord, amely nyomon követi, hogy útja során mennyi levegőt lélegzett be, de az eszköz még a légszennyezés szintjét is képes kimutatni. Ez a bonyolult szerkezet egy 5 éves tanulmány része, aminek segítségével szeretnék megtudni, hogy a környezet- illetve levegőszennyezés milyen hatással van a kerékpárosok egészségére.
A pántos érzékelők a PM2.5 szintjét mérik, amit más néven szálló pornak is neveznek, ami különösen ártalmassá válhat az emberi szervezet egészségére. Az apró részecskék, mint amilyen a feketeszén (a korom fő összetevője), képesek behatolni a tüdőbe és a véráramba úgy, hogy akár légzőszervi megbetegedésekhez is vezethetnek (pl. asztma, tüdőrák). A viszonylag rövid távú folyamatok is növelhetik a gyulladást, ezzel fokozva a stroke és a szívroham valószínűségét.
„Reményeink szerint az adatainkat fel fogja használni a város a jobb kerékpáros útvonalak megtervezésénél, hogy minimalizálják ezzel a kockázatokat.”
– mondta Dr. Jack a The New York Times online magazinjának, utalva arra, hogy a megállapítások biztonságosabb módokat eredményezhetnének a szabadtéri testmozgáshoz, főleg azokon a napokon, amikor a légszennyezés jóval magasabb.
Az információk összegyűjtésével szeretnének majd létrehozni egy olyan térképet, illetve mobilalkalmazást, ami a kerékpárosok számára megmutatná, hogy New York városában mely utcák a legszennyezettebbek, segítve ezzel a bringásokat abban, hogy kevésbé szennyezett útvonalakat választhassanak. Mindemellett a résztvevők vérnyomását és szívfrekvenciáit is monitorozzák, hogy felmérjék, a városi levegő milyen hatást gyakorol a kerékpárosok szív- és érrendszerére.
„Az előzetes adatok kimutatása szerint sok kerékpáros a napi levegőszennyezés dózisának valamivel több mint a felét kapta az ingázások alatt.” – említette Steven Chillrud, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Earth Observatory geokémikusa, aki szintén Dr. Jack-el folytatja tanulmányait.
A korai eredmények alapján azok a kerékpárosok, akik a forgalom melletti kerékpárutakat használják, sokkal több szennyeződést lélegeznek be, mint azok, akik például olyan biciklisávot választanak, ami akár egy sor parkolt autóval van elkülönítve az aktív forgalomtól.
„Az autópálya-csomópontok minden oldalán átszivárog a rossz levegő. Ráadásul még meg is kell másznom egy emelkedőt, ami tovább rontja a helyzetet” – osztotta meg tapasztalatait Dr. Jack, megemlítve példaként, hogy náluk a Manhattan híd megközelítése sem egy leányálom. Léteznek olyan területek, ahol a kevésbé friss levegő, illetve a már szennyezett levegő légáramlása még nagyobb kihívások elé állítja a környezetet, akárcsak a manhattani belső tér esetében. Azok a hidak, ahol a forgalmi akadályok gyakoribbak, szintén hajlamosabbak a magasabb szennyezési szint elérésére. A városi utak általában csakugyan rosszabbak, amikor nagyobb szelek fújnak.
A biciklizés és más mozgalmasabb szabadtéri tevékenységek – mint a kocogás, a focizás vagy a kosárlabdázás – úgyszintén növelhetik a levegő, és ezzel a részecskék mennyiségét, ahogyan belélegezzük, főleg ha a tevékenység, amit végzünk kifejezetten nehéz vagy dinamikus formában zajlik, hiszen annál több levegőre van szükségünk.
A légszennyezés hatása természetesen sokban függ a személytől. Egy tüdőbeteg, akár asztma, vagy szív- és érrendszeri problémákkal küzdő ember, esetleg egy cukorbeteg fogékonyabbá válhat a káros hatásokra, ahogyan a gyerekek, a tinédzserek és az idős korban lévő személyek is – hívta fel a figyelmet erre Janice Nolen, az Amerikai Tüdő Szövetség nemzeti politikáért felelős alelnöke.
Ms. Nolen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy habár a Columbia Egyetem tanulmánya nagy szükségleteket nyújthat, arról se feledkezzünk meg, hogy a programban résztvevő 40 fő közül a legtöbben egészséges fiatalok és férfiak, így az eredmények a város szempontjából nem feltétlenül tükrözik majd a valóságot. Ezt Dr. Jack is megerősítette. Az önkéntesek számát további 150 főre szeretnék bővíteni a programban.
„A nagymértékben szennyezett városokban, mint amilyen Delhi is, a szabadtéri testmozgás körülbelül fél óráig hasznos, azután viszont a káros tényezők elkezdenek felülemelkedni az előnyökön.”
– osztotta meg gondolatait az olvasókkal Dr. de Nazelle, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának kockázatértékelője, utalva arra is, hogy bár a testmozgás rendkívül fontos és hatékony, de ha azt nem megfelelő légkörben gyakorolják, annak ártalmas következményei lehetnek.
Dr. de Nazelle mégis úgy véli, hogy mindennek ellenére bölcs dolog a kerékpárt választani, de érdemes körültekintőnek lenni, a sok antioxidánsban gazdag gyümölcs és zöldség pedig segíthet ellensúlyozni a légszennyezés testre gyakorolt hatásait.
Borítóképen: New York, pexels.com
