A világbajnokságok történelmében még sohasem fordult elő, hogy három egymást követő évben ugyanaz a versenyző nyerje a szivárványszínű trikót. Ez most megváltozott.
267 kilométer és a bergeni körpályáról már jól ismert Salmon hill tizenegyszeres mászása várt az országúti világbajnokság utolsó számában résztvevő versenyzőkre. Az előzetes várakozásokkal ellentétben jó idő volt, így a norvég versenyzők helyzeti előnye a jó helyismeretre korlátozódott.
A verseny során kialakultak szökések, de végig egyértelmű volt hogy a szlovák, ausztrál és a norvég válogatott mezőnyhajrára játszik, így ennek megfelelően alakult a verseny. Két körrel a cél előtt már csak néhány másodperces szökések alakultak ki, az esélyes országok minden energiájukkal próbálták kontrollálni az eseményeket.
Az egyik legaktívabb nemzet Hollandia volt: Tom Dumoulin, Lars Boom és Niki Terpstra többször is próbálkoztak, de a mezőny nem engedte őket messzire. Az utolsó körben az egyébként is feszült hangulatot egy pályára beeső hálózsák fűszerezte, míg nem a Salmon hill utolsó mászása során földre is került a fél belga válogatott.
Julian Alaphilippe viszont támadott az emelkedőn, akivel csak a fiatal – később kocsiba kapaszkodás miatt kizárt – Gianni Moscon bírt menni. Alaphilippe hihetetlen energiákat emésztett fel, hogy a szökési kísérletet életben tartsa, folyamatosan 10 másodperc körül tartotta az elmenést. Mivel Moscon nem igazán akart vezetni, az utolsó kockaköves emelkedőn otthagyta a francia, utána pedig már csak azt láthattuk, hogy Vasil Kiryienka és Lukas Pöstlberger próbálnak Alaphilippe után eredni, mivel a motoros és a helikopteres kamerák is felmondták a szolgálatot. Ekkor még bő három kilométer volt hátra, és csak az egy kilométeres kapun lévő fix kamera képeit lehetett látni a közvetítésen.
Mindenki azon izgult, hogy Kiryienka felért-e az élmenőre, vagy Alaphilippe egyedül fordul rá az utolsó kilométerre, de végül Christopher Juul Jensen (Dánia) érkezett elöl, azonban őt pillanatok alatt befogta a mezőny, benne a legnagyobb esélyesekkel.
A sprintet az Európa bajnok Alexander Kristoff indította. A norvég szokása szerint hosszú hajrával akarta megnyerni a sprintet, de érkezett az egész verseny során szinte láthatatlan Peter Sagan, aki ha csak éppen hogy, de ismét megnyerte a világbajnokságot és ezzel történelmet írt. Soha senkinek nem sikerült három világbajnokságot nyernie egymás után. A második helyezett Kristoff után Michael Matthews futott be.
Sagan a győzelem után azt mondta, hogy öt kilométerrel a cél előtt még azt hitte, hogy ugrott a cím, de aztán lesprintelte a helyi sztárt, amiért félig komolytalanul elnézést is kért. Végül győzelmét a tavasszal elhunyt Michele Scarponinak és családjának ajánlotta, akinek holnap lenne 38. születésnapja.