A nyár végén néhány napot Koppenhágában dolgoztam és, gondoltam, úgy lesz az igazi az élmény, ha megpróbálok dánként viselkedni. Így adta magát az ötlet, hogy bicajjal menjek dolgozni – nem tudom megállni, hogy ne írjam le a tapasztalataimat.

Kerékpáros infrastruktúra

A nyár végén néhány napot Koppenhágában dolgoztam és, gondoltam, úgy lesz az igazi az élmény, ha megpróbálok dánként viselkedni. Így adta magát az ötlet, hogy bicajjal menjek dolgozni – nem tudom megállni, hogy ne írjam le a tapasztalataimat.

Dánia területét és lakosságát tekintve nagyjából fel akkora, mint Magyarország, sőt, Koppenhágáról is elmondhatjuk, hogy fél Budapestnyi lakója van. Ez azért lesz fontos információ, mert könnyen tudjuk arányosítani a városi bringázással kapcsolatos statisztikákat. Na, itt is van mindjárt néhány.

Koppenhága lakosságának 52 %-a használja a kerékpárt első számú közlekedési eszközként, jellemzően hétköznap, munkába járáshoz. Koppenhágában a lakosság több, mint 80% a rendelkezik legalább egy bicajjal, nyilván van, aki többel is. Ez Budapestre vetítve azt jelentheti, hogy naponta egy millióan kerékpároznának? Vagy félmillióan? De ha csak a százezer napi bringást képzelünk el az is roppant magas szám. A Kerékpáros klub legutóbbi „Bringázz a Munkába” kampányában 9000-en vettek részt, és léteznek becslések, amik szerint Budapesten a napi közlekedések csupán 1-2 %-a városi kerékpározás.

A Wikipédia szerint Koppenhágában legalább 350km kerékpárút van, és ez egyre csak bővül, pl. külön kerékpáros hidakkal (mint a képen látható frissen átadott híd a (Nyhaven közelében), körforgalmakkal és minden egyébbel, ami a mindennapi bringázást segíti. Összehasonlításképpen a kétszer akkora Budapest kb. 200 km kerékpárúttal rendelkezik. A kerékpárút egyébként a szintben is elkülönülő utat jelenti, és jellemzően ezzel találkozik az ember Koppenhágában. Persze itt is vannak olyan utak, ahol az autókkal kell osztozni, de ez a ritkább. Viszont Koppenhágában sem minden fenékig tejföl, elsősorban a sok építkezés miatt össze vissza vezetik a forgalmat: rávezetik a bicikliket a macskakőre, vagy neki a stoptáblának vagy a szakadéknak tűnő építési gödörbe, vagy a meredek járdaszegélyre. Bámulatos egyébként, amilyen természetes nyugalommal veszik ezt tudomásul a dánok.

Nem lehet teljes a cikk, ha nem emlékeznék meg a sok bicajos parkolási lehetőségről, a képen éppen a Forum metrómegállóban (!) lévő tárolót kaptam le. Vagy a jópofa lábtartós kapaszkodóról, ami néhány kereszteződésben könnyíti meg a bicajosok életét. Persze nem nagyon, mert lábtartó nélkül is lehet várni a zöldre, csak éppen annyira, hogy az ember érezze, hogy itt tényleg rendben van, ha a bicajodat használod.

Szóval, mi lesz velünk, ha utolérjük Dániát? Háromszor ennyi szintben is elkülönülő kerékpárút 5-10x több mindennapi bicajos és minden, ami ebből logikusan következik. Nagyobb sebesség, jóval több kiszolgáló és parkolópont, megsokszorozódik a kerékpárokkal és/vagy kerékpáros kiegészítőkkel foglalkozó boltok száma, és ami a legjobb: toleránsabb, türelmesebb közlekedők lesznek az utakon. Szerintetek menni fog?

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet