Ingyenes tömegközlekedés, díjtalan kerékpárbérlés, a fatüzelés korlátozása, és megszorítások a közúti forgalomban – néhány említésre való példa azon intézkedések közül, amelyek szmogriadó alatt léptek érvénybe egyes városokban. Emellett viszont köztudott tény, hogy a környezeti kockázati tényezők közül a rossz minőségű levegő a legártalmasabb az egészségünkre. Cikkünkben összeszedtünk néhány európai nagyváros szmogrendeletét és megoldásokat kerestünk a problémára.
A közlekedés, a különböző ipari és gyártási tevékenységek, a fatüzelés, a helytelen hulladékégetés, az energiatermelés, valamint a mezőgazdaság csupán néhány példa arra, amik merőben meghatározhatják a levegő minőségét. A légszennyezés komoly környezeti, valamint egészségügyi károkat képes okozni. Pontosan ezért az elmúlt években, egyes fővárosokban már keményebb intézkedéseket is hoztak annak érdekében, hogy képesek legyenek jobb esetben megelőzni, vagy rosszabb helyzetben visszaszorítani a levegőszennyezés mértékét. Ez elemi érdekünk, hiszen évente nagyságrendileg 30.000 ember hal meg Magyarországon a rossz levegő miatt.
Mi a helyzet Brüsszelben?
Brüsszel tisztviselői nagyon precíz és közérthető formában foglalták össze, hogy mi a teendő szmogriadó esetén. Külön tervet készítettek a téli, valamint a nyári hónapokra, amikor a légszennyezés mértéke elérheti, vagy túllépheti a megengedett határt. Úgynevezett riasztási listára feliratkozhatnak az emberek, melynek segítségével időben értesülhetnek a légszennyezettség intenzitásáról. Erről e-mailben, vagy SMS-ben is kaphatnak értesítőt, de Brüsszel hivatalos honlapjáról is informálódhatnak az érintettek. Emellett a főváros egyes régióiban még elektromos hirdetőtáblán is jelzik a fejleményeket.
A téli hónapokban 48 órával a csúcs előtt határozzák meg, hogy a légszennyezés mértéke milyen intézkedéseket igényel. A különböző beavatkozási szintek a következők:
Kék jelzés (0)
Ebben az esetben még csak ajánlják az embereknek, hogy mely tevékenységgel járulhatnak hozzá a levegő minőségének javításához. Eszerint gyalogos, kerékpáros közlekedésre, vagy a tömegközlekedés használatára ösztönzik a helyieket. Ha valaki mindenképpen autóba szeretne ülni, akkor a telekocsit, valamint az ökovezetést említik kíméletesebb lehetőségként. Amennyiben kivitelezhető, úgy otthoni munkavégzésre buzdítják a lakosokat, de megemlítik azt is, hogy ideális esetben még a ház hőmérsékletét is ajánlott 20 fokra csökkenteni. Emellett az érzékenyebb embereknek tanácsolják a fizikai megerőltetés elkerülését.
Ezek az útmutatások egyébként a további három pontban is fellelhetőek.
Sárga jelzés (1)
A már felsorolt alternatívák mellett itt már életbe léphet a sebességkorlátozás.
Narancssárga jelzés (2)
A továbbiakban bevezethetik a páros és páratlan rendszámú autókra vonatkozó közlekedési szabályokat, valamint ilyenkor már a tömegközlekedés (STIB) is ingyenessé válhat, használata pedig kifejezetten ajánlott. A 3,5 tonna feletti teherbírású járművek használatát is betilthatják. Ez utóbbi rendelkezés azonban néhány esetben felülírható.
Piros jelzés (3)
A legkomolyabb riasztási szint, amikor már minden jármű használatát betilthatják. Kivételt képezhetnek olyan járművek, mint például a mentő, a taxi, a tömegközlekedés, stb., de további helyzetekben is figyelmen kívül hagyható ez a szabály.
A szmogriadó alatt elrendelt ingyenes tömegközlekedés és kerékpárbérlés idén lépett hatályba Brüsszelben. Sőt, a jövőben akár még a fatüzelést is korlátozhatják, kivéve, ha a fűtéshez az az egyedüli forrása egy háztartásnak.
A nyári hónapokban már egészen más a helyzet szmogriadó esetén. Az első bekezdésben felsorolt pontok mellett az intenzív napsütés, valamint a szélcsend is befolyásolhatja a levegő minőségének alakulását. Ez a jelenség a téli szmoghoz hasonlóan szintén hatással lehet a környezetre, valamint az egészségre. Az ózont jelentős mértékben károsíthatja, valamint a mezőgazdasági termények hozamát is csökkentheti.
A szennyező gázok és részecskék ilyenkor napokig, vagy akár hetekig is jelen lehetnek a levegőben. Az olyan vészhelyzeti határozatok, mint például a városi forgalom korlátozása véleményük szerint kevésbé tudják befolyásolni az ózonkoncentrációt. Ezért Brüsszel fővárosában a télen hatályba hozható rendeletek csupán a téli szmogriadóra vonatkoznak. Úgy vélik a nyári szmogriadóra leginkább az év közben meghozott strukturális intézkedések lehetnek a legnagyobb hatással.
Párizs is komolyan veszi a szmogriadót
Nagy eltérés nincs a különböző fővárosi megoldások között. Ezt jól példázza Párizs helyzete is, ahol azonban már jóval korábban bevezették a téli szmogriadó alatt – többek között – az ingyenes állami tömegközlekedés használatát is. Emellett náluk is bevett szokás az autók számának korlátozása az utakon, valamint a kandallók használatának betiltása. A listán szerepel még a sebességkorlátozás, az autók rendszám alapján történő korlátozása, de az elektromos autókat, valamint a kerékpárkölcsönzést is előtérbe helyezik. Idén februárban Párizsban is megkérték a sofőröket, hogy a 3,5 tonna feletti járművekkel lehetőleg kerüljék a fővárost. Figyelmeztetést adtak ki továbbá a beltéri fűtések csökkentésére, valamint a fatüzelést érintő szabályozásokra és a zöldhulladék égetés káros hatásaira.
Mi történik ilyenkor Budapesten?
Az itthoni helyzetről, illetve a szmogrendelet változtatásairól nem csak a hírekből, de Budapest fővárosának honlapjáról is tájékozódhatunk. Az érdeklődők egy külön menüpont alatt értesülhetnek a friss információkról.
A jelenlegi intézkedések többek között tartalmazzák az egyes gépjárművek használatának szüneteltetését, továbbá az egyéni gépjárműhasználat mérséklésére ösztönzik az embereket. Tehát annak szüneteltetését, illetve a közösségi közlekedés igénybevételének előnybe részesítését javasolják. A gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére is felhívják a figyelmet. Hasonlóképpen a kérés kiterjed a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatára is, de a szmog intenzitásától függően az üzemanyagtöltő állomások használatának mérséklésére, lehetőség szerint szüneteltetésére is motiválják a helyieket.
A riasztási fokozattól függően a rendelkezések érinthetik továbbá a belső égésű motorral hajtott segédmotoros kerékpárokat, a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit, az avar és a kerti hulladék nyílt téren való tüzelését, a gázfűtésű berendezések használatának mérséklését, valamint a sebességkorlátozást. A forgalomkorlátozás alól szintén mentesülhetnek egyes járművek (pl. mentő, mozgáskorlátozott személy járműve, úttisztításra, a lakosság vízellátására használt járművek, stb.)
Budapesten 2017 januárjában vált ingyenessé a tömegközlekedés néhány napra azok számára, akik a szmogriadó idején nem használhatták a járművüket a kedvezőtlen környezetvédelmi besorolás miatt. Ezt a forgalmi engedély felmutatása mellett tudták bizonyítani azok az utasok, akik igénybe vették a lehetőséget. Később egyébként ezt Szegeden is bevezették.
Hogy állunk világviszonylatban a levegő minőségével?
A The Eco Experts munkatársai a 2017 februárjában közzétett kutatásukban figyelembe vették az egy főre eső energiafogyasztást, az üzemanyagok égetéséből származó szén-dioxid kibocsátást, a levegő szennyezettségének mértéket, valamint hogy mekkora a légszennyezettség szerepe a halálozásokban. Mindemellett a megújuló energiák használatának arányát is felmérték. A környezetszennyezés mértéke mellett azt is megvizsgálták, hogy a kormányok milyen lépéseket tesznek a visszaszorítás érdekében. Minél kisebb számot ért el egy ország, annál jobb helyen végzett a felmérésben.
Az eredményeket az is befolyásolhatta, hogy egy adott országot a környező nemzetek felől milyen és mekkora arányban érhette szennyezés. Luxemburg például kifejezetten rossz értékelést kapott, de erre hatással lehetettek a Németország, valamint a Belgium irányából érkező káros kibocsátások.
Magyarország esetében – Lengyelországhoz hasonlóan – a középmezőnynél kicsivel rosszabb eredményre jutottak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017 szeptemberében közzétett kutatásai alapján Magyarország Európa harmadik legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik. Ez azért is nagyon fontos, mert a szervezet szerint a légszennyezés a környezeti kockázati tényezők közül a legveszélyesebb.
Az EU pedig idén januárban adott ki figyelmeztetést Magyarországnak a káros légszennyezettség miatt. Hazánk mellett érintett volt Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Románia.
Tervekről persze jóformán mindenhol olvasni, hogy miként képzelik el a levegő minőségének javulását, kérdés hogy ezek az elképzelések mennyire valósulnak meg a gyakorlatban. Azt gondolom, hogy a kormányoknak ebben kétségtelenül nagyobb szerepet kéne vállalniuk, de addig, mi magunk is tehetünk azért, hogy odafigyeljünk a környezetünkre. Már az is sokat számíthat, ha az autózás helyett a közösségi közlekedést, a kerékpározást, vagy a gyalogos közlekedést választjuk. A zöld- és a helytelen hulladékégetésre (műanyag, festett vagy lakozott faanyag, stb.) pedig szintén kifejezetten fontos odafigyelni, hiszen ezek jelentősen hozzájárulhatnak a levegőszennyezéshez.
Friss, térképen megjelenő információkat Magyarország levegő-egészségügyi helyzetéről ezen a linken, valamint itt is találhatsz.
