Idén, szeptember 8-án ünnepelte 3. születésnapját a budapesti közbringarendszer, más néven a MOL Bubi, amikkel az indulás óta mintegy 4 millió km-t tettek meg. A három év alatt a leggyakrabban a Kálvin téren üzemeltetett gyűjtőállomást vették igénybe. Jelenleg 124 helyszínen 1 486 ilyen kerékpár várja a felhasználókat, de a közbringarendszer folyamatosan bővül. Mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy három év távlatában vajon mennyire váltak sikeressé ezek az almazöld színű járgányok.
A MOL Bubik létrehozásával egy új közlekedési alternatívát szerettek volna kialakítani, hogy a rövidebb belvárosi utakat ne csak autóval, vagy éppen tömegközlekedéssel tegyék meg az emberek, hanem akár kerékpárral is, ezzel csökkentve a városi utak zsúfoltságát, valamint a levegőszennyezést. Mindezt amellett, hogy a testmozgás igen hasznossá válhat a felhasználók számára.
Így bővült évről évre a budapesti közbringarendszer
Több mint három évvel ezelőtt, 2014 júliusában a sajtó még attól volt hangos a MOL Bubik hallatán, hogy a szerződés szerint eredetileg április 7-ére tervezett átadás jó néhány hónapot késhet, ami miatt napi 1,8 millió forint kötbért számolhat fel a BKK. A javítások és a finomítások után végül révbe értek, így nem sokkal később, közel két hónapos tesztidőszakot követően 2014. szeptember 8-án elindult a 900 millió forint uniós támogatással megvalósuló MOL Bubi közbringarendszer, ami ekkor 76 gyűjtőállomáson 1100 db Bubit üzemeltetett. Az első napon csaknem 2 700-an bérelték ki a bicikliket, amik összesítve körülbelül 38 000 percet töltöttek a fővárosi utakon. Ezt követően a kedvezményesen is igénybe vehető kétkerekűekre egyre többen ültek fel. Az indulástól számított 1 hónapon belül
több mint 100.000 volt a regisztrált bérlések száma és 4 000-en vettek kedvezményesen bérletet a BKK ügyfélközpontjában
– értesülhetünk az adatokról a MOL Bubi hivatalos honlapján. Nem sokkal később, december 18-tól pedig már a MOL Bubi-applikáció is elérhetővé vált a felhasználók számára, hogy ezzel is hozzájáruljanak az átláthatóbb és egyszerűbb bérléshez.
Fél évvel később, 2015. májusában bejelentették, hogy szeptember végéig 21+1 gyűjtőállomással, 616 dokkolóhellyel – ami július végére már 638 dokkolóállomásra növekedett – és 50 kerékpárral bővül a rendszer Budapest városában. Mindezt Tarlós István egy korábbi ígérete alapján valósították meg, miszerint a 2014-ben befolyt csaknem 180 millió forintnyi kötbért a BKK a közbringarendszer fejlesztésére fordítja. Miután a BKK egyeztetett a kerületi önkormányzatokkal a gyűjtőállomások helyszíneivel kapcsolatban, a további fejlesztésekről a MOL Bubi Facebook oldalán a felhasználók véleményét is kikérték.
A MOL névadó szponzorként évi 122 millió forinttal kívánt hozzájárulni a rendszer működéséhez, illetve a Corvin sétányon magántőke bevonásával, a Futureal Csoport közreműködésével egy újabb gyűjtőállomás épülését is tervezték. Ekkor már az indulástól számított
1 éven belül 815 ezerszer béreltek bringát, a legtöbbször a félórás díjmentes időintervallumot választva, átlagosan kevesebb, mint negyed óráig.
Az ígéretek megvalósulni látszódtak, az évek során folyamatosan nőtt a gyűjtőállomások száma.
2017. március elején immáron 1 286 biciklit vehettek igénybe a kerékpárosok 112 gyűjtőállomáson. A kora nyárra pedig 12 újabb gyűjtőállomást terveztek a Margitszigetre és a XIII. kerületbe, de újabb állomások és bringák is napirendre kerültek az év második felére, így június végére már 123 helyszínen 1 486 kerékpár lett elérhető a felhasználók számára. Ráadásképp augusztus 24-től egy újabb gyűjtőállomást vehettek birtokba a közlekedők a MÜPA és a Nemzeti Színház környékén.
„2017. júniusában Európai Uniós (VEKOP) forrásból, a FINA vizes világbajnokság helyszíneihez kapcsolódóan 11 új gyűjtőállomással és 200 kerékpárral, majd a Fővárosi Önkormányzat támogatásával Müpa–Nemzeti Színház néven augusztus 24-én további gyűjtőállomással bővült a MOL Bubi közbringarendszer.” – fejtette ki a részleteket a BKK a Flowcycle magazinnak.
A BKK felmérései szerint az indulási időtől számítva a gyűjtőállomások száma már 62%-kal, a kerékpárok száma pedig 35%-kal nőtt.
A magyar kritikák nem kímélték a MOL Bubikat
A tesztidőben, valamint az indulást követően a felhasználóknak különböző kedvezményeket ígértek a kerékpárok igénybevételéért cserébe. Sok más kerékpárbarát felhasználó mellett az újságírók is lelkesen vetették bele magukat a feladatba, hogy kipróbálják a fővárosi közbringarendszert. A kritikákkal ezúttal sem finomkodott a többség, de a vélemények jóformán egybehangzóak voltak.
Kettős érzések
- Sok állomással rendelkezik a rendszer, ugyanakkor néhányan megemlítették azt is, hogy a Budai oldalon kevesebb gyűjtőállomás található. Ezt még korábban azonban azzal magyarázták, hogy Buda sokkal dombosabb, hegyesebb terület, így oda nehezebb kiépíteni állomásokat, illetve a használati tapasztalat is az Európában, hogy a magasabb fekvésű helyeken nem igazán építenek ki közbringarendszert.
- Masszívak és strapabíróak a kerékpárok, de ennek következtében nehezek is, ami miatt a tekerés olykor fárasztóbbá válhat. A rendszer létesítésekor még a tömör gumi tűnt a legjobb megoldásnak, de ma már fejlettebb technológia is rendelkezésre áll. Dolgoznak a cserén, csupán adminisztratív okai vannak, hogy még nem történt meg. Tény azonban, hogy ezeket a bringákat nem is száguldozásra, illetve hosszú távú túrákra tervezték. A kátyúkat és a padkákat alapból érdemes kikerülni, a itthon ez nem mindig kivitelezhető az utak rosszabb minősége miatt, ilyenkor azonban még kelletlenebb perceket okozhat nekünk a MOL Bubi, ami a súlyával rendesen odavághat nekünk.
- A nyeregmagasság könnyen állítható, ellenben néhány nyeregcsőről lekopott a méretskála, így meglehet, hogy csak érzésre tudjuk beállítani az ideális magasságot.
- Jó ötlet volt strapabíró, agyváltóval felszerelni a kerékpárokat, de sokan panaszkodtak a kevés (három) választható fokozatra és a néha meg-meg ugró láncra.
- Az árakkal vannak, akik elégedettek, de vannak olyanok is, akik sokallják. Míg egyesek azt forszírozzák, hogy a magyarok pénztárcájához ezek a bérletárak túl magasak (12 ezer forint az éves bérlet). Sokak szerint nemzetközi szinten is túllőttek az árazással (Bécsben például fél óra helyett egy óra az ingyenes korlát), addig mások nem adnak okot ekkora panaszra. Mindenesetre a BKK az indulás óta próbálja különböző kedvezményekkel népszerűsíteni a közbringarendszert. Érdemes azonban megjegyezni, hogy mivel nem kerékpárkölcsönző rendszerről van szó, a gördülékeny működés érdekében fontos, hogy alacsonyan tartsák az átlagos kölcsönzési időt.
További pozitívumok
- Bérlettel a kerékpárok bérlése sem túl bonyolult, csupán a hátsó kerék feletti érzékelőhöz kell érinteni a kártyát.
- A lámpák több esetben is jól funkcionálnak, illetve előnyös, hogy várakozás közben is világítanak még egy ideig.
- A kerékpárok GPS követővel is el van látva.
További negatívumok
- A csomagtartó mivel nem a kormányra, hanem a homlokcsőre van rögzítve, eleinte kissé megnehezíti a kanyarodást, de elvileg hamar hozzá lehet szokni. Mások a gumipókkal rögzíthető csomagtartót sem tartották túl bizalomgerjesztőnek.
- A Bubik visszahelyezése sem feltétlenül olyan egyszerű. Ráadásul a mágneskártyával nyitható és zárható lakat olykor elvileg felmondja a szolgálatot.
Ebből nem sokkal az indulás után volt is probléma, miután valaki vélhetően rosszul helyezte vissza kerékpárját. Két szempontból is fontos, hogy valaki meggyőződjön arról, hogy megfelelően végezte el a dokkolást. Először is, ha valaki nem jól rakja vissza a bringát, akkor tovább pöröghet az óra, másodszor így mások is könnyedén és jogtalanul hozzáférhetnek a kerékpárhoz. Ez 2014. szeptemberében meg is történt, de a GPS segítségével könnyen rátaláltak az elvezetett bringára és a tettesre.
Máskülönben a MOL Bubik lopása nem is olyan kifizetődő, hiszen egyedi alkatrészekből állnak, így hagyományos szerszámokkal sem igazán lehet eltávolítani azokat. Másrészt mivel a gyűjtőállomások kamerával védettek, a bringák pedig GPS-szel is el vannak látva, így még kevesebb esély van arra, hogy ezeket megfújja vagy megrongálja valaki. Persze néhányan így is arra számítottak az indulás után, hogy lesznek, akik majd megrongálják, vagy eladják kilóra fémnek a bringákat, de mint az 2017. márciusában kiderült, az eddigi rongálások és lopások száma igen elenyésző volt. Két és fél év után
- 1 kerékpárt loptak el úgy, hogy az nem lett meg. Ezen kívül pár eset volt, amikor jogtalanul eltulajdonították a kerékpárokat, de ezekre rátaláltak.
- Mindössze 10 bringát kellett selejtezni. Ebből 9 darabot egy 2014-es tűzkár miatt kellett kidobni, ami a Kodály Köröndön történt. A másik egyetlen darab pedig annak következtében ment tönkre, hogy 2015 novemberében a Dózsa György úti metrómegállónál egy autó belehajtott a gyűjtőállomásba.
- Komolyabb rongálás mindössze 20 esetben történt. Ezek során általában a bringák oldaltáblája, kereke vagy villája sérült meg.
Legutóbbi hírek szerint pedig idén augusztus 24-én történt egy lopás, amiről a Flowcycle is beszámolt részletesebben.
Egyesek már az indulás után hangot adtak félelmüknek a Bubi-hálózat biztonsági védelme miatt. Ebben az évben ráadásul nyomozást is indítottak a BKK két számítógépes rendszerének, az e-jegyrendszernek és a Bubi kerékpárkölcsönző rendszerének a meghekkelése folytán. A hatóság közleményben jelezte, hogy
„adatvédelmi hatósági eljárást indít a BKK és a T-Systems Magyarország által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, illetve a Mol Bubival összefüggő adatkezelések kapcsán.”
A BKK sajtóosztályánál többek között annak is utánaérdeklődtünk, hogy lehet-e már tudni konkrét fejleményeket azokról az elmúlt hetekben megjelent hírekről, miszerint büntetőeljárást folytat a rendőrség a Bubi rendszeréből ellopott több ezer felhasználói adat miatt.
„A NAIH vizsgálat lezártáig sajnos nem tudunk információt adni az ügyben.”
– válaszolta a BKK.
A MOL Bubik népszerűségével tehát úgy tűnik eddig nem volt különösebb probléma, ez azonban már nem minden esetben volt elmondható a bringákról.
Azt azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a BKK nyilatkozata szerint a kerékpárok üzemeltetéséért felelős terület folyamatosan ellenőrzi és karbantartja a kerékpárokat, tehát elhanyagolásról nincsen szó.
Jó tudni továbbá, hogy a Bubi használókra nem köt általános utas- vagy baleset-biztosítást a BKK, és a harmadik félnek okozott károkkal kapcsolatos felelősségbiztosításra sem vállal kötelezettségeket. Tehát ha valaki kötne egyéni biztosítást, azt máshol kell megtennie.
A jelenlegi helyzet és a jövőbeni tervek
Dalos Péter a MOL Bubi üzemeltetési igazgatója egy kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy a Bubit a kerékpározás kapu drogjának tartja, és becsléseik szerint csak 2017 júliusában a felhasználók 22 millió forint társadalmi hasznot termeltek. Persze, ez még messze van attól, hogy az évi 300 milliós működési költséget kitermelje, de évről-évre nő a kikölcsönzési szám. Hamarosan elérik a kétmillió bérlést, amelyek időtartama egyébként átlagosan 15 perc.
„A rendszerbe eddig mintegy 50 ezer fő regisztrált. Egy regisztrációval egy időben akár 4 kerékpár bérelhető, azaz egy-egy regisztrációhoz tartozó hozzáférések száma ennél jóval magasabb. Becsléseink szerint több mint 100 ezer ember próbálta már ki legalább egyszer a MOL Bubi szolgáltatást. A legnépszerűbb MOL Bubi gyűjtőállomások a Jászai Mari téren, az Erzsébet téren, a Kálvin téren, a Fővám téren, a Városháza Parkban, illetve a Szent Gellért téren működnek.” – osztotta meg velünk a BKK a részleteket, majd hozzátették azt is, hogy becslések szerint a felhasználók 2016-ban összesen 644 687 alkalommal béreltek kerékpárt a MOL Bubi rendszerben.
„Ez azt jelenti, hogy az utolsó lezárt évben naponta közel 1800 bérlés történt. Ugyanakkor fontosnak tartjuk jelezni, hogy ez a szám csupán egy matematikai átlag, a napi bérlések száma évszakoktól függően jelentősen változik.” – pontosított a BKK arra a kérdésünkre válaszolva, hogy jelenleg naponta hányszor, illetve hányan veszik igénybe a Mol Bubi kerékpárokat.
Mint ahogyan azt a cikk elején megjegyeztük, további fejlesztéseket is terveznek még a MOL Bubikkal kapcsolatban. Idén augusztusban a Magyar Közlöny által közzétett határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években (2017-2030) 35 fejlesztést terveznek. Mindezt 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással. Eszerint több magyarországi kerékpárút-hálózatot is érintenének a fejlesztések, például Budapest és Szentendre vonalát is, amit a tervek szerint 1 milliárd forint értékben kapcsolnának össze a Bubi rendszerrel.
Emellett a BKK azt is kifejtette kérdésünkre, hogy még milyen további bővítések és fejlesztések várhatóak a MOL Bubikat illetően a jövőre nézve.
„Természetesen tervezünk fejlesztéseket, hogy a jövőben is lépést tudjunk tartani a közbringarendszerek fejlődő világával és az újabb felhasználói igényekkel.
- Egyszerűsíteni szeretnénk a szerződéskötés folyamatát,
- az applikációnkat szeretnénk fejleszteni, hogy magasabb színvonalon szolgáljuk ki ügyfeleinket,
- olyan informatikai fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani, ami által az ügyfelek is több információhoz juthatnak az általuk használt termékekkel és utazásaikkal kapcsolatban.
A Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből 2018-ban újabb gyűjtőállomásokkal és a hozzá tartozó kerékpárokkal egészítjük ki a már meglévő hálózatot, illetve további területeket is bekapcsolunk a szolgáltatásba a felhasználói igények figyelembe vételével. VEKOP pályázati forrásból, várhatóan szintén 2018-ban, megvalósul Óbuda központi részének MOL Bubi rendszerbe kapcsolása. Ez újabb gyűjtőállomásokat és hozzájuk tartozó kerékpárokat jelent, ennek előkészítése jelenleg folyamatban van.
A MOL Bubi hardver-fejlesztéseken kívül a közbringarendszer fejlesztésének tekinthető a szolgáltatási terület közúthálózatának kerékpárosbarát fejlesztése is.
A VEKOP projekt keretében 8,4 milliárd forint EU-s forrást fordítunk átfogó kerékpáros fejlesztésekre.”
Hogy Budapesten hol találkozhatsz jelenleg MOL Bubi gyűjtőállomásokkal, arról a BKK MOL Bubi honlapjának térképén értesülhetsz: molbubi.bkk.hu
Ehhez képest a BKK még mindig úgy tesz, mintha nem állna érdekében, hogy bárki meghosszabbítsa előfizetését:
– nem figyelmeztetnek a hamarosan lejáró bérletre; egyszercsak elkezd nem működni, de a gyakori rendszerhibák miatt az ember előbb inkább arra gyanakszik, hogy csak elromlott valami
– ha meg akarom hosszabbítani a bérletet, új szerződést kell lepapírozni személyes megjelenéssel, ahelyett hogy egy bankkártyás vásárlás lenne az appban vagy a weboldalon