A Velencei-tóval zavarban van az ember. Tulajdonképpen semmi különös: van egy állóvíz, ami nem különösebben nagy; mélynek nem mély, mondhatni, majdnem csak egy pocsolya, ráadásul az egyik fele egybefüggő nádtenger, alig is van némi szabad vízfelület. Déli partja sík. Az északin magasodik néhány, hegységnek nevezett dombocska. Biciklivel körbe lehet érni a tó körül egy óra, illetve akár kevesebb mint egy óra alatt is. Hol van itt a szenzáció?
Pedig van szenzáció. A Velencei-tó (és környéke) egy kisebb univerzum, ezerféle csodát kínál, bármikor is jár arra az ember. Igen, megkerülhető kerékpárral nagyon rövid idő, ahogy az imént írtam, akár kevesebb mint egy óra alatt (az erre irányuló csúcskísérlet eredménye jelenleg 37 perc körüli idő), de ez az, amit a tó körüli kerékpározással kapcsolatban a legkevésbé ajánlok (kivéve persze, ha meg akarod dönteni a rekordot). A velencei tókörre, a maga 30 km körüli hosszával, nyugodtan lehet egész napos programként gondolni, annyi helyen csábít megállásra egy-egy látnivaló, természeti, történelmi, vagy irodalmi emlékhely, éttermek, a gasztronómia templomai, vagy éppen egyszerű büfék hangulatos teraszokkal, esetleg romkocsmákat idéző, bájosan lepukkant külsővel.
Táv: 38 km
Szintemelkedés: 127 m
Ajánlott kerékpár: bármilyen kerékpárral teljesíthető
Nehézség: könnyű
Gpx: https://strava.app.link/pODruddCJpb
Persze lehetetlen minden, arra érdemes helyen megállni, ha így tennénk, igen soká jutnánk túránk végére, de egy biztos: a Velencei-tó, akármikor is, elvarázsol. Már a túraútvonal megtervezésénél is a bőség zavarával küszködünk. Van ugyan egy többé-kevésbé hivatalos, kijelölt út a tó körül; ez túlnyomórészt kerékpárutakon fut, olykor kivezetik kisforgalmú közútra, de sok helyen el lehet, és el is érdemes térni tőle, ha az élmény maximális megélésére törekszünk.
A tókerülés tulajdonképpen bármely ponton megkezdhető. Székesfehérvárról kerékpárúton közelíthető meg a tó, a déli parton vasút fut, a gépkocsival érkezők is biztosan találnak alkalmas parkolóhelyet, ahonnan elindulhatnak a nagy kalandra.
Jómagam a velencei vasútállomást választottam kiindulópontként. Innen csupán néhány méternyit kell gurulni a kerékpárútig, ahol néhány különféle kis üzlet mellett mindjárt egy kerékpárkölcsönző is üzemel az ott álló pavilonokban, jó hírként azoknak, akik otthonról elindulva mégis megfeledkeztek volna arról, hogy magukkal hozzák a cangát.
A vasúttól nyugat felé elindulva a déli parton kezdhetjük meg a Velencei-tó megkerülését. Egy ideig még csak messziről gyönyörködhetünk a tó, és az északi oldalon magasodó Velencei-hegység panorámájában, később a kerékpárút, illetve táblával jelzett kerékpáros útvonal közelebb húzódik a vízhez, egyes szakaszokon közvetlenül amellett, a parti sétánnyal párhuzamosan fut. Az irányváltásokat az útba igazító táblák egyértelműen jelzik. Eltévedni nem tudunk, néhány helyen a part irányába érdemes letérni a hivatalos kerékpáros útvonaltól (elvégre azért jöttünk, hogy a víz közelségét élvezzük!). Itt jegyezném meg, hogy a déli part teljes hosszában kerékpárút fut a 7-es főút mellett is, ennek követését azonban semmiképpen nem javasolnám.
Maradva tehát a hangulatos tóparti úton, a Velence-Gárdony-Agárd településhármason áthaladva, a tó szépségeinek megcsodálása közben számos helyen megállhatunk szomjunk, vagy éhségünk csillapítása végett. Ha az idő lehetővé teszi, és kedvünk szottyan, válogathatunk a lehetőségek között, hol mártózzunk meg a tó vizében; mind fizetős, mind pedig ún. szabadstrandokat is fogunk találni, és a szabadstrandokon is vannak pl. kialakított öltözőhelyek, ahol kulturáltan válthatunk ruhát. Mindenképpen érdemes kimenni a móló végére, és elidőzni kissé az agárdi hajóállomáson, Dinnyésnél felmászni a madármegfigyelő kilátóba. Ha egy kicsit beljebb is merészkednénk a parttól a szárazföld felé, Agárdon, a Nádasdy-kastély mögött vár minket a híres író, Gárdonyi Géza, emlékhellyé alakított szülőháza (ide a parttól a Camping, majd a Gárdonyi Géza utcán, kerékpárúton végiggurulva juthatunk el), vagy Dinnyésen a Guiness Rekordok könyvébe többször is bekerült Várpark (ennek eléréséhez a madármegfigyelő toronytól kicsit visszább, a dinnyési állomás felé vezető turistaútra kell letérnünk a partmenti kerékpárútról, majd az állomáson átvágva, a Vajky György utcán kell bemenni a falu főútvonalára, a Gárdonyi utcára; jobbra fordulva a Kossuth Lajos utcáig kell haladni, ezen, mintegy 150 méter megtétele után már meg is érkezünk a célhoz; a tóhoz való visszatéréshez választhatjuk a Gárdonyi utcát: az előző útirány folytatásaként kiérünk a tó csücskéhez; de akár azt is megtehetjük, hogy a már megismert ösvényen gurulunk vissza).
Agárd után elmaradnak a strandok, büfék, és egyáltalán a civilizáció. A tóra tekintve először szigetekben, majd egyre inkább egybefüggően nádasrengeteget látunk. Ez a Velencei-tó nyugati fele, a Velencei-tavi Madárrezervátum, ahol a tó lakói, madarak, de emlősök, hüllők és halak is élhetik háborítatlanul az életüket.
A tó délnyugati csücskéhez érve elfogy alólunk a kerékpárút. Pákozdig, néhány kilométeren keresztül a 6213 számú közúton kell haladnunk. Ez az út meglehetősen gyér forgalmú ugyan, mindazonáltal számítanunk kell a rajta közlekedő gépkocsiforgalomra, tehát érdemes figyelmesen, a szabályok betartásával közlekedni. (A figyelemmel való közlekedést persze eddig is megkövetelte az a tény, hogy tó mind a strandolók, mind a kerékpáros kirándulók körében rendkívül népszerű, így általában is, de különösen hétvégeken, és a nyári időszakban még inkább, a part menti séta- és kerékpárutakon is nagy forgalomra kell számítanunk.)
A 6213-as úton, Pákozd felé nagyjából félúton érünk el ahhoz a helyhez, ahol a Császár-víz folyik be a Velencei-tóba. Ez a patak a tavat tápláló vízfolyások legjelentősebbje, mondhatni, az egyetlen, amely szem előtt van. Itt említem meg, hogy maga a tó sem az egykori Pannon-tenger maradványa, hanem a vízgyűjtő területről összefolyó vizekből keletkezett, és egyébként vize a kimerült szervezetet frissítő, regeneráló, valamint reumás panaszok enyhítésére is alkalmas gyógyhatású.
Pákozdon a Budai út mellett futó kerékpárúton, kerékpáros közlekedésre jelölt úton evickélhetünk keresztül. Itt is figyelmet igényel a főútvonalon történő többszöri átkelés, mivel, nyilván elegendő hely híján a tervezők a kerékpárosok útját hol a főút egyik, hol a másik oldalán jelölték ki. Egy szakaszon el is kanyarodtak attól, itt a főúttal párhuzamos Széchenyi utcán kell megtenni néhány száz métert. Ha a Domb utcáról nem kanyarodunk mindjárt balra, az utca végén megcsodálhatjuk a néhány éve, magánkezdeményezésből állított Miska huszár szobrát.
Pákozdról kiérve, kiváló minőségű kerékpárúton, egy kisebb erdőn vágunk keresztül, majd a Szúnyog-szigeti úton, balra kanyarodunk a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark felé. Amennyiben időnk engedi, természetesen ezt is érdemes megtekinteni, éppúgy, mint a közelben található Történelmi emlékparkot, ahová a kerékpárút egy leágazása visz el bennünket. Tovább Sukoró felé egy csodálatos gurulásban lehet részünk; azt a néhány méter szintet, ahová a Vadasparkhoz menet felkapaszkodtunk itt kapjuk vissza, hosszan gurulva a szép sima aszfaltúton.
A kijelölt kerékpáros útvonal egyenesen, a gyakorlatilag forgalommentes Tóparti úton visz tovább, ez azonban csak a nevében tóparti, valójában rá sem látunk a vízre a közbenső erdősávtól. Itt is érdemes tehát „rendetlenkedni”, jobbra, a Fehér Holló utcán elérhetjük a sukorói szabadstrandot, majd az Evezős versenypálya mellett gurulhatunk egészen a kiszolgáló központig, ahol egy rövid, földes átkötővel
térhetünk újra a Tóparti útra.
És máris ismét Velencén vagyunk; a település elfoglalja a tó teljes keleti partját, átnyúlva az északira és a délire is. A Tóparti, majd folytatása, az Evezős út betorkollik az Ország útba, de nekünk nem kell ennek a forgalmában részt vennünk, még előtte lekanyarodhatunk ismét a tó felé.
Nem említettem ugyan, mert a tókerülő túrának alapvetően nem része, de kedv, idő, elszántság megléte (és persze a paripa alkalmassága) esetén kiegészíthetjük kirándulásunkat némi hegyikerékpározással is. A Velencei-hegység kaptatóira több jelzett útvonal is vezet föl, már akár Pákozdról irányt válthatunk. Megcsodálhatjuk a hegység nevezetes ingóköveit, ereszkedhetünk völgyekbe, találkozhatunk dámszarvasokkal. Biztosra vehetjük, hogy igazi MTB élményben lesz részünk.
A kultúrára, geológiai érdekességekre vágyóknak pedig ajánlható a sukorói Néprajzi ház, vagy a nadapi ősjegy (ezeket a Tóparti út kereszteződésénél balra induló Sukoró-Nadap kerékpárúton lehet megközelíteni).
Velencén a Bence-hegy kilátójából érdemes egy pillantást vetni a tóra (vagy a kilátó alatt lévő parkolóból, a kilátóba ugyanis csak belépti díj ellenében juthatunk fel, éppúgy, mint Galya-tetőn).
Amennyiben egyik lehetőséggel sem élünk, Velencén kerékpárúton végiggurulva fejezhetjük be a túrát. Az elmúlt években kialakított homokos strandon futó Kígyó nyelve sétányon ma már tilos biciklizni (egy nyári hétvégi napon egyébként teljességgel lehetetlen is), a Spar parkolójánál kimehetünk a Tópart utcára, ahol elkerülő kerékpárutat alakítottak ki.
Ha kultúrtörténeti éhségünk netán nem elégült volna még ki, érdemes egy rövid kitérővel meglátogatni a kápolnásnyéki Vörösmarty emlékházat. (Lám, ez a kis térség mindjárt két óriást is adott a magyar irodalomnak; sőt többet, hiszen innen nem oly messze, Válon született a költő, Vajda János.) Ezt Velencén, Meszleny-Wenckheim-kastélynál induló Széchenyi utca–Gárdonyi út–Dózsa utca–Vörösmarty utca útvonalon tehetjük meg legegyszerűbben.
Visszaérve a velencei vasúti megállóhelyhez, az én tókerülő kerékpártúrám véget ért. Remélem, a leírással tudtam segíteni azoknak, akik egyelőre csak tervezgetik a kalandot, másoknak, akik már jártak erre, talán szolgáltam egy-két újdonsággal.
Az általam megtett út a Strava-n: https://strava.app.link/pODruddCJpb (itt a nyomvonal a nyugati oldalon eltávolodik ugyan valamelyest a tótól, cserébe kevesebb autóforgalmat kell elszenvedni, lévén a kerülő végig bringaút; sajnos ennek a verziónak is van hátulütője, ugyanis az autópálya alatt vezető átjárót néha elöntheti a szintén ott átfolyó Császár-víz).
(És legyen itt akkor már egy korábbi, némi hegyenjárással bolondított tókerülés is: https://strava.app.link/CM7DShiCJpb, ez egy közel 53 km-es, 420 m szintet tartalmazó túra volt.)
