A hazánkat is rendesen elöntő gravel láz mellett a bikepacking is egyre többek érdeklődését kelti fel, amiben jelentős szerepe van az augusztusban megrendezett 5 Peaks 500 teljesítménytúrának is. Budapestről indultunk, Tokajba érkeztünk, 575 km-t és 8650 méternyi szintemelkedést leküzdve, úton, erdőben, mezőkön, árkon-bokron keresztül. Felejthetetlen élmény, az biztos – alig vártam, hogy vége legyen és most alig várom, hogy elindulhassak újra! De első bikepacikinges élményként sok tanulsággal is szolgált a kaland.

1. Meg fogsz lepődni, hogy mire vagy képes!

Mit kell tudni rólam? Alapvetően országútizom és gravelezem, de a bikepackinget sohasem próbáltam ezelőtt és bő 10 éve, az utolsó Sziget Fesztiválomon azt hittem, hogy a sátrazást is magam mögött hagytam. Mivel az egynapos, 200 km-es körökkel komfortos vagyok, 4 napra és napi nagyjából 150 km-ekre osztottam a távot és azt gondoltam, sima ügy lesz… lesz idő bámészkodni, tájat nézni, nagyokat ebédelni és este sörözni. Csak azzal nem számoltam, hogy milyen terepre visznek minket a szervezők. Az első két nap a montisok is kétségbeesett tekintettel néztek, én pedig gyakorta alig 10 km-t tudtam egy óra alatt megtenni, ami mondanom sem kell, köszönőviszonyban sem állt a tervezett átlagommal és azzal az erőfeszítéssel, ami végül a túra teljesítéséhez kellett.

Az első nap 14 órát tekertem, a maradék hármon pedig “csak” 10-12-t. A sátorral, hálózsákkal, ruhákkal és minden egyébbel megpakolt bringával beszántott mezőn, göröngyös erdei ösvényeken, kőtengereken és patakon átkelve 100 km jóval nehezebb volt, mint országúton egy 200 km-es BRM túra. Egy nap alatt is ritkán tekertem ennyit, négy egymást követő napon pedig megközelítőleg sem volt semmi ehhez fogható teljesítményem. És mégis felértem az összes csúcsra, átzakatoltam az utolsó napi aszfaltos 220 km-es szakaszon, lehagytam a kutyát, ami kergetett, odaértem Tokajba és másnap tekertem volna tovább (főleg, miután úgy igazán leesett, hogy a vonat Nyíregyházán és Debrecenen keresztül visz vissza Budapestre, hisz az InterCityre nem szállhatsz fel kerékpárral).

A bikepackinget megközelítheted onnan is, hogy csak a természetben szeretnél lenni térerő nélkül, úgy is remek móka. 7 nap volt a teljesítési határ a 5 Peaks 500-on, ami merőben más élményt jelent és ha erre vágysz, egyáltalán nem fogod magad rosszabbul érezni, sőt. Ha viszont kihívást keresel, kipróbálhatod, hogy milyen kőből faragtak és a végén valószínűleg rá fogsz jönni, hogy sokkal keményebb vagy, mint amit gondoltál volna. És bármilyen mentalitással is indulsz neki, tuti, hogy életed legjobb söre fog rád várni minden nap végén!

2. … és azon is meg fogsz lepődni, hogy a bringád mire képes!

A gravel bringázásban a kedvencem, hogy nem kell negyvennel egy szakadékba hajtanod ahhoz, hogy úgy érezd, hogy élsz. Egy montihoz képest egy sima földes út, vagy lazább erdei szakasz is izgalmas és mókás lesz, ami teljesen leköti a figyelmed. A túraszervezők azonban szadista egy népség… Marcell – a főszervező – az esemény előtt, a 35-ös gumikkal szerelt Specialized Divergemre gondolva azt mondta, néha meg fogok lepődni, hogy “ilyen bringával mit keresek én itt?!” Nos, az első két nap inkább akkor lepődtem meg, ha nem ezt éreztem. Olyan helyekre kerültem, ahová a gravel bringámmal eszembe nem jutott volna menni… és hatalmas élmény volt!

Ami még meglepőbb viszont, hogy a legkülönbözőbb bringákkal teljesítették a nevezők a távot. Volt össztelós monti, 650b-s kerekes gravel, trekking bringa, de volt, aki sima 30 mm-es gumit rakott az endurance országútijára. És ők mind beértek! Annyira változatos volt a terep, hogy tökéletes bringát nem lehetett hozni, valahol mindig kompromisszumot kellett kötnöd a kényelem és a sebesség között. Viszont egyértelműen kiderült, hogy az egyes kerékpárok használhatóságának határai sokkal messzebb vannak, mint amit hajlamosak vagyunk gondolni róluk. Úgyhogy, ha azt hinnéd, hogy nem elég jó a géped, nem elég könnyű, nem elég rücskös a gumija, nem elég az áttétel és amúgy sem vetted még meg az új GRX szettet… hessegesd el ezt a gondolatot! Lehet, hogy lassabb leszel és biztos, hogy sokszor kényelmetlen lesz, de ha kihívásként és élményként tekintesz az előtted álló útra, be fogsz érni a célba. Utólag pedig roppant büszke leszel magadra.

3. Itt tök jó arc mindenki!

A bikepacking közösségben elképesztően jó fejek a tagok! A túra szimpatikus volt, de nem tudtam, hogy milyen felszerelésre lesz szükségem és hogy egyáltalán hogyan fogjak neki a dolognak. Ha elég időt tölt az ember az interneten, automatikusan és szinte végérvényesen elveszti az emberiségbe vetett hitét, így rettentően kellemes csalódás volt az a segítőkészség, amivel fogadtak. Konkrétan a túrán használt táskaszettet is kölcsön kaptam egy akkor még teljesen ismeretlen embertől – amit ezúton is nagyon szépen köszönök – úgy, hogy nem ő volt az egyetlen felajánló!

Egy abszolút szürreális élményem is ide kapcsolódik. A 5 Peaks 500 előtt két héttel tartottam egy főpróbát: Budapestről Baja érintésével tekertem Pécsre, hogy szokjam a felcuccolt bringát és kipróbáljam, milyen egy egyéjszakás kaland. A mohácsi kompnál belebotlottam három figurába, szintén megpakolt bringákkal. Mint kiderült, ők ausztrálok, akik már három hónapja Európában tekernek… és ők is jönni fognak a 5 Peaks 500 túrára! Ennyire random dolgok maximum Douglas Adams könyveiben történnek! Ugyan a Baján éjszakázás nem jött össze, mert estére véletlenül hazaértem, de a nyár egyik legmaradandóbb emléke már így is a bikepackinghez kötött augusztus elején.

4. Elég lesz két nadrág… de kelj fel egy órával korábban!

A bikepacking legfontosabb része a pakolás. Először is bele kell férni abba a pár táskába, amit magaddal viszel. De minél könnyebb a csomagod, annál hálásabb leszel útközben. Van, akinek nem okoz gondot több napig ugyanabban a szettben létezni, de ha ettől a gondolattól neked is undorral rándul össze egy izom a jobb szemed alatt, semmi gond! Két szett ruhát elég vinned és esténként ki tudod mosni azt, ami rajtad volt, a másik pedig addigra úgy-ahogy megszárad. Feltéve, ha olyan helyen alszol, ahol van csap.

Amire viszont biztos nem számítasz, az a pakolás hossza, minden egyes reggel. Amíg nincs gyakorlatod benne, egy óra simán elmegy azzal, hogy összerakod a sátrad, betuszkolod a kormánytáskába a ruhád, felaggatsz mindent a bringán a helyére. Ha azt gondolod, hogy elég 7-kor kelned, állítsd 6-ra az ébresztőd.

5. Node mégis hol aludjak?!

Aranyszabály: ha szállást foglalsz, előtte tájékozódj alaposan az útvonalról és a várható terepviszonyokról. Jelen esetben a tervezett napi kb. 150 km-ből kb. 150, 100, 100, 220 km lett, ami azt jelenti, hogy a 4 napból csak 2 esetében aludtam ott, ahol terveztem. Mivel előre nem foglaltam szállást, ez nem izgatott különösebben, de voltak, akiknek a sötétben kellett több órát tekerniük, hogy a már kifizetett apartmanjukat elfoglalhassák.

Sokan persze boldogan alszanak egy vadászlesben is… én az alsó határt ott húztam meg, hogy legyen mosdó. Ehhez előzetesen kigyűjtöttem, hogy mely települések jöhetnek szóba – amivel mondjuk nem volt nehéz dolgom, mert a szervezők részletes útleírása kitért erre is – és útközben csak akkor nem álltam meg az egyik helyen, ha relatíve biztos voltam benne, hogy elérek a következőig (ami jellemzően 2-3 óra tekerést jelentett).

Mindebből az egyik tanulság nyilván az, hogy finnyás vagyok, de ami a fontosabb: nem kell a bikepacking közben ősemberré válnod, ha nem szeretnél. Hatalmas távok bejárása közben megismerheted a fél országot; órákon keresztül távol lehetsz a civilizációtól; úszkálhatsz bányatavakban vagy kilehelheted a lelked az utolsó dombon. Csak tőled függ, hogy mennyit teszel bele és mennyit veszel ki belőle!

Ha felkeltettük az érdeklődésed, figyeld a bikepackinghungary.com oldalát, hisz jövőre már két túrával készülnek. Ott találkozunk!

5 tipp, mielőtt útnak indulsz

  1. Szigszalagozd körbe a vázad ott, ahol a táskákat rögzíted, hogy a festést kíméld
  2. Egyel több belsőt vigyél magaddal, mint amennyire gondoltál
  3. A chamois cream (alias seggkrém) a barátod, tényleg!
  4. Ha még nem voltál, menj el bike fittingre
  5. Állandóan el fogsz tévedni. Semmi vész, engedd el!

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet