Vannak szülők, akik hallani sem akarnak arról, hogy gyermekükkel együtt bringázzanak a városban – nem beszélve arról, hogy a gyerekük esetleg egyedül közlekedjék kerékpárral a forgalomban. Pedig gyalogosként vagy kerékpárosként előbb vagy utóbb a gyerek egyedül fog közlekedni, ezért mindenképpen jobb, ha együtt kezdjük vele. Ha egy gyermek fokozatosan hozzá van szoktatva az önálló közlekedéshez, képes mérlegelni a veszélyeket és adekvát módon döntéseket hozni, jobb és tudatosabb közlekedővé válik. Következő cikkeinkben a gyerekkel bringázás témakörét igyekszünk körüljárni, elsőként a legkisebbekkel foglalkozunk.
Bringázz a gyerekkel! De hogyan?
A bringázni még nem tudó gyerekek is taníthatók a közlekedésre. Egyrészt érdemes beszélgetni velük séta közben, fokozatosan tanítva nekik a járda, az úttest, a jelzőlámpák és táblák fogalmait: legalább annyira, hogy észrevegyék, az utcán mások is közlekednek bizonyos szabályrendszer alapján. Ha gyermekünk egészen kis kortól nyitott szemmel jár, később könnyebben tanulja meg a közlekedés bonyolultabb szabályait is.
Néha még a gyakorlott és tapasztalt bringások is nehezen veszik rá magukat, hogy gyerekkel együtt közlekedjenek bringával. Ez teljesen természetes reakció, a túlféltés az élet minden területén kihívás a szülők számára, miért ne lenne másképp a közlekedésben? A gyerekek öröme és az aktív együttlét azonban kárpótol minden stresszért. Ha mégis bizonytalannak érzi magát egy szülő, hogy képes-e egy 5-10 kg-os élő csomaggal biztonságban bringázni, érdemes felnőtt bringaoktatáson fejleszteni a képességeket.
Egészen kis gyerekek hordozására meglehetősen sok eszköz áll rendelkezésünkre, pénztárcától és lehetőségeinktől függően. A legolcsóbb és leginkább hozzáférhető kiegészítő a kerékpárra szerelhető gyerekülés: létezik előre és hátulra szerelhető verzió, minél nagyobb a gyerek, annál inkább javasolt a hátulra (csomagtartóra vagy vázra) szerelhető típus használata. Hogy mi alapján válassz gyermekülést, arról itt írtunk.
Nemcsak a KRESZ és vonatkozó műszaki előírások, de a praktikum is előírja, hogy csomag úgy szállítható bringán, ha az nem zavarja a kerékpárost – ez különösen az előre szerelhető gyereküléseknél megfontolandó! Némileg drágább, ám többfunkciós kiegészítő a kerékpárhoz csatlakoztatható vonóbringa vagy félkerékpár: előnye, hogy a gyermek már „majdnem” biciklizik (a legtöbb modellen pedál is van), hátránya azonban, hogy a gyerek éppen kipufogó-magasságban utazza végig az utat, amelyből így még kevesebbet lát, mintha gyerekülésben ülne.
Fordítva is igaz: mivel a gyermek kerékmagasságban ül mögöttünk, mindenképpen extrán láthatóvá kell tenni színes, fényvisszaverő ruházattal és zászlócskával (utóbbi általában alapból jár az utánfutókhoz). Hasonló a helyzet a gyermekkerékpár-vontatóval is: erre a gyerek bringáját lehet annak homlokcsövénél fogva felcsatolni, ami aztán az út végeztével (pl. egy parkhoz, játszótérhez érkezve) lecsatolható és a gyerekbringa önállóan használható újra.
A bringás utánfutó kétségtelen előnye a tágasabb tér (1 gyerek + cuccok vagy 2 gyerek pakolható bele) és a széles nyomtáv, mely nagyobb stabilitást biztosít. A zárható, bélelt utánfutókban akár órákat is szundizhatnak a gyerekek, ami jól jöhet egy bringatúra alkalmával. A legdrágább, de sok szempontból a legkényelmesebb és biztonságosabb megoldás a gyerekszállító-kerékpár: áruk még jelenleg is ezer eurónak megfelelő forint, az elektromos rásegítéses bringáké pedig ennek a többszöröse; ám ezek a bringák tényleg mindenre (is) jók – az oviba hurcibálástól kezdve a több napos hegyvidéki túraútvonalak meghódításáig.
Sajnálatos, de fontos: a hatályos KRESZ alapján a gyerekülést és a kerékpáros utánfutót leszámítva tilos használni ezeket a kiegészítőket, mert a gyerekszállító cargobringákon sem nem a vázra szerelhető gyerekülésben, sem nem utánfutóban utaznak a kicsik – márpedig ezt a két módot ismeri jelenleg a KRESZ kerékpárok esetén. (Az előbb felsorolt kiegészítők is határesetnek minősülnek, hiszen a KRESZ 54. § 7) pontja értelmében, tilos „kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni”; illetve „kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni”. Illetve KÖHÉM-előírás még az ülések helyzete is, aminek nem minden gyerekszállító cargobringa felel meg.) Reméljük, a következő KRESZ-frissítésbe bekerülnek a gyermekszállító eszközökre vonatkozó szabályok is.
Más valami azonban nem vicc-kategória: gyermekhordozó kendőben, kenguruval vagy egyéb, testhez rögzített módon nem szállíthatóak a kisgyermekek. Lehet, hogy olyan menőn néz ki, hogy az apuka vagy anyuka azonnal megnyeri a lazasági versenyt városi hipszter kategóriában, ám egy esésnél semmi nem védi a kicsit, ezért inkább ne kísérletezzünk ezzel a megoldással.
Korábbi cikkünkben további szempontokat és tanácsokat olvashatsz a gyermekülés vs utánfutó dilemmában.
Tanácsok gyermekszállításhoz
- Vásárlás előtt ellenőrizd, hogy a bringádra milyen gyerekülés szerelhető (ha szerelhető egyáltalán)! Olvass utána alaposan, hogy milyen típusú gyerekülések léteznek, milyen tulajdonságokkal, s még állítható gyermekülésből is megfelelő méretűt vásárolj!
- Ha már felszereltétek a gyerekülést vagy utánfutót, mindenképpen bringázz jó pár kilométert gyerek nélkül: egy-két nagyobb bevásárlás zacskóit és táskáit hazavinni például a gyerekülésben megfelelő tesztüzemet jelenthet. Az extra teherrel megváltozik a bringa súlypontja, ami érezhető kanyarodáskor, elinduláskor vagy fékezéskor is.
- Ha félkerékpárt, bringavontatót vagy bizonyos típusú teherbringát használsz a gyerekek szállítására, nem árt, ha tudod, hogy a jelenlegi KRESZ alapján nem közlekedhetsz vele forgalomban…
- Minden alkalommal mindenhol rögzítsd a gyereket (láb, biztonsági öv stb.), és ha bukósisakpárti vagy, legyen a gyereken is sisak! (Ez esetben rajtad is, különben macera lesz az állandó magyarázkodás.)
- Magyarázd el a gyermekednek, hogy mi fog történni, mutasd meg játékosan a bringás kiegészítő részleteit és mondd el neki, hogy mit lehet és mit nem szabad csinálni menet közben. Általában kíváncsian és örömmel pattannak a kicsik is ülésbe, de bizonyos dolgokat (bukósisak, lábfej rögzítése stb.) nem szoktak annyira komálni – szülőként viszont határozottnak kell lenned!
- Az első alkalmakkor lassú, kényelmes tempóban bringázz és tervezd meg az útvonalad előre. Ha tudod, kerüld el a csúcsforgalmat és a nagyobb forgalmú utcákat, s kezdetben elég, ha bringautakon tekersz.
- Ne félj azonban bemenni a forgalomba! Ha úgy érzed, javítani való van a technikai tudásodon vagy a magabiztosságodon, jelentkezz egy bringás képzésre!
- Gyakorold a gyermek ki- és betételét a kiegészítőbe: nemcsak azért, mert kvázi ez a legnehezebb része az együttbringázásnak, hanem, mert amíg a gyermek a gyerekülésben ül, egy pillanatra sem fordulhatsz vagy távolodhatsz el a bringától! Sok szülő a bringa kitámasztása után hajlamos a csomagokkal, a kulcskereséssel vagy éppen a szomszéd üdvözlésével foglalkozni, pedig elég a gyermek egy hirtelen mozdulata és a bringa felborulhat. Legyen a gyerek beültetése az utolsó dolog elinduláskor és kivétele a gyermekülésből az első teendőd megérkezéskor!
- Időről-időre ellenőrizd a csemeté(ke)t, ha mögötted ülnek gyerekülésben vagy utánfutóban! Nézd meg, hogy a biztonsági kiegészítők és a gyerekek ruházata is megfelelő helyzetben és állapotban vannak-e! A cipőfűzők és egyéb szabadon lebegő ruhadarabok küllőbe akadása igen fájdalmas tapasztalat lehet, jobb nem kipróbálni.
- Legyél még az átlagosnál is jobban látható: matricázd fel a gyerekülést vagy szerelj fel extra zászlókat az utánfutóra és ellenőrizd a lámpáid töltöttségét is. Ninjaként bringázni amúgy is ciki, gyerekkel tenni ugyanezt emberiség elleni bűntett.
Együtt bringázni a gyermekünkkel egyet jelent a szabadsággal, az örömmel és a felhőtlen kikapcsolódással, még városi környezetben is. Az első lépés a legnehezebb: az elhatározás, hogy autó vagy tömegközlekedés helyett a kerékpárt válassza a szülő. A bringára ültetés perceit bőségesen visszakapjuk menet közben, gyermekünk mosolyai és útközbeni történetei pedig felbecsülhetetlen értékű stresszoldók, ezért minden kisgyerekes szülőt biztatunk, hogy próbálja ki!
A gyermekszállító eszközökre vonatkozó passzusok jogszabályi értelmezéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti dr. Major Róbertet, a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban c. könyv társszerzőjét.