Az előzés közbeni 1,5 méteres oldaltávolság megtartására ösztönző kampány indításakor rengeteg felháborodott véleményt (és áldozathibáztatást) lehetett olvasni a közösségi médiumokban, miszerint a szabály betarthatatlan, és különben is, a kerékpárosoknak a bicikliúton a helyük. A kampány sajtótájékoztatóján feltettek egy nagyon tanulságos kérdést, ami rögtön bemutatta, miért fontos ezt a szabályt a nyilvánosság előtt is megvitatni.
„Mi a helyzet akkor, ha nem lehet betartani a másfél méteres oldaltávolságot? Például sok vidéki úton ez nem kivitelezhető, főleg a kátyúk miatt.” – tette fel a kérdést az újságíró kolléga, aki – a kérdés természetéből következtetve – az esetek többségében valószínűleg autóval közlekedik.
A kérdés sokak számára logikus is lehet, de a valóságban igen kevés és rövid olyan útszakasz van a városokon kívül, ahol a kérdező által felvázolt szituáció kialakulhat. Ha mégis, akkor egyszerűen türelmesen ki kell várni a lehetőséget, amikor biztonságosan meg lehet előzni a kerékpárost. Hamar lesz ilyen.
Ez a felvetés remekül világított rá arra, hogy miért van szükség ilyen és ehhez hasonló figyelemfelhívó kampányokra. Egyáltalán nem kell rosszindulatúnak lenni ahhoz, hogy autóvezetőként úgy gondoljuk, a szabály bevezetése a gyakorlatban lehetetlen szituációk tömkelegét szülné. Ha viszont beszélünk róla, kulturált vitákat folytatunk le, változhatnak a nézőpontok, felnyílhat néhány szempár és végső soron biztonságosabb lehet a kerékpáros közlekedés Magyarországon.
Városban is 1,5 méter?
Talán kevesebben tudják, de a kampánynak nem csak az a célja, hogy csökkentse a megfelelő előzési oldaltávolság be nem tartásából adódó kerékpáros balesetek számát, de megágyaz egy jövőbeni KRESZ módosításnak is. Az Aktív Magyarország kormánybiztosi iroda szeretné elérni, hogy a KRESZ-be bekerüljön a városon kívül másfél, városban egy méter előzési oldaltávolság szabálya. Habár a magyar bírói gyakorlat vitás ügyekben már alkalmazza ezt a szabályt, a KRESZ-be való beemelés segítene abban, hogy a közlekedési kultúra általános elemévé váljon a biztonságos előzés. Sok európai ország közlekedési szabályai között szerepel már egyébként ez az előírás, többek között Franciaországban és Romániában is él ilyen rendelkezés.
Ahogy a KRESZ módosítási terv is mutatja, a gépjárművezetőknek városban elegendő volna egy méter oldaltávolságot hagyniuk kerékpáros előzése közben. Ez a szokottnál nagyobb toleranciával még a Nagykörúton is megvalósítható. Persze, felmerülhet a kérdés, hogy miért engedékenyebb a szabály településhatárokon belül?
A kulcsszó a sebesség. Abban, hogy egy bringás mennyire érez veszélyesnek egy előzést, a távolság mellett nagy szerepe van a jármű típusának, és annak is, hogy az előzés milyen sebességgel zajlik le. Városban általában 50 km/h a sebességhatár, ami egy bringás számára sokkal kevésbé tűnik ijesztőnek, mintha 90-nel zúgnának el mellettünk. A csökkentett sebesség kevesebb menetszéllel is jár, ami kisebb eséllyel billenti ki a kerékpárost az egyensúlyából.
Az autóvezetők is nyernek
Ha sikerül alapvetéssé tenni a biztonságos előzéshez szükséges oldaltávolságot, azzal az egész társadalom jól jár. Minden egyes lépés a biztonságos kerékpáros közlekedés alapfeltételeinek megteremtése felé újabb lehetőség arra, hogy minél többen válasszák napi közlekedési módjuknak a kerékpárt. Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy minél többen kerékpároznak egy régióban, annál egészségesebb a népesség és annál többen teszik le az autót is. Végeredményben ezzel mindenki nyer.
Tématámogatás: Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
