A megfelelő oldaltávolság mellett a kerékpárosok sávon belüli helyezkedése is egy meglehetősen megosztó téma – pedig a KRESZ alapján elég egyértelmű a kép. Más kérdés, hogy az ide vonatkozó passzusokat még a kerékpárosok nagy része sem ismeri sem elméletben, sem pedig – ami ennél is nagyobb probléma – a gyakorlatban nem alkalmazza jól. Más közlekedők meg talán sohasem hallottak az idevágó KRESZ-paragrafusokról. Hogy a bringázás ne csak biztonságos, de kényelmes is legyen, összeszedtük azokat a gondolatokat a helyezkedésről, amiket tudnod kell, ha forgalomban közlekedsz. Mivel a kerékpárosokra vonatkozó speciális passzusok ismerete nem feltétlenül várható el egy átlagos közlekedőtől (pl. személygépkocsi-vezetőtől), az alábbi sorokból talán ők is tanulhatnak.
A szerző a Velo Budapest! városi kerékpáros képzések alapítója és akkreditált oktatója
A jobbra tartásról
Az valószínűleg mindenkinek megvan, hogy két forgalmi sáv esetén a kerékpáros a külső sávban haladhat, előzéskor azonban igénybe veheti a belső sávot is (Elsősorban azért, mert feltehető, hogy lassítja a belső sávban haladókat, ld. 36. § (1-2)). Három sáv esetén azonban már közlekedhetünk kerékpárral a középső sávban is – továbbra is feltéve, hogy nem lassítjuk a mögöttünk haladókat. Természetes az is, hogy amennyiben pl. balra szeretnénk kanyarodni a belső sávból, rövid ideig használhatjuk azt.
Mi a helyzet akkor, ha egy forgalmi sávról beszélünk – hol kerékpározhat a bringás?
Az első és legfontosabb annak eldöntése, hogy lakott területen kívül vagy azon belül halad-e. Előbbi esetben ugyanis a leállósávon (már ha van ilyen), a kerékpározásra alkalmas útpadkán, s ha ilyen sincs, a forgalmi sáv jobb szélére húzódva köteles bringázni. Az úttesten való haladást, illetve a jobb szélre húzódást abban az esetben kötelező, amennyiben „az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik”. (54. § (1))
Lakott területen belül azonban némileg más a helyzet 2010 óta. Ekkor lépett életbe az a KRESZ-módosítás többek közt a Magyar Kerékpárosklub javaslatára, amely során a 25. § (1) pont második mondatának felsorolásából kivették a kerékpárt, s jelenleg így hangzik: „Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.” Vagyis eltörölték a szorosan jobbra tartási kötelezettséget – nagyon helyesen –, alkalmazkodva ezzel a gyakorlattal a világ legtöbb országához, ahol nincsenek a legveszélyesebb helyre száműzve a bringával közlekedők.
Mint az 54. és a 25. paragrafusban is olvasható, az „út- és forgalmi viszonyoknak megfelelő mértékben” kell jobbra húzódni kerékpárral. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Élj a lehetőséggel, de ne élj vissza vele!
Városi környezetben van néhány helyzet, amikor a szorosan jobbra tartás egyáltalán nem ajánlott.
Az első és legfontosabb az a helyzet, amikor az út szélén autók parkolnak. Ugyan a KRESZ szabályozná, hogy a gépkocsi ajtaját csak abban az esetben nyithatják ki, ha azzal nem veszélyeztetik a többi közlekedőt (40. § (1)), ezt azonban sokan hajlamosak elfelejteni. Az is olvasható a rendeletben, hogy „az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás” esetén „a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot” kell tartani (35. § (1) és 34. § (1)) (Igen, ez az az ominózus passzus, ami sokak szerint további pontosításra szorul – ld. Másfél méter).
Hogyan lehet megtartani előzéskor a másfél méteres oldaltávot?
Gépkocsit vezetve ez a távolság a gyakorlatban egy ajtónyitásnyi távolság szokott lenni, már, ahol erre van elegendő hely. Kerékpárral mindig van elegendő hely ajtónyitásnyi távolságra (azaz kb. 80-100cm-re!) elhaladni a parkoló gépjárművek mellett – éljünk is vele! Kerékpáron nincs, ami megvédene egy hirtelen kinyitott ajtó ellen, ne bízz másokban, inkább irányítsd te a helyzetet! Ha mindig ajtónyitásnyi távolságban haladsz el az autók mellett, nem kell aggódnod a jobbról nyíló ajtók miatt, lendületesen haladhatsz az utadon.
De mi történik akkor, ha olyan szűk a sáv, hogy egy ajtónyi távolság esetén te szinte elfoglalod a külső forgalmi sávot (pl. a budapesti Nagykörút vagy Szegeden a Petőfi Sándor sugárút egy része)? Egyrészt sebességed függvényében lassíthatod (ergo: akadályozhatod) a mögöttes forgalmat, amit a KRESZ és az együttélés /-közlekedés szabályai nem engednek meg; másrészt viszont a belső sávban meg tudnak előzni a gyorsabb járművek. Amire gyakran nincs is rá szükség, hiszen az átlagos közlekedési sebesség Budapesten mindössze 25 km/h körül van… Ennek ellenére próbálj meg több sávos utca esetén is dinamikusan haladni, ha sávot foglalsz!
És mi a helyzet egy forgalmi sáv esetén? Egy ajtónyitásnyi távolság esetén általában éppen, hogy elfér melletted egy gépjármű, így ismét veszélybe sodrod magad – csak most bal oldalról adsz lehetőséget a „centizésre”. Két dolgot tehetsz tehát: vagy kicsit jobbra húzódsz, így balról több lesz a hely, ám korántsem vagy biztonságban, hiszen az „ajtó-zónában” bringázol, miközben lehetőséget adsz a gépjárműveknek a sávon belüli előzésre. Ebben az esetben érdemes lassabban haladva figyelni a jobb oldalon álló autók tükreit, az utastérben történő mozgásokat, a jármű lámpáit, esetleg kerekeit. Balról pedig fel kell készülni a szűken előző gépjárművezetőkre.
Vagy pedig még beljebb húzódsz a sávon belül, ezzel ténylegesen elfoglalva azt, megakadályozva a sávon belüli előzést. A sávfoglalás tehát akkor szükséges, ha az út- és forgalmi viszonyok miatt (jobbról parkoló autók, szűk sáv, útszűkület) nem biztonságos máshol közlekedni kerékpárral. Ez azonban nem azt jelenti, hogy hosszú távon haladjunk a sáv közepén: sávfoglalás egy sávos utcában csak rövid szakaszon javasolt, egy keresztutcában vagy egy hosszabb, parkoló autók nélküli szakaszon engedjük el a feltorlódott autókat, és aztán térjünk vissza az elsődleges pozíciónkba, azaz az egy ajtónyitásnyi távolságra a parkoló autóktól. Ha sávot foglalsz, haladj dinamikusan és hátranézéssel jelezd a mögötted haladónak, hogy tisztában vagy a jelenlétével, egyszersmind oka van annak, hogy ott haladsz, ahol. Azokban az utcákban, ahol kerékpárnyomot festettek fel, azt általában az ajtózónán kívülre teszik: a piktogram közepét megcélozva nagy valószínűséggel biztonságos helyzetben fogsz kerékpározni.
Általában, ha az út jobb oldalán nincsenek parkoló autók, kerékpárral az úttest szélén, a padkától kb. 40-50 cm-re haladhatunk. Ez az a távolság, ami már belül van a csatornafedelek és csapadékelvezetők, ill. a legtöbb kátyú tarkította útszéltől, nem beszélve az ott felhalmozódó törmelék, üvegszilánk vagy avar darabjaitól. Fél métert tartva a szegélytől egy úthibát lehetőségünk van akár jobbról, akár balról is kikerülni – ellenben, ha valaki szorosan az úttest szélén bringázik, az nem csak állandóan úthibákat és csatornafedeleket kerülget, de azokat minden esetben balról teheti csak. Ne bringázz tehát ennél kijjebb semmilyen esetben sem!
Mivel nagyvárosi környezetben gyakoriak az út mentén parkoló autók, az angol szakirodalom az ajtónyitásnyi távolságot nevezi a bringás elsődleges pozíciójának, míg az utóbb említett 40-50 cm-es haladási sávot másodlagos pozíciónak. Az elsődleges pozícióban haladást azonban tudni kell használni: megfelelő rutin, sebesség, odafigyelés kell hozzá, hogy mindenki számára hatékony, biztonságos és kényelmes lehessen a közlekedés.
Ha autót vezetsz és legközelebb találkozol egy bringással, aki látszólag értelmetlenül egy széles utca közepén bringázik, miközben tudja, hogy jössz mögötte – nézz körül és gondold végig, hogy megtartva a megfelelő oldaltávolságot köztetek, valamint közte és a parkoló autók között, elférnétek-e egymás mellett biztonságban. Ha a válasz nem, akkor légy türelmes arra a néhány másodpercre, amíg a kerékpáros sávot foglal és előzd meg akkor, ha a manővert biztonságosan végre tudod hajtani!
Egy nagyon rossz és egy egy nagyon jó mondat volt az amúgy jól sikerült cikkben.
A nagyon rossz: „Mivel a kerékpárosokra vonatkozó speciális passzusok ismerete nem feltétlenül várható el egy átlagos közlekedőtől (pl. személygépkocsi-vezetőtől),”
De, elvárható, meg kellett tanulnia és számot is kellett adnia róla minden jogosítvánnyal rendelkezőnek. Nálunk a buszvezetőknek évenként van kresz frissítő oktatás, amiben kitérnek a gyalogosokra és a kerékpárosokra is.
Ami viszont tetszett és ez a lényeg, na meg a legtöbben erre tesznek a leginkább nagy ívben: ” előzd meg akkor, ha a manővert biztonságosan végre tudod hajtan”
Ez nem csak az ideiglenes sávfoglaló kerékpárosok, hanem minden más jármű előzésére igaz. Tapasztalataim szerint a legtöbben nagyon nem értik vagy nem tudják a biztonságos előzés szabályait.
Nos, ideális esetben valóban elvárható, de akiknek nincs évente kresz-frissítő oktatásuk, azok sajnos a tapasztalatok alapján nem nagyon követik a változásokat, de ha mégis, az őket „nem érintő” részekét semmiképp. Igen, elvárható lenne, de a valóságban nem így van. 🙁
Nagyon örülök, hogy hivatásosként is odafigyelsz a biztonságos előzésre minden jármű esetében, de különösen a sérülékeny (borulékony, imbolygó stb.) bringások esetén, hát még annak, hogy évente van nálatok (is) Kresz-továbbképzés!
A holttérről írt cikkünket olvastad már? Az is érdekelhet, ha buszt vezetsz: https://flowcycle.hu/bemutatjuk-a-bringasok-lathatatlan-kaszasat-a-holtteret/
Igen, olvastam. Magam is bringás vagyok, ezért is tartom fontosnak, hogy képben legyek minden közlekedőre vonatkozó szabállyal és a vezetés közbeni hibalehetőségekkel, mint pl. az említett holttér figyelmen kívül hagyása – sajnos sokszor mindkét részről.
A kerékpárosokra vonatkozó passzusok elvárhatóságán azt értettem, hogy akinek jogosítványa van, annak kutya kötelessége tisztában lenni MINDEN rendszabályban leírt dologgal. Gépjárművet vezetni ugyanis veszélyes üzem, nem csak a magunk életét, de másét is kockára tehetjük, ha felelőtlenek vagyunk. Sajnos manapság divat lett mentegetni a hiányos kresz tudás miatt balesetet okozókat azzal. hogy már régen vizsgázott, nem emlékezhetett mindenre, vagy ez olyan szabály, ami az általa vezetett járműre nem vonatkozik. Így értelmeztem az írás ezen részét, lehet, rosszul.
A másik oldala ennek az érmének, amikor habzó szájjal követelik egyesek a kerékpárosok szabályismeretét, miközben nekik nem kell vizsgázniuk ahhoz, hogy részt vegyenek a forgalomban, mint ahogy gyalogosoknak sem. Ettől függetlenül ismerniük kell(ene) a rájuk vonatkozó előírásokat, mert ugye a törvény nem ismerete nem mentesít. De ha a gépjárművezető nem ismeri a kerékpárosra vonatkozó részeket, mert minek, akkor hogyan várható el a szabályismeret és -követés azoktól, akiknek nincs jogosítványuk? (Itt most tekintsünk el az olyanoktól, mint én, akik úgy tekernek, hogy akár több kategóriára is van vezetői engedélyük)
Igen, az utóbbival egyetértek. Pl. meg-meginduló, meg-megálló forgalomban gyakori, hogy elkezdik előzni a kerékpárost és nem tudják befejezni a manővert. Ekkor egyszerűen ráhúzzák a kormányt, visszatérve a sávjukba, lesz, ami lesz.
Volános első felvetése is jogos, de az a tapasztalat, hogy 90+%-ban nem így van. Ezért, pusztán önvédelemből, érdemes azt feltételezni mindenkiről, hogy nincs tisztában ezekkel a szabályokkal.
Aranyosak vagytok ezzel a szabály fétissel. Bakker, MINDEN autós tudja, hogy a piros lámpa mit jelent, mégis simán átzúznak rajta hetvennel. Nem az a kérdés, hogy tudják-e a szabályokat, hanem az, hogy szarnak-e a másik közlekedőre és képesek-e simán megölni másokat pár másodperc vélt előnyért.
A Lánchídon mi a jó megoldás? Ha lehúzódok, akkor néha centizős taxisok mennek el tényleg centikre, amitől még én is beszarok. Ha nem, akkor hiszti van mögöttem. Napi szinten húsz év pesti bringázás van a lábamban, és egyedül a Lánchídon volt olyan, hogy egy sofőrt (egy idős asszonyt) ki akartam rángatni a kocsijából, mert leszorított (majdnem elgázolt/rászorított a padkára), mert úgy tudta, hogy tilos nekem a hídon menni.
Nagyon jó kérdés. (A Szabadság-híd ugyanez lenne elvileg…)
A válasz napszaktól is függhet – a forgalomtól függően vagy sávot foglal az ember (és halad a forgalommal kb. azonos sebességgel, a híd végén úgyis lelassul a forgalom, tehát nem tartasz fel senkit) vagy kicsit jobbra húzódva segíti, hogy sávon belül megelőzzék a gyorsabb járművek. Kinek mi a komfortos.
Számomra egyértelmű sávfoglalás a Szabadság-híddal együtt, és nagyon kevés negatív tapasztalatom van: a legrosszabb, ami történhet, hogy valaki dudálni kezd mögötted… (ha le tudnak szorítani, akkor nem foglaltál jól sávot: ezen a két hídon a sáv közepét jelenti) Itt is segít, ha gyakrabban nézel hátra, a mögötted jövő számára jelzed, hogy tudod, hogy „feltartod”, de ez van; illetve, ha úgy érzed, elengednéd, mert épp egy kisebb gépkocsi, akkor lehúzódhatsz. A furgonok előtt biztosan nem húzódnék jobb oldalra.
Egyébként nem szabályos, de működő megoldás, amit egyre több gépkocsivezető is alkalmaz, hogy középen hagynak egy sávot a (záróvonalon előző) robogóknak és bringáknak, és akkor általában mindenki boldog, kivéve a rendőrséget.
Szomorú, hogy még mindig vannak olyan közlekedők, akik KRESZ-vélelmeiket nemcsak verbálisan juttatják mások tudtára, hanem cselekedeteikkel is igyekeznek példát statuálni… Még akkor is, ha igaza lenne egy ilyennek, semmi sem jogosítja fel arra, hogy leszorítson/bosszút álljon/móresre tanítson stb.
Szóval próbáld ki párszor gyorsabb tempóban, sávot foglalva és meglátod, hogy arányaiban inkább semleges/pozitív lesz az eredmény, mintsem negatív/nem biztonságos.
Egy kérdés a szoros jobbra tartással kapcsolatban. Azt írod a cikk elején, hogy a 2010-es változás óta ez nem kötelező a bringásoknak. Csakhogy a felsorolásban ott maradt a „lassan haladó jármű”, márpedig sokak szerint a bringás ilyen, tehát eszerint az értelmezés szerint mégiscsak szorosan kéne jobbra tartanunk. Mi a helyzet ezzel az érveléssel? Egyáltalán, van a „lassan haladó” fogalomnak egy elfogadott, jól definiált Kresz értelmezése?
Szia! Jó kérdés.
A KRESZben sok definiálatlan dolog szerepel, amit azonban bírósági határozatok, illetve jogi értelmezések egyértelműsítenek (pl. az akadályozás fogalma, a hirtelen fékezés fogalma stb.). Ez azonban pont kivétel: lassú jármű a maximum 25km/h-s sebességgel haladó jármű (KRESZ 1. számú függelék II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmakban definiálva, ill. a 26. § (1) b szerint). Így ha valaki pl. a nagyon kényelmes bringás (kb. 15 km/h) típus, neki valóban ajánlott a szoros jobbra tartás a KRESZ szerint.
A gyakorlat szempontjából azonban éppen a lassan bringázók bringáznak veszélyesebb helyen, ha az úttest széléhez húzódnak…
Mivel a lassú járművek már akadályozhatják is a közlekedőket (amit meg egy harmadik KRESZ bekezdés tárgyal), mi azt javasoljuk, hogy tényleg lassan bringázók húzódjanak jobban az úttest jobb szélére lakott területen belül is vagy legalább az átlagnál gyakrabban engedjék el a hátuk mögött feltorlódott gyorsabb járműveket.
Szia,
Ne keverjük a „lassú jármű” és a „lassan haladó haladó” jármű fogalmát! A 25. § (2) paragrafus mindkettőt felsorolja, mint szoros jobbratartásra kötelezettet. Az első valóban pontosan definiált a Kresz függelékében és a bringa nem az, ez teljesen világos. Az én kérdésem azonban a másodikra („lassan haladó jármű” ) vonatkozott, ami igazából nincs definiálva sehol.
Írod, hogy van arra paragrafus, hogy a lassan haladó jármű ne akadályozza a forgalmat, de az (a 26. § (5)) az „indokolatlanul lassan haladást” tiltja, ami megint egy eléggé gumiparagrafus, mert mi az indokolatlan.
Tehát a kérdés akkor pontosítva az, hogy van-e ezekre a fogalmakra („lassan haladó jármű” és „indokolatlanul lassan haladás”) elfogadott jogi értelmezés vagy bírósági határozat.
Szia! Ugyan a KRESZ jogszabályban nincs definiálva külön a „lassan haladó jármű”, általánosan elfogadott és a joggyakorlatban használt definíciója a következő: Minden olyan jármű, amely – noha nem műszaki adottságai miatt, hanem más körülmény folytán – ténylegesen 25 km/óra vagy ennél kisebb sebességgel halad.” (KRESZ értelemezése a joggyakorlatban, 269.)
Ráadásul ugyanott a következőt is olvashatjuk: „Lassújármű és lassan haladó jármű közlekedési jellemzői e szakaszhely alkalmazása szempontjából azonosak.”
A lassú jármű ugye egy „fajta” (gép)jármű, külön KÖHÉM-rendelettel szabályozott, a kerékpárt valóban nem soroljuk ide, de a közlekedés, jobbra tartás stb. tekintetében ugyanaz a „definíció” (25km/h) és azok (lassú járművek & lassan haladó járművek) haladási jellemzői.
Az indokolatlanul lassú haladás már jóval szubjektívebb: abban az esetben van erről szó, ha a lassúság objektív okokra nem vezethető vissza. Ebben az esetben is csak akkor tiltott, ha tényleges forgalmi akadályt jelent. Vagyis ha pl. meg lehet előzni az indokolatlanul lassan haladó kerékpárost, csak éppen ki kell várni az időt, akkor az nem tilos a KRESZ szerint.
OK, köszönöm szépen a választ! (Lehet, be kéne szereznem azt a könyvet, amiből idéztél…)
Egyébként személyes véleményem szerint a „lassan haladás” jogi fogalmának a 25 km/h-nál rugalmasabb fogalomnak kéne lennie. Egyrészt függeni kellene az adott úton megengedett max. sebességtől (egy országúton, ahol 90-el haladhatsz, alapesetben az 50 is lassú szerintem, viszont egy 30-as zónában nyilván nem lassú a 25…), másrészt a forgalmi körülményektől (dugó, útszélesség, időjárás), amelyek az elvileg megengedett max. sebességet a.gyakorlatban lecsökkentik…
Ha szeretnél nagyon elmélyülni a KRESZben, illetve a mögöttes jogalkotói filozófiát is érteni, akkor érdemes beszerezni – most épp kapható, néhány év kihagyás után. De lehet, hogy érdemes megvárni a közelgő KRESZ-módosítást (személyes tipp: jövő év végére érkezhet).
Igazad van a rugalmas fogalom esetében és szerencsére így is van a KRESZben: az általam írt 25 km/h stb csak a KERÉKPÁROSOKra vonatkozik, és pontosan úgy van a jogalkalmazói gyakorlatban, ahogy írtad: jármű- és helyzetfüggő a fogalom, vagyis autópályán is más a lassan haladás (és az indokolatlanul lassan haladás), és más a „határ” tejködben vagy lakó- és pihenő övezetben stb.
Ha csak kerékpárra nézzük, pont így van: egy 30-as zónában akár a 20km/h-s bringás sem tekinthető lassan haladó járműnek, míg pl. a Váci út kivezető szakaszán, 70-es táblánál már igen.
És akkor még nem beszéltünk arról a vetületről, hogy a gyakorlatban vajon mi a biztonságosabb: a 70-es táblás útszakaszon az úttest legszélén bringázni, kevésbé látható módon, sávon belüli előzésre lehetőséget adva – vagy pedig nem túl KRESZ-kompatibilis módon sávot foglalni. (Én a Velo Budapestnél az utóbbira szavazok, de ehhez sok egyéni tényező kell: jó láthatóság, jó tempó, magabiztos haladási sáv, állandó hátranézések stb stb.)
Autósként én a következő problémákat látom.
Jobbra kis ívben kanyarodva a bicajosok túlnyomó része az elsőbbség adás táblát dísznek nézi, mondván az autós majd kikerüli, ha meg mégsem sikerül akkor meg felháborodik. Igenis tessék megvárni amíg az autó elhalad és utána kikanyarodni. Az elsőbbségadás tábla nem dísznek van ott, az vonatkozik mindenkire még a gyalogosra is.
A másik kedvencem mikor két bringás egymás mellett teker az egyik jobbra tartva az út padkához a másik meg mellette a nagyjából a sáv közepén. Vajon mi lehet az a fontos megbeszélni való amit a mai mobil telefonos, internetes világban ne lehetne megtenni? Sose fogom megérteni.
Harmadik dolog pedig az országút sportcélú kerekezés igénybevételét betiltanám, pláne ha ezt csapatként 8-10 fővel egymás seggében teszik meg. A követési távolság szerintem mindenkire vonatkozik. Tessék legalább egymástól annyira leszakadni, hogy egy nagyobb jármű is mondjuk egy kamion biztonságosan ki tudja kerülni az illetőt és be tudjon sorolni a bicajosok közé és ne kilométereken keresztül késztessék cammogásra. Arra is gondolni kell, hogy az a teherautós lehet pont azért közlekedik arra, hogy mondjuk a kedves kerékpárosnak legyen mit a bolt polcáról leemelni. Szóval épp a munkavégzésében tetszenek akadályozni míg Önök épp a hobbijuknak élnek. Gyakorlatilag minden városból indul kerékpárút ahol biztonságosan lehetne kerekezni, de szép számmal akadnak erdő, földes utak ahol ugyanerre meglenne a lehetőség és a forgalmat gyakorlatilag nem akadályoznák. Miért szükséges saját testi épségüket kockáztatva egyeseknek a 60 fokos aszfalton díszbuzinak beöltözve a több száz ezer forintos bringán az autósokat akadályozni? Szerintem erre egy se tudna választ adni a csak-on kívül meg jogunk van hozzá. Én autósként arra használom az aszfaltot, hogy a munkámhoz szükséges ügyeket intézni tudjam, sohasem öncélúan és céltalanul veszem igénybe. Kíváncsi lennék, hogy miként állna szájuk ha formaautóval, vagy bármilyen 4 kerekű versenyszériás járművel kerülgetnénk őket. Gyanítom félreállna a szájuk és menne a lázadás.