A keton az utóbbi évek legfelkapottabb táplálékkiegészítője a kerékpározás világában, de hatásairól egyelőre eltérnek a kutatások eredményei. Az általunk megkérdezett szakértő szerint profiknak 2-3%-ot jelenthet a használata, az amatőröknek azonban minden vélemény szerint vannak sokkal jobb lehetőségeik a fejlődésre.
Az országúti kerékpár világában időről-időre feltűnnek trükkök, amikről a profik váltig állítják, hogy növelik a teljesítményüket. Az utóbbi évek legfelkapottabb ilyen trendje a ketonok használata. Ez a táplálékkiegészítő az elit mezőny körében nagy népszerűségnek örvend és a szervezet szénhidrát készleteivel való spórolástól kezdve a hatékonyabb regenerációig számos pozitív hatást tulajdonítanak neki. De mi igaz ezekből valójában? Ha ilyen hatékony, mennyi értelme lehet amatőrként a ketonok használatának? Ennek próbáltunk most utána járni.
Ahhoz, hogy lássuk, miért lehetnek pozitív hatásai, érdemes először kettőt hátrébb lépni és megérteni, mik maguk a ketonok. Mint azt Gönczy Gergő dietetikus és az Expronex csapat kerékpárosa elmondta, olyan molekulákról van szó, amelyek elsősorban éhezés útján keletkeznek a szervezetünkben, amikor az nem tud szénhidráthoz jutni. Számos szervünk ugyanis csak szénhidrátból képes táplálkozni, így ha ebből nincs elegendő a vérünkben, akkor kezdődik meg az anyagcsere más útjain a ketontermelés.
Ha azonban a ketonok szintjét a szervezetben tényleges éhezés, vagyis a szénhidrát készleteink elfogyasztása előtt sikerül növelnünk, akkor a meglévő szénhidrát raktárak lassabban ürülhetnek ki, vagyis az erőfeszítések közben extra energiához juthat a szervezet. A ketonszint növelésére több módszer is van, ismert megoldás például a ketogén diéta, aminek viszont Gönczy szerint a hátrányai egy profi kerékpáros esetében jelentősebbek, mint a hozadékai:
„Ennek hatására annyira rááll a zsíranyagcserére a szervezet, hogy utána nem tud rendesen szénhidrátot mobilizálni, illetve nincs is akkora szénhidrát raktára. Így a magas intenzitású terhelést nem fogja olyan hosszan és jól tűrni, ráadásul a tejsavtermeléstől sokkal hamarabb kifullad. A magas szintű sportolók ezt a megoldást már elvetették, legfeljebb olyan ultrasportolóknál van értelme, ahol nem lépik át a tejsavküszöböt.”
Így jönnek képbe az utóbbi időben népszerűvé vált ketont tartalmazó táplálékkiegészítők, amik az említett negatív hatások nélkül képesek növelni a ketonszintet. Már ha a megfelelő típusút használja az ember, ugyanis a piacon megtalálható fajtákból a kutatások szerint csak az észter alapúaknak van kimutatható hatása. Az olcsóbb, só alapú kiegészítők használatától Gönzcy is óva int mindenkit.
A megfelelő táplálékkiegészítő használata esetén viszont kétségtelenül kiváltható a növekedés. A kérdés csak az, hogy ez valójában mennyire járul hozzá egy profi sportoló teljesítményéhez? A ketonok körüli felhajtás akkor robbant be igazán, amikor a témában publikált első angol kutatások jelentős előnyt mutattak ki az így megspórolt energiában, így hirtelen mindenki az új csodaszert látta a táplálékkiegészítőben.
Ekkoriban kezdték az országúti mezőny elitjében, a World Tour soroknál (élen a mezőny két talán legjobb csapatával, a Jumbo-Vismával és az Ineossal) is alkalmazni a ketonokat. A későbbi kutatások azonban árnyalták a képet. Egy belga publikáció, amely már a versenyzők normális tápanyagbevitelével együtt számolva vizsgálta a ketonok hatását egy verseny utolsó, magas intenzitású szakaszában, semmilyen felfedezhető előnyt nem mért.
Az igazság Gönczy szerint valahol a kettő között lehet, véleménye szerint a profi mezőny alapból magas színvonalán pár százalékot emelhetnek a ketonok:
„Klinikai tesztek alapján kb 2-3% jöhet az izmok glikogén töltésének révén, és 2%, vagy annyi sem a glikogén spórolás miatt.”
Ez azonban csupán a verseny közben mért teljesítménynövekedés mértéke. Más hatások, mint a regeneráció elősegítése kapcsán viszont pozitívabbak az eredmények. Az ezt vizsgáló belga kutatás ugyan nem profi sportolókon, hanem önkéntes amatőrökön tesztelte egy magas intenzitású többhetes terhelés során a (terhelés utáni) ketonfogyasztás hatását, de látványos eredményeket ért el. A ketont használók a három hét végére egyértelműen kevésbé mutatták a kimerültség (overreaching) olyan tüneteit, mint a pulzusszámcsökkenés.
Tudni kell azonban, hogy valódi amatőrök a kutatásban használt terhelés mértékével sohasem találkoznak normális körülmények között, így nekik a ketonok használatát nem javasolják sem a belga kutatók, sem az általunk megkérdezett szakértő. Gönczy szerint amatőrként lényegesen jobb és olcsóbb megoldásokat lehet találni a teljesítmény növelésére:
„Messze jobb lehetőségeink vannak, amiket nem aknázunk ki. A zselatin- vagy bikarbonáttöltés, a koffein… ilyenekkel rengetegen nem élnek. A ketonnak most akkora hype-ja van, hogy erre gondolnak. A napi dózisa ennek viszont 100 és 120 euró között mozog.”
Gyakran felmerülő kérdés még a ketonok esetében az etikusság. A táplálékkiegészítő jelenleg nem szerepel a WADA semmilyen listáján, a téma belga szakértői szerint pedig tiltása annyira lenne megalapozott, mintha mondjuk a koffein használatát korlátoznák. Gönczy ellenben arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezet iránymutatása arról, hogy mi számít doppingszernek és mi nem, csak egy homályos utalás a sport szellemiségének megsértésére. Ez alapján a szabályok bármikor változhatnak.
Összességében elmondható, hogy a kutatások eredménye alapján a ketonok pozitív hatása több területen is érzékelhető, placeboról tehát nem beszélhetünk. Más kérdés, hogy az előnyök tényleges mértékének megállapításhoz még számos kutatást kell elvégezni, az eddigi eredmények pedig nem minden esetben támasztják alá a táplálékkiegészítőt övező hihetetlen felhajtást. A profik (ameddig a WADA másképp nem dönt) vélhetően használni fogják a szert, amatőrként viszont ne a ketonoktól várjuk, hogy hirtelen felrepülünk az emelkedőkre.
A szövegben említett kutatások:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32407242/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31039280/
