„Annak van elsőbbsége, akinek megadják!” – talán a leggyakrabban, – s ami ennél is elszomorítóbb – teljes komolysággal használt közhely ez a közlekedésben. Érdekes módon azonban ezt sohasem hallottam buszvezetők vagy villamosvezetők kapcsán, miközben a puhatestűek a gyengébb a védtelen közlekedők (motorosok, gyalogosok és bringások) esetén még egyes közlekedési szakemberek vagy a rendőrség is előszeretettel idézi ezt a „sokak által gyűlölt, de igaz »szabályt«”. Ebben a cikkben igyekszünk helyretenni mindent, amit eddig az elsőbbségről sokan – tévesen – gondoltak.
Ha már szabály: az elsőbbség KRESZ-beli, a 70-es évek óta változatlan definíciója szerint nem más, mint „továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben”. Részletesebben: „Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában”. Járművek esetén még relatíve flexibilis a definíció, hiszen hirtelen lassításra vagy irányváltoztatásra nem kényszeríthetjük az elsőbbséggel rendelkezőt, gyalogosok esetén azonban feltétlen az elsőbbségi viszony. Nem abszolút, mert a megkülönböztető jelzést használó járműveknek még velük szemben is elsőbbségük van, illetve mert az „áthaladás megkezdése során a gyalogost a veszélytelenségről való meggyőződés kötelezettsége terheli”. (Fülöp Ágnes – Fülöp Natasa – Major Róbert: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban, 2014, 231. o.)
Ne keverjük azonban ezt a kitételt a KRESZ 21. § (8) bekezdéssel, ami a nem elsőbbségi helyzetben írja elő a gyalogosok számára az elsőbbséggel rendelkező járművek zavarásának tilalmát. Vagyis: a zebrához érkező gyalogosnak joga van a zavartalan közlekedéshez, s mindössze annyi kötelezettsége van, hogy megvárja, míg az első autó lefékez és megáll, nem kellene másodpercekig téblábolnia, integetnie vagy könnyes tekintettel rimánkodni, hogy megálljon már neki valaki. Ahogy Rózsa Ábel kiváló levelében is olvasható:
elsőbbséggel rendelkező főútvonalon vezetve lelassítasz és megállsz minden kereszteződésnél, hogy meggyőződj róla, hogy megadták-e neked az elsőbbséget? Ugye, hogy nem?
De, mint mondtuk, a fentiek értelmében ez a helyzet járművek esetén még flexibilis; a gyalogosok elsőbbsége azonban még ennél is erősebb, miért várnánk el tehát tőle, hogy megálljon és meggyőződjék arról, hogy megadták-e neki a feltétlen elsőbbségét?!
Annak, hogy a címbeli sületlenséget sokan használják, két oka van. Az egyik a fizika (amire előszeretettel szoktak hivatkozni is a baromság kifejtésekor): egy nagyobb jármű valóban képes volna arra, hogy elsőbbség ide vagy oda, akkor és arra menjen, ahová és amikor akar.
Ebben a dél-afrikai balesetben a sofőr azt állította, hogy a meghibásodott fékek miatt nem tudott időben megállni. A bírósági perben, melynek során 8 évre ítélték, bebizonyosodott, hogy csak a sárgán akart átférni.
Csakhogy, az erősebb kutya közösül alapon mindig a kamionoknak, buszoknak volna elsőbbségük, aztán következnének a 3,5 tonnánál nagyobb tömegű kisteherautók és így tovább – feleslegessé téve a jelzőtáblákat vagy -lámpákat. Ez pontosan ugyanaz a szemlélet, amit néhány luxusterepjáróval vagy sportkocsival járó közlekedőtársunkban bicskanyitogatónak találunk: ahogyan a több tízmilliós árcédula mellé nem jár, hangsúlyozom, _nem_jár_semmiféle_kiváltság a közlekedésben, úgy a nagyobb kocsi vagy egyáltalán: az autóval közlekedés nincs befolyással az elsőbbségi viszonyokra. Vagyis optimális esetben de, csak éppen fordítva: “nagyobb kocsi, nagyobb felelősség” – nekik még inkább oda kellene figyelniük a védtelen közlekedőkre és adott esetben az elsőbbségük feladása vagy arról történő lemondással segíteni például a gyalogátkelő hiányában az úttesten átkelő idős nénit vagy gyereket.
A buszsofőr abban bízott, hogy a gyalogos majd úgyis meggondolja magát. Bőven lett volna ideje, hogy akár üzemi fékezéssel megálljon a zebra előtt.
A “szabály” mellett felsorakoztatott másik “érv”, főképp a gyalogos-gépjármű relációban az önvédelem. “Nem segít rajtad, fiam, ha a sírodon az áll majd, hogy neked volt elsőbbséged” – ismerős reakció, ugye? Csakhogy olyasvalamit kérünk számon, amit a gyalogos az esetek döntő többségében már megtett: “önvédelemből” körülnézett, mielőtt a zebrára lépett volna; ráadásul a zebrán őt megillető feltétlen elsőbbség azt is jelenti, hogy ott tartózkodva nem köteles sávonként meggyőződnie arról, hogy minden jármű megállt. Állítólag még mindig sokan vannak, akik azt gondolják, hogy csak a már zebrán lévő gyalogos védett és a zebra előtti lassítás “gyalogoscsalogatásnak” minősül – pedig…
Legyen olyan a zebrához közelítő gyalogos, mint egy kéklámpás jármű.
A sziréna hangját hallva vagy a villogó kék fényt látva általában ritkán kezdjük azt mérlegelni, hogy “átférünk-e” még előtte vagy hogy “enyhe lassításra kényszerítve” pl. a mentőt “végülis megadtuk neki az elsőbbségét”. Jó lenne, ha gyalogos esetén ugyanezt a feltétlen elsőbbségadást gyakorolnánk: a gyalogátkelőhely legyen a távolról hallatszó sziréna, lassítással győződjünk meg arról, hogy nincs gyalogos a közelében. Ha van, akkor ne kezdjünk mérlegelésbe, hogy átférek-e még, vajon át akar-e kelni vagy sem – utóbbi megállás után úgyis kiderül.
(A fenti megállapítások mindazon helyzetekre vonatkoznak, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, azaz “útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad”, ilyenkor a “sziréna” a kanyarodás maga.)
És mi a helyzet a bringások elsőbbségével?
Tekintve, hogy az elsőbbség meg nem adása a harmadik számú baleseti ok Magyarországon, okkal tarthatunk attól, hogy ha valaha balesetet szenvedünk bringán ülve, akkor az emiatt fog bekövetkezni. Márpedig a kerékpárost (és motorost, valamint segédmotorkerékpárost) nem védi biztonsági cella, így egy akaratlan találkozás egy acéldobozzal még kis sebesség esetén is rémisztő eshetőségként lebeghet a bringával közlekedők szemei előtt. De valóban elkerülhetetlen a baleset? Mit lehet tenni egy nem megadott elsőbbség esetén? A következő 3 lépéssel nagyban növelheted a biztonságodat:
1. Nekem van elsőbbségem?
Először is: legyél 100%-ig biztos abban, hogy az adott helyzetben neked van elsőbbséged. Biztos jobbkézszabály van a kereszteződésben? Biztosan én érkezem jobbról? Bringaúton haladva keresztezem az utat vagy zebrán? Nem volt macisajt a bringaúton? Stb. Ha bizonytalan vagy egy-egy szituációban, inkább mondj le az elsőbbségedről és ellenőrizd a tudásodat. (Azokon a helyeken viszont, ahol nincs elsőbbségünk, ne kényszerítsük ki azt – a Közlekedéstudományi Intézet egyik tanulmánya szerint a bringások majdnem egyharmada hajlamos zebrán áttekerni akkor is, ha van keresztező járműforgalom… ? )
2. Látnak-e?
Ha az adott kereszteződésben elvileg neked van elsőbbséged, akkor győződj meg arról, hogy látott-e a másik jármű vezetője. Nem “szerintem látott”, meg “biztos látott, mert sárga a kabátom”, hanem legyen meg a szemkontaktus. Ha nem volt szemkontaktus, akkor inkább gondold azt, hogy nem látott és ennek megfelelően csökkentsd a sebességed, legyél fékkészültségben (azaz: fékeken az ujjak, karok nyújtva, pedálozást abbahagyva) és egy pillanatra se vedd le a szemed a másik járműről. Ha megvolt a szemkontaktus, akkor a bizalmi elv alapján számíthatsz arra, hogy elsőbbséged lesz. A sebesség csökkentése azonban félreérthető lehet: nemcsak azt üzenheti a másik jármű vezetőjének, hogy lemondasz az elsőbbségedről vagy hogy nem is tudod, hogy elsőbbséged van; de egyben kiszámíthatatlanná teszi a mozgásodat. A másik jármű vezetője szinte felkérést kap arra, hogy az így megnyíló tizedmásodpercekben bejöjjön eléd.
3. Megadják-e?
Végül, de nem utolsósorban győződj meg arról, hogy az elsőbbségedet megadják-e. Ez az előbbiek után azt jelenti, hogy még akkor is figyeld a “veszélyt jelentő” jármű vezetőjét és a jármű mozgását, ha neked van elsőbbséged és úgy láttad, hogy látott téged a másik fél. Nézd a jármű mozgását: tovább lassul-e vagy marad álló helyzetben, esetleg a kezdeti fékezést vagy megállást gyorsítás követi-e. Még ekkor is haladhatsz lassan, de folyamatosan, fékkészültségben. Próbáld meg kiszámítani a másik jármű és a te nyomvonalad találkozását. Ha mindezek után úgy tapasztalod, hogy nem kapnád meg az elsőbbséget, az utolsó pillanatban is meg fogsz tudni állni: jó technikával (vészfékezés) meglepően rövid fékúttal számolhat az, aki a fentieknek megfelelően haladt a kereszteződésig.
Felejtsük el tehát örökre a címbeli szamárságot.
Annak van tehát elsőbbsége, aki meggyőződött arról, hogy megadják neki. Annak van elsőbbsége, akinek elsőbbsége van.
Helló!
Bevallom, nem volt türelmem végigolvasni, de a címre és a bevezető szövegre reagálnék.
Azt a szólást, hogy „Annak van elsőbbsége, akinek megadják”, igen is komolyan kell venni a saját érdekünkben. Tehát ez mindig a saját szánkból kell, hogy elhangozzék önmagunkat figyelmeztetve! Ahhoz hasonlatos, hogy „Okos enged, szamár szenved.”
Olyan forgalmi szituációban, ahol jogilag elsőbbségünk lenne, de már egyértelműen körvonalazódik, hogy egy szabálytalankodó, akár tudatosan, akár tévedésből, nem adta meg számunkra azt, akkor lehetőség szerint mondjunk le róla, hogy elkerülhessük a személyi sérülések és anyagi károk keletkezésének esélyét.
Okos az, aki le tud mondani az elsőbbségéről, ha úgy érzi biztonságosnak, és szamár az, aki elsőbbségi jogához akkor is csökönyösen ragaszkodik, ha egyértelműen látszik hogy már nem kapta meg azt.
Pl. a fehér autó előtt megálló bringás okosan viselkedett…
Hiába lett volna elsőbbsége, ha látta, hogy nem adták meg neki.
Az a baj, hogy (ha az idő megengedi bringával járok melóba) napi szinten vetődik elém autós.
És kezd el mutogatni, hogy azért állt meg, mert nem tud továbbmenni.
Értsd:
Halovány lila derengés sincs a fejében, hogy elsőbbséget kellene adnia.
Eszébe sem jut.
Fel sem merül benne a gondolat.
Mindezt az után, hogy rámnéz és látja, hogy jövök …
Gyalogost megillető feltétlen elsőbbséghez – Ajkán képesek voltak a rend őreivel (!) karöltve sárga festékes felfestést tenni a gyalogátkelőhelyek elé, hogy nézz körül. Nehogy már véletlen az autósnak kelljen odafigyelnie.
Mondjuk most már tudom, hogy miért nem jutott a kerékpáros átvezetések útfelújítás utáni visszafestésére festék – újabb konfliktusokat okozva a táblákat semmibe vevő gépjárművezetőkkel.
„Ne keverjük azonban ezt a kitételt a KRESZ 21. § (8) bekezdéssel, ami a nem elsőbbségi helyzetben írj”
Ott van 2 ponttal korábban nemelsőbséggihelyzet kitétel nélkül is, hogy
„(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. ” és csak ez utáni pontban szerepel, hogy az ” áthaladó gyalogosnak” elsőbbsége van. Nem a közeledő gyalogosnak, nem az út szélén álló gyalogosnak hanem az áthaladónak. A gyalogos nem megkülönböztető jelzést használó jármű, nem is kall annak kezelni. A gyalogos képes 0,1m alatt megállni a mentő nem. És a mentő előtt is át fogsz menni ha még mesze van, ráadásul a mentőről tudod, hogy át fog menni a kereszteződésen, a zebra mellett ténfergő gyalogos meg vagy elindul vagy nem.