Nőtt-e a kerékpáros balesetek száma a tiltótáblák leszedésével?

Óriásit változott a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (Közút; MK) szemlélete és hozzáállása a kerékpározáshoz. A korszellemhez illő gondolkodás és cselekvés egyik úttörője Magyari László, akinek közreműködésével szüntették meg a biciklizés tiltását a 2-es, a 10-es és a 11-es főúton, s aki nyitott további előrelépésekre.

Személyes kapcsolatom a Közúttal 2016 elején kezdődött, amikor a Bringazóna mozgalommal elkezdtünk küzdeni a kerékpározás tiltásának feloldásáért a 11-es főút szentendrei átvezető szakaszán – másképp megfogalmazva a Berlini-fal itthoni megfelelőjének lebontásáért. Akkoriban úgy éreztem, hogy hiába vagyok közlekedésmérnök-kollégája az MK illetékeseinek, a sokmilliárdos projektekkel elfoglalt és azokért felelős szakemberek mintha egy jelentéktelen ügyet zászlójukra tűző, alkalmatlankodó laikusoknak tekintettek volna minket, akiket letromfolva el kell hessegetni. Mi azonban kitartottunk, magunk is beletanultunk dolgokba, amelyekhez az elején csakugyan nem konyítottunk, a közutasok pedig egyre inkább elfogadtak partnernek. A korábbi évtizedekre jellemző „autófejű” látásmód lépésről-lépésre átadta helyét a kerékpározást is felölelő intermodális közlekedés elfogadásának, majd pártolásának, végül felkarolásának.

A Pest Megyei igazgatóság levette a traktor, lovas kocsi és kerékpár közlekedését tiltó „Merci-táblákat” a 2-es úton Göd és Rétság között, a 10-esen Budapesttől Leányvárig, és a 11-es szentendrei szakaszán. Sőt, az utóbbin nemcsak szimplán ennyi történt, hanem a belső forgalmi sáv keskenyítésével, illetve a külső szélesítésével, és kerékpáros nyom felfestésével valóban korszerű forgalomtechnikai megoldást hoztak létre. Eleinte szélmalomharcnak tűnő, utóbb jó együttműködéssé vált kétévnyi küzdelembe került, de az eredmény meghaladta várakozásunkat.

Ez nagymértékben a Pest megyei igazgató, Magyari László érdeme, akitől jó adag vagány bevállalósságra is szükség volt. Kifejezve elismerésünket és hálánkat mindezért, most a következőkben várható fejlemények után érdeklődünk.

Flowcycle: A tiltás feloldásának a 10-esen és a 11-esen előfeltétele volt a baleseti helyzet alakulásának monitorozása, és ha szükséges, a korábbi helyzet visszaállítása. Megtörtént-e ez a monitorozás, és ha igen, milyen eredményt hozott?

Magyari László: A személyi sérüléses balesetekről jelenleg 2017. december 31-ig áll rendelkezésre adatbázis. Eszerint a 10-es út Pest megyei szakaszán, a 2015. június 30 – július 7. közötti táblabevonásokat követően összesen egy „kerékpáros érintettségű” baleset történt, könnyű sérüléssel. Megjegyzem, hogy a balesetet a kerékpáros okozta.

A Szentendrén átvezető 11-es főúton tavaly ősszel létesítettük a kerékpáros nyomot, az azt követő helyzetről, annak frissessége okán, még nincs hivatalos baleseti információnk, de eddig még nem érkezett jelzés kerékpáros balesetről.

Azonban sajnálatos baleseteket tapasztaltunk a 2-es főút mellett. A 2015. április eleji táblabevonásokat követően a főút Pest megyei szakaszán már 22 kerékpáros érintettségű baleset történt személyi sérüléssel. Ez viszont már jelentős szám, ráadásul az esetek majdnem ötven százalékában a kerékpáros volt az okozó! Mivel a bevonást megelőző három évben (vagyis négy hónappal hosszabb intervallumban) összesen 19 személyi sérüléses kerékpáros baleset volt, elmondhatjuk, hogy ezen a szakaszon romlott a helyzet.

Vannak további, túlhaladottnak tűnő tiltások is, olyan útszakaszokon, amelyek forgalmát jórészt elvitte egy párhuzamosan kiépült autópálya. Például az 5-ös főúton már Soroksár szomszédjába, Alsónémedibe sem lehet elbiciklizni, holott ki vannak tiltva a 7,5 tonna fölötti teherautók, és félútig kerékpárút is van. Úgy tudom, a Közút tavaly megkapta feladatként az ilyen helyek felmérését, és a csakugyan indokolhatatlan tilalmak feloldását. Mi a tényleges helyzet?

Az 5-ös főút mellett Alsónémedi temetőig van kiépített kerékpárút, és az önkormányzat további szakaszon kívánja megépíteni. Az érintett szakaszhoz csatlakozóan nincs jellemzően kerékpárosokat vonzó létesítmény, sem infrastruktúra. A 7,5 tonnás korlátozás csak az út egy szakaszán – az ipartelepeket és ez által a jelentős nehézgépjármű forgalmat vonzó telephelyeket elhagyva – van bevezetve.

Azonban fontos megemlíteni, hogy társaságunk csak az 5-ös számú főút 19+280 kilométerszelvényétől üzemelteti az érintett utat, tehát Soroksártól egészen a jelzett szelvényszámig (Alsónémedi előtti körforgalomig) az út üzemeltetése a Fővároshoz tartozik, így nem vagyunk illetékesek a forgalmi rend kialakításával és a kerékpározás korlátozásával kapcsolatban.

A Flowcycle felajánlja jószolgálati segítségét: e cikkben nyilvánosságra hozzuk, hogy a Magyar Közút nyitott forgalomtechnikai változtatásokra, bejelenthetik a kerékpárosok, ha egy-egy konkrét helyen javaslatuk van. Mit szólsz ehhez?

A kezdeményezést támogatjuk, sőt megköszönjük. Kérem az ilyen típusú megkereséseket, észrevételeket Pest megye úthálózatával kapcsolatban az info@pest.kozut.hu címre továbbítani. Más megyében értelemszerűen változik a cím, minden elérhetőségünk megtalálható a www.kozut.hu oldalon.

Idén év elejétől a Közút feladata lett a korábban az önkormányzatok kezelésében álló, vagy éppenséggel gazdátlan kerékpárutak fenntartása, és forrást is kapott hozzá a költségvetésből. Milyen gépeket szereztetek és szereztek majd be, milyen utasításokat adtatok ki, milyen munkák folynak máris, illetve indulnak be a közeljövőben?

Tavaly decembertől kormányrendelet szabályozza a kezelői szerepköröket és folyamatokat. A ránk háruló területeket birtokátadással vettük kezelésbe (lakott területeket kivéve), ez nyolcvan százalékban megtörtént. Akit részleteiben érdekel a rendelet, megnézheti a Magyar Közlöny 2017. 199-es számában. Vannak további adminisztratív teendők is, amelyek megteremtik a gyakorlati munka jogi keretét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatási szerződést kötött társaságunkkal, biztosítva a finanszírozást – kizárólag kerékpárutak kezelésére körülbelül 2 milliárd forintból. Megjegyzem, hogy Pest megyében mindössze 33 kilométernyi kerékpárút került hozzánk, ez csak kis része az országosan nagyjából 1000 kilométernek.

Kerékpárutak fenntartására használható kisgépeink máris vannak, például amelyeket eddig autópályák parkolóinak és rézsűinek kaszálására alkalmaztunk. Ezek mellé országosan 15 darab univerzális eszközhordozó beszerzése van folyamatban, kaszával, seprővel, hóekével és szóróadapterrel. Érkezésük még ez évben várható.

Az idén rendelkezésre álló forrásból országosan gépekre költünk több, mint 500 millió forintot, burkolatfenntartásra 1150 milliót, üzemeltetésre 360-at. Soha nem jutott még ennyi pénz kerékpárutak fenntartására!

És, ha már kerékpáros médiumban jelenik meg az interjú: vásárolt a Közút bicikliket is, hogy a területileg illetékes kollégák be tudják járni a kerékpárútjaikat, és közvetlen információkat szerezhessenek. Itt nálunk is van kettő, és egyik kollégánk nagyon felkészülten pattanhat nyeregbe, hiszen azelőtt bringás futárként is dolgozott!

Eddig egyetlen kerékpárút tartozott hozzátok: a Békásmegyer és Szentendre közötti. Ősrégi, több mint harmincéves, állapota a tavalyi javítgatás után is méltatlan a Magyar Közút rangjához. Sok külföldi innen érkezik Budapestre, nem épp felemelő érzéssel. Tervezitek alapos felújítását?

Társaságunk teljes hosszában felmérte a kerékpárutat, elkészítette a felújításhoz szükséges műszaki diszpozíciót, mely alapján terveink szerint, idén egy réteg kopóréteget építünk rá, illetve kialakítjuk a szükséges forgalomtechnikai jelzésrendszert (burkolati jelek, táblázás) is, hogy ez a nagy forgalmú és közkedvelt kerékpárút megfelelő állapotban tudja szolgálni az arra közlekedőket.

Egyetértesz-e azzal a felvetéssel, hogy ha valahol, bármilyen okból, ideiglenesen nem tudjátok tisztán, hó- és jégmentesen, biztonságos állapotban tartani a kerékpárutat, akkor legalább le kellene takarni a kerékpárút-táblát, hogy ne legyen kötelező azon kerekezni?

Sajnos ezzel nem tudok egyetérteni, a táblák nem takarhatók le, a közlekedőknek – legyen az gyalogos, gépjárművezető vagy kerékpáros – minden esetben az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedniük. És tudomásul kell venni azt is, hogy kerékpárutak esetében hosszabb a beavatkozási intervallum: a támogatási szerződésünk követelményei alapján ezek a gyorsforgalmi-, a főút- és a mellékút-hálózatok után kerülnek sorra. Viszont tartós akadályoztatás esetén odafigyelünk az esetleges terelőutak kijelölésére, azok kitáblázására, a gördülékeny és egyértelmű forgalom-lebonyolítás érdekében.

Milyen az együttműködés a Közút és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kerékpáros Koordinációs Főosztályával? Egyeztettek például az EuroVelo 6-os Duna-menti nemzetközi útvonal felújításáról, hiányzó részeinek pótlásáról?

Az együttműködésünk az NFM-el napi szintű, hiszen társaságunk felettes szervéről van szó, a kérdéseket, problémákat folyamatosan egyeztetjük velük és MK Kerékpárút-üzemeltetési csoportjával is. A kérdés kapcsán azonban jelezni szeretném, hogy az említett kerékpárút fejlesztéseknél nem társaságunk a beruházó, illetve megrendelő, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., aki lebonyolítja és kézben tartja az ügymenetet. Ennek következtében társaságunk csak a tervek ellenőrzését, illetve azzal kapcsolatos egyeztetéseket végzi, továbbá álláspontunkat, észrevételeinket megadjuk, majd a tervek beérkezését követően közútkezelői hozzájárulást adunk rájuk.

Névjegy:

Magyari László (*1979) okleveles építőmérnök 15 éve dolgozik a szakterületen. Hidászként kezdte a Közút jogelődjénél, majd a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központban továbbra is hidászként dolgozott, innen az M8-as autópálya üzemeltetésére kérték fel, mely feladatot Dunaújvárosból látta el vezető mérnökként, majd Kápolnásnyéken lett mérnökségvezető.

Ezt követően a Magyar Közút központjában az országos üzemeltetési osztályt vezette, és négy éve nevezték ki Pest megyei igazgatóvá. Nőtlen, családalapítását a közeljövőben tervezi. Munkája sok autózással jár, de szabadidejében szívesen vált két kerékre, Honda Shadow chopperének vagy trekkingbringájának nyergében. Egyébként kosárlabdázással és focizással tartja fitten magát.