Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép egyik legemelkedettebb pillanata volt. A Fortepannak köszönhetően belestünk az október 23-i események mögé, kiragadva a bringás pillanatokat.

1956. tavaszára némileg javult a magyar közhangulat, a sztálinista terrort kiépítő Rákosi Mátyást végleg eltávolították a pártvezetésből. Utódja azonban nem hozta el a várt reformokat: Gerő Ernő folytatta a sztálini vonalat.

1956. május 1-i felvonulás a Felvonulási téren. Az élüzem díjat a tervgazdálkodásnak leginkább megfelelő üzemek kaphatták meg fél évre, ami mellé pénzjutalom is járt. Mi mással reklámozhatták volna az elismerést, mint a bringával? / Fotó: Fortepan/Adományozó

1956. nyarán viszont már érződött a forradalom szele, a lengyelországi Poznań-ban munkásfelkelés tört ki. A forradalmat vérbe fojtották, de az ország új vezetője Władysław Gomułka lett, aki valamelyest enyhített a forradalom szorításán. Az események árnyékában rendezték meg a Tour de Hongrie-t, ráadásul a verseny történetében először hét napos volt a viadal.

Rajtol az 1956-os Tour de Hongrie mezőnye a Sztálin szobor lábától, a Felvonulási térről / Forrás: tdh.hu

A versenyt a címvédő Török Győző nyerte, aki a Debrecen Miskolc közötti közel száz kilométeres időfutamon aratott sikerével biztosította be a győzelmét. A hazai helyzet azonban alig három hónappal később gyökeresen megváltozott, a Tour de Hongrie is ötéves szünetet tartott.

A budapesti Ferenc körút a Tompa utca sarkán álló ház ablakából fényképezve / Fotó: Fortepan/Adományozó

1956. október 23-án tömeges tüntetések törtek ki Budapesten és országszerte. Az ismert események mellett a tömegközlekedés csaknem leállt, a bringa vált a leggyorsabb, legészszerűbb közlekedési eszközzé. Október 23-án este a 200 ezresre becsült tömeg a Felvonulási térre vonult, ahol végül ledöntötték a 10 méter magas, körülbelül hat tonnás Sztálin szobrot.

A Sztálin szobor már a Rákóczi út – Nagykörút kereszteződésében hever, éppen darabjaira szedik / Fotó: Fortepan/Adományozó

A fegyveres konfliktusba torkollott forradalom október 25-én valamelyest csitulni látszott, de a tüntetések nem hagytak alább, több ezres tömeg vonult a Kossuth térre, ahol máig tisztázatlan módon a békés tüntetőkre lőttek, becslések szerint a sortűzben 820 ember vesztette életét. Az események miatt a nap a véres csütörtök nevet kapta.

Kossuth Lajos utca az Astoria felé nézve. 1956. október 25-e délután, “véres-zászlós” tüntetés. / Fotó: Fortepan/Adományozó

A Budapesten lévő szovjet alakulatok még október 28-án is megpróbálkoztak egy támadással, de a felkelők hősiesen küzdöttek, Nagy Imre kormánya legitimitást nyert, a felek tűzszünetet kötöttek, úgy tűnt, nyert a forradalom.

Messze volt még az igazi szovjet offenzíva, ennek ellenére már, így is komoly pusztítás látszott a pesti utcákon. A képen a Rákóczi út 1956. október 29-én, a Szövetség utcától a Keleti pályaudvar felé nézve. Balra a Magyar Divatcsarnok romjai. / Fotó: Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele

A győztesnek hitt forradalom egyik leginkább várt eseménye október 31-én következett be: a szovjet csapatok kivonultak Budapestről. Sajnos később kiderült, hogy ez csak egy taktikai húzás volt, ezen a napon döntött a moszkvai vezetés a végső katonai offenzíváról és a hatalom visszavételéről. A november 4-i támadás ezúttal már lesújtó erejű volt, a forradalom alig egy hét alatt végleg elbukott. Az ezt követő megtorlás koncepciós perek útján évekig tartott. Emlékezzünk ezen a napon a forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira!

Teréz (Lenin) körút a Podmaniczky (Rudas László) utcától a Szondi utca felé nézve. A szovjet csapatok ideiglenes kivonulása 1956. október 31-én. / Fotó: Fortepan/Adományozó

Címlapfotó: Fortepan/Adományozó

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet