Ami egykoron unalom- és fagyűző hóbort volt, az mára tízezreket megmozgató sporteseménnyé vált. Mi az a cyclocross és mi köze hozzá a templomoknak?
A 19. század végén már egyértelmű volt, hogy a kerékpárversenyzés tömegeket tud megmozgatni. Ugyan még nem léteztek a nagy háromhetes körversenyek, de már kialakulóban voltak az egynapos klasszikusok és ezreket mozgattak meg a pályaversenyek is. A növekvő népszerűség ellenére a kerékpársport továbbra is szezonális sport maradt, a pályaversenyeket gyakorta fedetlen pályán tartották, így megmutatkozott az igény a téli versenyekre is.
Nem csak a kerékpársport korai rajongói, hanem a versenyzők is szerették volna, ha izgalmasabb lenne a holtszezon, így a századfordulón különleges versenyek kezdtek elterjedni a bringások között. A kerékpárosok – csakhogy feldobják a téli, sokszor kegyetlenül hideg és monoton tekerések hangulatát – települések között küzdöttek egymással. Ebben még nincs is semmi különlegesség, a táblahajrát mindenki ismeri, de tettek egy kis csavart az egészbe.
A cél nem a település határában volt, hanem a legközelebbi templomnál, hiszen a tornyokat általában jó messziről is lehetett látni. Ja, és a legfontosabb: a cél eléréséhez bármilyen útvonalat lehetett választani, így a bringások erdőgazdaságokon, farmokon át vágtattak a győzelemért. Kreatív útvonalválasztással egyre ügyesebbek lettek a kerékpárosok, ráadásul a gyakran átfagyott végtagok is új erőre kaptak a kisebb patakok, kerítések átugrása közben.
A legelfogadottabb vélekedés szerint ezek a templomtorony versenyeknek is hívott viadalok a mai cyclocross (cx) futamok ősei. Az első hivatalos cyclocross nemzeti bajnokságot 1902-ben Franciaországban rendezték. Érdekesség, hogy az új szakág felemelkedésében az a Géo Lefèvre is segédkezett, aki egy évvel később a Tour de France szellemi atyja is lett.
A korai cyclocross futamok inkább hasonlítottak túlélőversenyekre, így a közönség csodájára járt az árkon-bokron küzdő kerékpárosok küzdelmeinek. A sportolók körében is népszerű lett, a nyolcadik, 1910-es Tour de France győztese, Octave Lapize egyenesen azt nyilatkozta, hogy győzelmében nagy szerepet játszott a téli crossozás. A 20. század első harmadára egész Európában elterjedt a cyclocross, 1950-ben már hivatalos világbajnokságot is rendeztek.
Mi a cyclocross ma?
A világbajnokság mellett hivatalos világkupa sorozatot is csinált a UCI, jellemzően 5-10 állomással, gyakran már tengerentúli eseményekkel. A templomtornyok közötti bukdácsolást felváltották a körpályás versenyek, az elit férfiak számára egy órában limitálták a küzdelmek hosszát. Megjelentek a mesterséges akadályok: a homokágy, a lépcsők vagy a kisebb palánkok megtartották a cx eredeti szellemét, viszont a körpályás formátum könnyebben követhetővé tette a szakágat a nézők számára is.
A sport a hagyományos bringás nemzeteknél a legnépszerűbb, de ezek közül kiemelkedik Belgium, ahol tízezrek gyűlnek össze a pályák környékén. A 2012-es világbajnokságot náluk rendezték, közel hetvenezren szurkoltak a versenyzőknek. A futamokon szól a zene, fő a forralt bor és a virsli, igazi bulihangulat uralkodik.
És ez a cyclo-cross esszenciája. Nem kell hozzá létesítmény, elég egy nagyobb park egy dombbal, néhány karó által kijelölt pálya, pár átugrandó palánk, és már mehet is a buli.
Magyarországon több helyen is tartanak közös cyclocross edzéseket, versenyeket. Budapesten népszerű a zuglói Postás pálya, a Városliget, a kőbányai BringaPark és a Hajógyári-sziget, vagy a Kamaraerdő i is. Kiskunhalas mellett kedvelt cx-játszótér a Sós-tó parkja, de rendeztek már versenyt a Gyulai Várban és annak környékén is. A helyszíneknek tényleg csak a kreativitás szab határt. A 2018/2019-es szezonban kilenc futamos Magyar kupát rendeznek, január 13-án Miskolcon lesz az Országos Bajnokság.
Milyen bringákkal versenyeznek?
Manapság már elengedhetetlen a cyclocross bringa, gyakran az amatőr versenyeken is csak ilyen kerékpárral engednek rajthoz állni. Ezek a biciklik nagyon hasonlítanak az országútikra, de kicsit más a vázgeometriájuk, terepgumikat szerelnek rájuk és kanti vagy tárcsafék lassítja őket a gyakran nagy sár miatt. Ezek a bringák könnyen átalakíthatóak többfunkciós célgépekké. A Merida cyclocross kerékpárja, a Mission CX például sárvédővel is felszerelhető, így a hétvégén kőkemény versenygép néhány módosítással kényelmes munkábajárós vagy országúti edzőbringa is lehet.
Merida Mission CX 8000-E
A jó bringa mellett természetesen elengedhetetlen a jó minőségű téli ruházat is. Aki komolyan bringázik, az az évek során már biztosan összeállította magának a megfelelő téli szettet, de a cyclocrossnál nem árt néhány dologból kicsit komolyabbat beszerezni. Például országúton még oké lehet a nyári cipő + téli kamásli kombó, de nincs olyan kamásli, ami sokáig bírná a ki-be lépkedést a pedálból. Erre jó megoldás lehet egy téli cipő, ami kamásli nélkül is melegen tartja a lábat és a bokát.
Ugyanígy megfelelhet az általánosabb bringázások során az egyszerű síkesztyű, de trükkös terepen rengeteget számíthat, ha egy vékonyabb, de jobb hőtartó képességgel rendelkező kesztyűvel jobban tudjuk érezni a bringát.
Most akkor ez egy komoly sportág, vagy a kerékpársport cirkusza?
Nézőpont és hozzáállás kérdése. Külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy felnőni képtelen nők és férfiak homokoznak, miközben biciklit cipelnek a hátukon, de igazságtalan dolog lenne ennyivel lerendezni az egészet. A cyclocross futamok túlnyomó többségén bárki elindulhat, a szabályok gyakran elég lazák, aki tényleg csak a sár és a kihívás miatt indulna el, sokszor akár montival is rajthoz állhat. Amatőröknek nem csak az általában jobb nézőszám miatt ideális a cyclocross, de a terep és az akadályok miatt akkor is folyamatos marad az akció, ha esetleg nem bírja az iramot az elejével. A győzelemért viszont általában kőkemény sportolók (főleg országútisok és montisok), speciális kerékpárokkal küzdenek egymással.
Mivel a cyclocross főként a holtszezon formahanyatlását hivatott áthidalni, alig pár tucat specialista van a világon (főként Belgiumban és Hollandiában), de közülük is sokan áttérnek országútra. Elég csak Zdeněk Štybart említeni, aki többszörös cyclocross világbajnok, de 2011-ben a Quick-Stephez szerződött, és azóta már kétszer volt második a Párizs-Roubaix klasszikuson. A 2018-as cx világbajnok Wout Van Aert idén szintén remek országúti szezont futott, a klasszikus versenyeken nyújtott emlékezetes akciói mellett megnyerte a Dán Körversenyt.
Itthon jelenleg specialistának Búr Zsoltot érdemes kiemelni, aki amellett, hogy utánpótláskorúakat edz, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is rajt-cél győzelmet aratott a cyclocross országos bajnokságon. Szintén nagy név Buruczki Szilárd is, aki monti mellett mindig szakított időt a crossozásra. Csajoknál Benkó Barbi az abszolút favorit, nem kevesebb mint nyolc cx ob-t nyert már, aki a többiekhez hasonlóan a montis főszezont egészíti ki a cyclocrosszal.
Úton van az utánpótlás is, a Vas-testvérek 2017-ben Belgiumban töltötték a karácsonyi szünetet (és ez így lesz idén is), hogy a világ legszínvonalasabb cyclocross versenyein indulhassanak el. Feltörekvő tehetség Fetter Erik és Buzsáki Virág is, akikből a közeljövő nagy kerékpárosai lehetnek.
A cikket a Merida támogatta.
