Korábbi cikkeinkben már érintettünk különleges úttípusokat (pl. itt és itt), és azok „bringázhatóságát”, egyrészt a közlekedési szabályok, másrészt a gyakorlat oldaláról. Nézzük át összegezve, hogy hol kellene és nem kellene kerékpároznunk és hogy igaz-e a címben foglalt Critical Mass szlogen!
„Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.” (54. § (1)) Ezzel akár le is tudhatnánk a dolgot, persze a valóság ennél valamivel árnyaltabb. Miért is kezdtük mégis ezzel az idézettel? Azért, mert kiolvasható belőle az a régimódi, bringákat inkább forgalomból száműző, abban legfeljebb megtűrő szemlélet, amely szerint kerékpárral kötelezően kerékpárúton kell közlekedni, ha az nincs, bringasávon, ha az sincs, bringa- és buszsávban, ha az sincs… és így tovább, egészen az útpadkáig bezárólag. Ha mindezek a biztonságos infrastruktúrák hiányoznak, akkor tekerhetsz bringával pl. az úttesten. Attól, mert a rendelet régimódi, sajnos, még hatályos és megpróbálhatod figyelembe venni – különösen néhány speciális helyzetben, amikről a következőkben még szó lesz. Következő 2 cikkünkben összeszedjük nektek, hogy hol mehetünk kerékpárral és hol nem, miért jobb az egyik, mint a másik és mire kell figyelni a különböző bringás infrastruktúráknál.
Hol tilos?
Járdán
Járdán csak akkor bringázhatsz, ha az úttest el van árasztva vízzel, leszakadt faágak borítják vagy fel van bontva – azaz ha közlekedésre alkalmatlan. (Ebben az esetben is csak 10km/h-s sebességgel) Köszi, hogy te sem járdázol! Ja, hogy a Szabadság-hídon mégis? Vagy a Nagykörúton? Néha a Rákóczi úton is? Nos, ezeken a helyeken se tedd inkább: vagy keress alternatív útvonalat vagy képezd magad, hogy forgalomban is biztonságban bringázz!
Ahol tiltva van
Ahol jelzőtábla vagy felfestés tiltja a bringázást, például ilyen tábláknál…
…Ott ne kerékpározz.
Nem véletlenül van tiltva ilyen helyeken: lakott területen belül gyakran indokolatlanul tartanál fel sok embert, jelentenél veszélyt pl. a gyalogosokra; míg lakott területen kívül általában a forgalom nagysága indokolja ilyen táblák kihelyezését.
Gyalogúton
Bár csak egy bringa piktogramja hiányzik a tábláról, így felületesen rápillantva össze is keverhető a gyalogos- és kerékpáros úttal vagy zónával (nem, nem keverhető össze), ha ilyen táblát látsz, az útszakaszon tilos kerékpározni:
Ilyen Budapesten a Váci utca és néhány belvárosi tér vagy sétálóutca. Egyrészt a sebességkülönbség miatt veszélyezteted a gyalogszerrel közlekedőket, másrészt viszont hidd el, nem is éri meg kerülgetni a gyalogokat, illetve állandóan azt figyelni, hogy melyik kapualjból vagy üzletből lép eléd valaki. Sok vidéki és külföldi városban nem a teljes tiltást alkalmazzák ilyen helyeken, hanem a kerékpárokra vonatkozó sebességkorlátozást (pl. legfeljebb 10km/h-s sebességhatárt vonva) – más önkormányzatok viszont a teljes tiltásban hisznek.
Behajtani tilos és mindkét irányból behajtani tilos utcákban
Amennyiben nincs kiegészítő tábla, továbbra is tilos egyirányú utcákban forgalommal szemben haladni. A kerékpároknak megnyitott egyirányú utcák szélessége és forgalma teszi bringázhatóvá az adott utcát, ezért ha nem látsz kiegészítő táblát, nagy valószínűséggel kényelmetlen, szűk és ezért balesetveszélyes a behajtás. Fontos megjegyezni, hogy az egyirányú utca nem minősül „kerékpározásra alkalmatlan” úttestnek, tehát erre hivatkozva az egyirányú utca járdáján sem szabad bringázni. Sokkal jobban jársz, ha ilyen esetben teszel egy félkört és a párhuzamos utcákon közelíted meg a célodat – lehet, hogy pár száz méterrel hosszabb az út, de időben még így is rövidebb lehet, mint állandóan félreállni a szemből jövő járművek elől vagy árgus szemmel figyelni a parkolóhelyekről kiálló, s csak egy irányba néző autóvezetőket (az utcán szintén egy irányba körülnéző gyalogosokról nem is beszélve). Egy szó mint száz: nem éri meg!
Buszsávon
Erről külön cikkünk is szól, röviden és tömören: buszsáv nem, busz- és kerékpársáv igen. (A gyakorlati tanácsaink miatt azonban érdemes elolvasnod a fenti cikket is.)
Villamossíneken
Nem minden villamossínen tilos bringázni, de a KRESZ 38. § (2) bekezdése alapján „Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak, ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára ráhajtani nem szabad.” Vagyis például a budapesti Nagy- és Kiskörúton tilos bringázni. Amúgy sem ajánlott, mert 1) a „vályús sín rabul ejt”; 2) a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek kedvelt menekülőútjai, akik elől néha gyorsan kellene menekülni bringával is, ergo vissza az 1)-es ponthoz.
Autópályán, autóúton és azok bevezető szakaszain
Mivel cikksorozatunk a városi kerékpározásról szól, tanácsaink is a lakott területen belüli közlekedésre vonatkoznak. Előfordul azonban, hogy már lakott területen belül elkezdődik egy autópálya vagy autóút: ezeken mindig ki van téve a mercédesz jel (ld. „Ahol tiltva van” bekezdés táblaképe), de jobb, ha eleve úgy tervezel egy útvonalat, hogy ezeket elkerüljed. Egy régi tévhit az, miszerint tilos az egyszámjegyű utakon kerékpározni: az ilyen autóutak nem automatikusan nem bringázhatók, ugyanakkor legtöbbjükön bizonyos szakaszokon ki van téve a bringatilos. Mivel ilyen esetben már nincs lehetőség alternatív útvonalat találni (vagy csak nagy kerülő árán), érdemes előre felmérni egy túra esetén, hogy biztosan bringázható-e az adott elsőrendű főút.
Bár egyelőre úgy tűnik, sok helyen tilos bringával közlekedni, ez a felsorolás valójában csak a kivételeket próbálta számba venni. Következő cikkünkben azokról a bringával használható infrastruktúrákról lesz szó, amiket kerékpárral szabad (és általában: kell) használni.
