Bringás irányjelzés Magyarországon, avagy index.hu

Ha egy dolgot kellene mondani, ami csak és kizárólag a bringásra jellemző a közlekedésben, akkor az a karral történő irányjelzés (Vicces kedvű olvasóink kedvéért: nem, nem a pirosozás, mert az az autóvezetőkön kívül legnagyobb arányban a gyalogosok csinálják). Összeszedtünk mindent (is) a kerékpáros irányjelzésről, elmélet és gyakorlat 2 in 1! Bónusz: ha végigolvasod a cikket, részt vehetsz a közlekedési jelzések megreformálásában te is!

A szerző a Velo Budapest! városi kerékpáros képzések alapítója és akkreditált oktatója

Mikor?

Kevesen tudják, hogy az irányjelzéssel kapcsolatos KRESZ-szabályok egy része nem tesz különbséget a járműtípusok között, ezért például az „elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell” kerékpárral is. (24. § (2)) Mivel azonban kerékpárral biztonságosan úgy indulunk el forgalomban, hogy meggyőződünk arról, hogy szabad az út; illetve mivel egy kézzel irányítva a kerékpárt nehezebb biztonságosan elindulni, ezt a szabályt inkább csak abban az esetben tartsuk be, ha sűrű gépjármű-forgalom miatt azt szeretnénk, hogy valaki lemondva elsőbbségéről beengedjen minket (meg fogsz lepődni, milyen előzékeny ilyen esetben a gépjárművezetők nagy része: egy irányjelzéssel induló bringást sok esetben beengednek maguk elé). Ebben az esetben is elinduláskor már két kézzel fogd a kormányt.

Alapesetben tehát inkább ne „indexelj” elindulás előtt, viszont minden esetben hátranézéssel győződj meg arról, hogy másokat nem akadályozva indulsz el!

Irányváltoztatásunkat – felettébb meglepő módon – minden esetben irányjelzéssel jeleznünk kell. (29. § (1)) Érdemes felsorolni tételesen, mit is jelent az járművel történő irányváltoztatás:

• sávváltás
• bekanyarodás
• főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról való letérés
• úttest szélének vagy képzeletbeli felezővonalának átlépésekor (legritkábban előforduló bringás helyzet)
• nagyobb mértékű irányváltoztatás sávon belül (pl. kikerüléskor)

Vagyis akkor is kellene irányt jelezni, ha kötelező haladási irányt jelző tábla van egy kanyarodó sáv esetén:

Ebben az esetben ugyan a mögöttünk haladóknak semmilyen plusz információt nem szolgáltatunk az irányjelzésünkkel, ám a másik úton érkezőknek, de legfőképp a gyalogosoknak előre jelezhetjük mozgásunk irányát. (A fenti példánál maradva egy gyalogos talán nem fog lelépni elénk, miközben mi rákanyarodunk az úttestre.)

Külön érdemes felhívni a figyelmet azokra a kereszteződésekre, ahol gépjárművek számára egyféle haladási irány lehetséges, ám kerékpárral több. Ilyen esetben mindenképp indexeljetek, hiszen sok közlekedő számára „váratlan” irányban folytatjátok az utatokat.

Bringával abban az esetben is jelezzük irányváltoztatási szándékunkat, ha haladási vonalunktól nagyobb mértékben kitérünk. A nagyobb mérték kerékpáros léptékkel kb. 50 cm, könnyebben megjegyezhető, ha egy kormány szélességét képzeljük el. Városban sok helyen nincs ennél nagyobb hely egy kerékpár és a mellette elhaladó gépjármű között, így ha egy kátyút, csatornafedelet vagy más akadályt szeretnénk kikerülni, időben jelezzük a manővert a mögöttünk haladóknak. Ez bizony azt jelenti, hogy jó előre, legalább 20-30 méterről észlelnünk kell az akadályt, hogy legyen idő egy biztonságos és informatív irányjelzésre. Az akadályok kikerülése mellett ilyen irányváltoztatás lehet még a balra húzódás (balkanyar előtt) vagy egy sávfoglalás pl. egy beláthatatlan kereszteződés előtt, amikor számíthatunk arra, hogy egy jobbról érkező gépjármű orra belóghat elénk.

Szintén kevesen tudják, de nem csak elinduláskor, azaz a forgalomba való becsatlakozáskor, hanem minden megállásnál, azaz a közlekedés elhagyásakor is irányt kell jelezni (40. § (1)). Fontos, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy bringával ténylegesen irányt változtatunk, tehát akkor is „kellene” jobbra indexelni, ha csak félrehúzódva megállunk az úttest szélén. Egy idevágó karjelzésről lásd a következő fejezet utolsó bekezdését!

Két különlegesebb helyzetről érdemes még szólni az irányjelzés kapcsán. Az egyik, amikor a bringával nem egyenesen haladunk tovább és mégsem kell indexelni. Ilyenek pl. a kanyarodó főútvonalon továbbhaladás, illetve a körfogalomba történő behajtás. Mindkét esetben fizikailag irányt változtatunk a járművünkkel, mégsem kell karjelzést alkalmazni. A másik forgalmi helyzet éppen az ellentéte: amikor bringánkkal látszólag egyenesen folytatjuk az utunkat, miközben mégis kellene irányt jeleznünk. Ez utóbbi eleve gyakoribb, veszélyesebb is, ráadásul sokan erre figyelnek a legkevésbé… Ilyenek pl. a megszűnő bringasávok vagy az új forgalmi sávok kezdetei:

Bizony, ezekben a helyzeteken indexelni kell – figyelj te is, hogy így segítsd a többi közlekedőt.

Az elindulás mellett van még egy forgalmi helyzet, amikor nem javasolt az indexelés. Ezek azok a forgalmi szituációk, amikor nagyobb kockázattal jár egy kézzel irányítani a bringát, mint irányjelzés nélkül irányt változtatni. Például, ha túl nagy sebességgel sikerül egy kanyart megközelítened vagy az útfelület koszos, csúszós.  Ezekben az esetekben sem maradhat ám el a hátranézés, főleg, ha az irányváltás balra történik (pl. ha későn kapcsolsz egy bringasávon álló autó kikerülésekor – hátranézés nélkül ne kerüld ki, inkább állj meg!).

Hogyan?

Ha túlélted a fenti infómennyiséget arról, hogy mikor is indexelj, nézzük meg a dolog hogyanját is. Kezdjük ismét egy be-nem-tartandó KRESZ-szabállyal, vagyis azzal, hogy hogyan ne indexelj. A 29. § (2) bekezdése azt kéri minden járművezetőtől, hogy „az irányváltoztatást a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni”. Vagyis egy kézzel irányt jelezve, a másikkal a kormányt fogva kellene sávot váltanunk, előznünk vagy bekanyarodnunk. Köszi, de nem. A hatékonyság, kényelem és elsősorban a biztonság szempontjából egyértelmű, hogy két kézzel kanyarodjunk kerékpárral, így a mondat második felét felejtsük el.

Az első felét azonban nagyon is vegyük komolyan. A „kellő időben megkezdett” rész ugyanis bringán ülve is a következő műveletsort kell, hogy jelentse:

1. Minden irányváltás előtt nézz hátra! Ha kanyarodsz, ha előzöl, ha csak kikerülsz valamit, járj a manőver előtt egy lépéssel és mindig hátranézéssel indítsd azt.
2. Az irányjelzésnek egyértelműnek, minden oldalról jól láthatónak kell lennie (KRESZ 29. § (3)), vagyis nem egy tizedmásodpercre felvillanó mutatóujjal vagy a testünk mellett lógatva kezünket, lazán formált győzelmi jellel kéne jelezni a szándékunkat; hanem nagyjából vállmagasságban kinyújtott kézzel jó pár másodpercig, hogy a többi közlekedő biztosan észlelje szándékunkat. Ha úgy érzed, sok idő telt el az irányjelzésed és a manőver megkezdése előtt (pl. váratlanul megakadó forgalom, kereszteződésben álldogálás esetén), nyugodtan jelezd újra a szándékodat. Ebben az esetben egy extra hátranézés is ajánlott. A több néha több!

3. Nagyobb forgalmú utakon ajánlatos egy másodszori hátranézés a manőver előtt. Olyan helyeken, ahol bringás sporttársak tömegei tekernek, még a jobbra történő irányváltoztatás előtt is érdemes egy jobbra hátranézéssel meggyőződni arról, hogy nincs-e egy szerencsétlen kolléga, aki például az első indexelésünk ellenére, kereszteződésben és jobbról próbál meg előzni…

Vagyis egy irányváltoztatás, sebességtől függően, fejben akár 5-10mp-cel a tényleges manőver előtt kezdődik – ha profi és dinamikus városi bringás vagy, legalább ennyi idővel előre tervezed a haladásod!

Ha úgy érzed, bizonytalan vagy egy kézzel, vagy nem tudsz egyszerre hátranézni és egy kézzel kormányozni hosszabb időn keresztül, akkor gyakorolj! A városi bringázásban elég béna kifogás, hogy azért nem indexelek, mert nem tudok egy kézzel kormányozni – fejleszd a képességeidet, gyakorlás kérdése az egész.

Végül, de nem utolsósorban egy Magyarországon nem elterjedt karjelzésről. Az angolszász és skandináv országokban (kivált azokban a városokban, ahol bringások tömegei közlekednek) a behajlítva felemelt bal kéz a megállást jelzi a többi közlekedő számára. Mivel a bringákon általában nincs féklámpa (bár elég olcsón hozzá lehet jutni ilyen gadgetekhez is), elképesztően hasznos karjelzés, amit érdemes lenne meghonosítani. Te is segíthetsz benne: a Velo Budapest! városi képzésein is tanítjuk, most pedig a Flowcycle olvasóiban bízunk – kezdjétek el használni ezt a jelzést, amikor „váratlan” (értsd: nem forgalmi okokból, pl. dugóban vagy piros lámpánál) megállást tervezel. Ezzel te magad is nagyobb biztonságban leszel és segíted a többi közlekedőt (leggyakrabban a mögötted haladó kerékpárosokat) azzal, hogy időt hagysz nekik a kikerülésedre.

Miért?

Jó, de miért is kéne megfontolnod az eddig írtakat és előre tervezni és még mozgatni is a kezed, amikor olyan kényelmesen pihen a kormányon? Nos, nem, nem azért, mert így szabályos. A városi közlekedésről írt cikkeinkben ugyan kimondott cél, hogy a KRESZről is beszéljünk, de mindezt azért tesszük, hogy „meglegyen”. Hogy legalább tudjuk, mit mond a rendelet. A fő cél azonban minden esetben egy olyan gyakorlati útmutató, ajánlat készítése, ami nemcsak sok éves szakmai tapasztalatokon nyugszik, de célja a bringás közlekedés hatékonyságának, kényelmének növelése – a szabályok betartása mellett. A kényelemhez pedig hozzátartozik, hogy mivel nem egyedül közlekedünk a városban, hanem együtt a többi közlekedővel (gépjárművezetők, kerékpárosok, gyalogosok), fontos cél, hogy közlekedésünk az ő javukat is szolgálja, az ő közlekedésüket is kényelmessé tegye. Hányszor fordult már elő veled, hogy egy úttesten szerettél volna átkelni vagy bringával kikanyarodni egy útra, s az autók kisebb-nagyobb távolságokban követve egymást pont nem tették lehetővé, hogy átkelj vagy kikanyarodj – miközben többször elindulhattál volna, ha az előtted lekanyarodó járművek időben jelzik kanyarodási szándékukat? Ugye, milyen idegesítő? A hatékony és biztonságos együtt közlekedés alapja a kiszámíthatóság – tegyél róla, hogy te is kiszámítható partner legyél az utakon!

Ma Magyarországon, ahol az emberek szeretnek skatulyázni és csoportokra kivetíteni dolgokat, óhatatlanul képviselsz egy csoportot is, amikor közlekedsz. Ha egy autóvezető nem indexel (különösen, ugyebár, a hárombetű német autómárka tulajdonosai), akkor azt nyilván azért nem teszi, mert hülye autós. A hülye bringások mennek át a piroson, nem beszélve a lassan mindenütt cikázó hülye rolleresekről. Ez van, talán a jövőben többekhez eljut, hogy hülye emberek vannak csak, akik néha autót vezetnek, néha bringáznak, néha ebédelnek és néha sapkát hordanak. Addig is azonban minden, amit bringán közlekedve teszel hatással van a többi bringás megítélésére is. Ha azt látják, hogy tudatos közlekedőként hátranézel, jól láthatóan irányt jelzel, az segíteni fog abban, hogy egyenrangú partnerként fogadjon el minket, kerékpárral közlekedőket a buszvezető, a taxis, a zebránál a gyalogos vagy éppen Pista bácsi ablakból az utcára kitekintve.  Az a Pista bácsi, aki amúgy buszvezetőként dolgozik, pluszmunkában taxizik, a boltba gyalog jár, hétvégente pedig bringatúrákra indul.

Különben is, indexelni szexi. Ennyi.

Úgyhogy indexre fel, és ne felejtsétek el használni a megállás jelzését!