Bringásként valószínűleg te is odafigyelsz arra, hogy mit eszel, hogy megfelelő legyen az erőnléted és a legtöbbet hozd ki magadból. A helyes táplálkozás azonban nem csak azt jelenti, hogy étkezésünk mennyire egészséges, hanem azt is, hogy milyen mértékben terheljük vele a Föld véges erőforrásait. Tudtad? Egy átlag magyar ökológiai lábnyomának egyharmadát az élelmiszerfogyasztása teszi ki. Így alakíthatod fenntarthatóvá táplálkozásodat a WWF Magyarország tippjei segítségével!
Nem mindegy, mennyit és mit eszünk
Csak annyi élelmiszert vásárolj, amennyire szükséged van: globális szinten az élelmiszer 30%-a hulladékként végzi.
A második fő szempont az, hogy mit eszel. Az egyes élelmiszerfajták ugyanis különböző mértékben terhelik a környezetünket, ami összefügg a termeléshez szükséges területtel. Éppen ezért a közvetlenül a növénytermesztésből származó élelmiszerek lábnyoma jóval kisebb, mint a hús- és tejtermékeké. Jó tudni, hogy a világ összes mezőgazdasági területének 80%-án a haszonállatok számára termesztünk élelmiszert. Ha csökkenteni tudnánk a húsfogyasztásunkat, nem csak a mezőgazdaság közvetlen kibocsátását tudnánk mérsékelni, de a művelésből kivont területet vissza tudná hódítani a természet – növelve így a biológiai sokféleséget –, ráadásul a szén-dioxid megkötésével a klímaváltozás mérsékléséhez is hozzájárulna.
Minek mekkora a lábnyoma?
Az egyes haszonállatok takarmányszükséglete között azonban nagy különbség van: a kérődző állatok – a marha, a kecske, a juh – átlagosan háromszor rosszabbul hasznosítják a takarmányt, mint a sertés, a szárnyasokat tekintve pedig ez a szorzó hét-nyolcszoros. Ráadásul ennek megfelelően a marhahús vízlábnyoma is többszöröse a csirkehúshoz képest, sőt a kérődzők közvetlenül is hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz metánkibocsátásukkal, amely 23-szor veszélyesebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ennek megfelelően a tejtermékek fogyasztása is erőforrás-igényes, de ennek mértéke nagyban függ a feldolgozottságtól. Összehasonlításképpen: 1 kg kemény sajt lábnyoma akár nagyobb is lehet, mint 1 kg csirkehúsé, de a lágysajtok lábnyoma kisebb, mint a legfenntarthatóbb körülmények között tenyésztett csirkéé. A sajt mellett a vaj előállításához is rengeteg tej kell, a margarinnal összevetve a széndioxid-lábnyoma ezért jóval magasabb.
A tradicionális magyar ételek általában hús alapúak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek nem fenntarthatóak: húsforrásunkat történelmileg a hagyományos, ridegen tartott magyar háziállatok – szürkemarha, bivaly, racka – tették ki, amelyeket tartásmódjuknál fogva korlátozottan, de ma is lehet kapni. Ráadásul amellett, hogy a modern húsipari termékeknél egészségesebbek, természetvédelmi értékük is van, hiszen kulcsszereplők a különleges fajok élőhelyeként szolgáló gyepterületeink megőrzésében.
Válaszd a hazait!
Habár az európai uniós tagállamokkal összehasonlítva Magyarországon fogyasztjuk a legkevesebb halat, érdemes a halászat ökológiai lábnyomával is foglalkoznunk. Ahogy a többi élelmiszer, úgy a hal lábnyoma is nagyban függ attól, hogy milyen körülmények között tartották és honnan származik. Vagyis a fenntartható táplálkozás harmadik fontos szempontja a helyi, kistermelői élelmiszerek preferálása. Például a helyi halastóból származó ponty ökolábnyoma jóval kisebb, mint az argentin partokról származó hekké: utóbbi 1 kg-ra vetített lábnyoma még a sertéshúsét is meghaladhatja. Ezért próbálj meg a hazai vizekben is megtalálható halakat – pontyot, harcsát, keszeget – vásárolni!
Az összes élelmiszer közül a legkisebb lábnyoma a zöldségeknek és gyümölcsöknek van, azonban az is „nagyra tud nőni”, hogyha utaztatjuk és fagyasztjuk őket. Ezért kiemelt szempont, hogy a helyi kistermelőkre támaszkodjunk, akik szezonális, helyi zöldségeket, gyümölcsöket árulnak.
Válassz olyan alapanyagokat, amik a testednek és a Földnek is jók, és itthon is megteremnek: ilyenek a babfélék, gabonák – például a tönköly és a zab –, a csonthéjasok, az édesburgonya, a spenót vagy a gomba. A hazai, szezonális zöldségek és gyümölcsök választásával nem csupán a hazai termelőket segítheted, de a termények ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb, hiszen szállításuk nem jár akkora károsanyag-kibocsátással, mint ha például avokádót vagy más egzotikus gyümölcsöt vásárolnál.
A szerző Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetője.
Címlapfotó: WWF
