Az Alföldön mindig nagy hagyománya volt a kerékpározásnak, szentesiként tudom, hogy a helyiek „mindenhova is” azzal jártak (sőt, Badár Sándor humorista szerint már úgy születnek, bár ezt még nem erősítették meg :-)). Tették, tettük ezt persze a mindenkor rendelkezésre álló úthálózaton, amelyekbe az idők múlásával egyre több és több, lassacskán épülő kerékpárút is bekerült. Nemrégiben Békéscsabán járva azonban olyan fejlesztéseket tapasztaltam, ami miatt azt mondhatom, ha valakinek eddig nem volt rajta a bringás térképén a „Viharsarok”, javaslom, hogy vegye fel, mert a környék mindenképp figyelemre érdemes, akár rekreációs célú kerekezésről, családi kirándulásról, akár edzésről, rövid vagy hosszú távú kerékpározásról legyen szó. 

Távolság: 51 km
Emelkedés: nincs, az egyetlen emelkedő a Körös-folyó gátja
Nehézség: könnyű
Bringa: bármilyen
GPX file

Hirdetés

Az alábbiakban közzétett túrát három, általam megtett útból gyúrtam össze (1, 2, 3)leginkább ízelítőnek, kedvcsinálónak szántam. Békéscsabai tartózkodásunkat nyugodtan tervezhetjük hosszabb vakációnak; szálláshelyekből bőséges a kínálat, utakból és látnivalókból sem fogunk kifogyni.

Túránkat a békéscsabai állomásnál kezdjük. Békéscsaba jól megközelíthető pl. vonattal; ez óránként indul a Keleti pályaudvarról, kocsijaiban természetesen kerékpárszállítás is lehetséges; figyeljünk arra, hogy a legtöbb esetben kerékpár helyjegyet is váltanunk kell. Autóval az M44 autópályán vagy a 44-es főúton juthatunk el a településre.

Térjünk rá mindjárt rá a Bartók Béla úti kerékpárútra, amin kimehetünk egészen a városon keresztülfolyó Élővíz-csatorna partjáig. Tegyünk is igy, ott guruljunk el a Körgátig, és közben csodáljuk meg a bájos folyócskát.

A Körgátnál forduljunk jobbra az Ilosvai utcára, és hamarosan elérjük a Lencsési út mellett futó kényelmes kerékpárutat. Ez egy kanyarral visszavisz bennünket az Élővíz-csatornához, hogy még az előbbinél is szebb környezetben folytathassuk utunkat. A csatorna mellett, hangulatos erdősávban futó kerékpárutat sokan használják a helyiek közül is rekreációs kerékpározásra, futásra, sétára, vigyázzunk rájuk!

Kiérve az erdőből, a 44-es út mellett folytatjuk utunkat egy kis forgalmú szervizúton a gyulai Aldi áruházig, onnan tovább ismét kerékpárút visz be Gyulára, egészen az Eszperantó térig. Itt forduljunk észak felé, az Élővíz-csatorna partján futó Dózsa György utcán menjünk el a Menyhárt hídig, és ezen átkelve jobbra már meglátjuk a Szent György templomot, az Almásy kastélyt, illetve utána nem sokkal a gyulai várat is. A vár közvetlen közelében található a népszerű gyulai várfürdő is.

A túraútvonal megkerüli a várat, majd a piros turistajelzést követve, a Nagyváradi úton kimegy az Erkel- és Rákóczi-tavakhoz, hogy onnan ismét kerékpárúton gurulva észak felé elérjük Szanazugot, ahol a Fekete- és Fehér-Körös folyók egyesülnek, hogy Kettős-Körös néven fussanak tovább.  A torkolatnál kis hajókikötő, kemping, és étterem is működik, de ha kedvünk támadna, átmehetünk kommpal a túlpartra, a szanazugi szabadstrandra.

Folytatva kerékpártúránkat, a dobozi hídig osztoznunk kell az autókkal a 4234 számú úton (illetve mehetünk fent a Körös gátján, ez azonban földút), de ez egy viszonylag rövid, 4-5 km-es szakasz, a hídtól Békéscsaba felé ismét kerékpárút fut már a közút mellett.

Ám ne menjünk még vissza egyenesen Békéscsabára! Gerla felé fordulva kövessük a sárga turistajelzést, és hamarosan elérünk nagy parkerdő közepén egy hangulatos kastélyromot, ami (mint sok más kastély a környéken) egykor szintén a Széchenyi-Wenckheim család tulajdonában állt. A parkban megpihenhetünk a kastélyrom mellett lévő, vagy a kicsit arrébb fekvő Békás tónál, de betérhetünk a közeli büfébe, vagy étterembe, van állatsimogató, és más szabadidős tevékenységre alkalmas pályákat is találunk.

Békéscsaba felé a Pósteleki utcán indulunk vissza. A 44-es főút alatt kerékpáros aluljárón gurulunk át, hogy aztán a már idefelé is megjárt, Élővíz-csatorna menti úton érjünk be a városba. Menjünk még el ezen legalább a romjaiban is impozáns István malomig (hiszen Békéscsaba – régi mezővárosként – leginkább a gabona- és húsiparáról híres, nemhiába van a városban Gabona-, és Kolbászmúzeum is). 

Az Árpád soron vissza, a csatornán kerékpáros hídon átkelve érhetjük el a belvárost, ahol a sétálóutca közepén kialakított kerékpársávon végiggurulva közelíthetjük meg az állomást, túránk kiinduló, és egyben befejező pontját. 

Így véget is ért a kirándulásunk, amely közel sem a teljesség igényével érintette a Viharsaroknak is nevezett országrész néhány látnivalóját. Mind Békéscsabán, mind Gyulán, és a környező településeken számos csoda várja még az kerékpáros utazót, felfedezésükre óriási segítséget adva azzal, hogy a városi hálózatok mellett (jó minőségű) kerékpárutakon juthatunk el a térségben Kondoroson át Szarvasig; délnyugat felé Orosházára; Békés felé Mezőberényen át akár Köröstarcsáig (itt sajnos megszakad a kerékpárút, ami nagy kár, mert Körösladánytól Szeghalomig ismét van) vagy Gyulát érhetjük el pl. szabadkígyósi kerülővel. 

Látnivalóként Békéscsabán a fent említetteken kívül ott van még pl. (közel sem utolsósorban!) a Munkácsy múzeum és az emlékház, Gyulán a vár megtekintése mellett meglátogathatjuk a várfürdőt, vagy az Almásy kastélyt, csónakázhatunk a tavon; itt és a környező településeken tájházak, romkertek, templomok, kastélyok, ligetek kínálnak még megannyi élményt, de ha az előbb már Szarvasig elkalandoztunk, nem szabad kihagyni a csodálatos Arborétumot, sem a Mini Magyarország kiállítást, vagy a Szárazmalmot az Ady Endre utcán (nem beszélve a Magyar Királyság földrajzi középpontja emlékműről).

Nem sorolok fel minden látnivalót, mert nem is lehet; de nem fogjuk megbánni kirándulásunkat, ha csak sétálunk egyet a megtett túra után a sétálóutcán, elnyalunk egy fagylaltot valamelyik cukrászdában, hagyjuk, hogy elbűvöljön bennünket ez a környék, aminek megismeréséhez mindenkinek jó utat kívánok.

Hirdetés
Polgári foglalkozását tekintve irodista (nyolc óra a gyárban), hivatására nézve „Kerékpáros erdőjáró”, aki kamaszkorában egy Szputnyik versenybicajjal a Szentes környéki utak összes relációját, később trekking kerékpárral az ország mellékútjait járta, jelenleg a hegységek lehető és lehetetlen ösvényeit térképezi fel egy Mountain Bike nyergében, kevés otthonülő idejében pedig ezeket az élményeket próbálja átadni rövidebb-hosszabb írások formájában itt és más fórumokon (lásd pl. Strava).

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet