Előző cikkünkben a kerékpárosok jobbra tartási kötelezettségéről írtunk általánosságban és egyenesen haladás esetén. Bringával azonban városi környezetben nem csak egyenesen haladunk: szedjük össze, mit érdemes szem előtt tartani a sávon belüli pozicionálás kapcsán lakott területen belül történő kanyarodás esetén.

Hirdetés

A szerző a Velo Budapest! városi kerékpáros képzések alapítója és akkreditált oktatója

Lakott területen belül nem vonatkozik a szoros jobbra tartás a kerékpárosokra, ráadásul kanyarodás esetén a KRESZ külön is szabályozza a járművek elhelyezkedését: egyszerűsítve a 31. § (1) bekezdést, ha van kijelölt kanyarodó sáv vagy felfestés, akkor oda kell besorolni; útburkolati jelek hiányában pedig a forgalmi sáv kanyarodási iránynak megfelelő szélére kell húzódni a járművel kanyarodás előtt. Ennek oka, hogy – kiváltképp egy nyomon haladó járművek esetén – a kanyarodó járművek mellett az egyenesen haladó járművek továbbhaladása ily módon biztosított. A rendszabály még külön le is írja az egyik ilyen helyzetet a jobbról történő előzés kivételeként (34. § (4)): „Csak jobbról szabad előzni azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el”. Tehát egy balra soroló gépjárművet, amennyiben van arra elegendő hely, jobbról megelőzheti az egyenesen továbbhaladó. Ez mind szép és jó, csakhogy a valóságban kerékpárral nem várt helyzetekbe futhatunk bele.
Lakott területen kívül ráadásul csak a jobbkanyar megengedett. Balra kanyarodni főútvonalról tilos, a bringáról le kell szállni és az úttesten át kell tolni a kerékpárt (54. § (1) pont)! A továbbiakban a lakott területen belül történő kanyarodásokat vesszük górcső alá.

Jobbkanyar

Jobbra, kis ívben, a sáv jobb szélén kanyarodva kerékpárral a következő kellemetlenségekkel találkozhatunk:

  • Nem várt akadály az úton, amelyre ráfordultunk (pl. parkoló autó, úthiba, lelépő gyalogos).
  • Túl kis ívben (és nagyobb sebességgel) kanyarodva elveszthetjük a kontrollt a bringa felett.
  • Túl kis ívben kanyarodva leérhet a pedálunk.
  • A mögöttünk haladó gépjármű kanyarodás közben kezd előzésbe, ezzel beszorítva minket a padka/parkoló autók és saját maga közé.

Ezeket elkerülhetjük megfelelő helyezkedéssel: ha kanyarodás előtt elsődleges pozícióba húzódunk (tehát beljebb, a sáv közepe felé) jobban lát majd minket a többi közlekedő, valamint több idő és hely marad bármilyen korrekcióra (pl. ha egy parkoló autó ajtaját épp előttünk nyitják ki az utcában, amelybe fordulunk). Ne vágd le a kanyart, nem érdemes! Inkább fordulj félkörívben, s maradj elsődleges pozícióban a manőver befejezéséig! Utána, amennyiben a helyzet engedi, válthatsz másodlagos pozícióba, elengedve a mögötted haladó gyorsabb járműveket.

Balkanyar

Balra, nagy ívben kanyarodni (bár az ív gyakran mindkét esetben ugyanakkora, de mindegy) már lényegesen technikásabb mutatvány bringával, ráadásul menet közben még az elsőbbségi szabályokra is jobban oda kell figyelni. A kanyarodási szabály értelmében ugyanis balra kanyarodás esetén elsőbbséget kell adnunk az azonos úton nekünk szemből érkező (egyenesen haladó vagy jobbra kanyarodó) járműveknek. Ez néhány esetben azt jelenti, hogy a kereszteződés közepén álldogálunk egy darabig, amihez kell egy kis rutin és lelkierő… A kanyarodás közbeni pozíciónk ugyanakkor leginkább attól függ, hogy a sáv, amelyből fordulunk, milyen széles. Ha a sávunk nem vagy alig szélesebb egy gépkocsi szélességénél, maradjunk középen, elfoglalva a sávot. A mögöttünk érkezők majd megvárják, amíg be tudunk fordulni (spoiler alert: ha közben indexel a bringás, a szemből jövők nagyon hamar be fogják engedni maguk elé!).

Ha azonban a sáv elég széles ahhoz, hogy egy bringa és egy gépkocsi elférjen egymás mellett, akkor a balra kanyarodást először egy (hátranézést, indexelést követő) balra húzódással kell kezdeni. A felezővonalig húzódva várjuk meg, míg szemből szabad a pálya, nézzünk hátra balra még egyszer majd kanyarodjunk be. Balkanyar és széles sáv esetén tehát működik a KRESZ 31. §-a bringásként is, sőt! Bármilyen furcsa, ez a felezővonalhoz vagy forgalmi sáv bal oldalára való húzódás egyben a legbiztonságosabb pozíció: látható vagy mindenki számára, jobbról kikerülhetnek, miközben a balra húzódással minimalizálható az az idő, amíg a bringával kvázi keresztezed a mögötted érkező forgalom haladási irányát. Ez az oka annak, amiért tilos balra kanyarodni az úttest jobb széléről.

Soha ne kezdj balkanyarba a sáv jobb oldaláról, még akkor sem, ha hátranéztél és irányt is jeleztél!

Nagy forgalmú utakon az ún. közvetett (vagy koppenhágai) balkanyarra is lehetőséged van, kivált, ha azt az alábbi táblával és útburkolati jellel jelzik:

Ebben az esetben a menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő járművekhez kell besorolni bringával, az útkereszteződésen áthaladni, majd beállni a keresztirányú forgalom elé és zöld jelzésre áthaladni.

Néha persze még a sávfoglalás sem segít, mint ennél a balra kanyarodásnál, ahol a kanyarban felbukkanó gépkocsi teljesen feleslegesen veszélyezteti a bringást:

A cikk célja nem az elsőbbségi viszonyok részletes taglalása volt, így nem írtunk például olyan kanyarodásról, amikor két azonos úton, egymásnak szemből érkező jármű egyszerre szeretne balra kanyarodni vagy akár a kanyarodó főútvonal szépségeiről. Mindössze arra igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy kerékpárosként még a sávon belüli helyezkedésre is érdemes odafigyelnie annak, aki kényelmesen, biztonságosan és hatékonyan szeretne a városban közlekedni. Ha valami mégis lemaradt volna, írjátok meg kommentben!
Hirdetés
Bringapedagógus: tanári diplomái mellé Londonban szerzett kerékpáros-oktatói végzettséget, s 20 év budapesti bringás tapasztalatával maga mögött megalapította az ország első, kifejezetten városi kerékpározást oktató vállalkozását a Velo Budapest!-et. Kerékpáros közlekedésbiztonsági előadásokat tart a közlekedési kultúra fejlesztése és a városi kerékpározás népszerűsítése érdekében.

7 hozzászólás

  1. Az kimaradt hogy főúton nem szabad csak úgy balra kanyarodni, hanem le kell szállni, és át kell tolni, mint a bogarak.

    • Nagyon köszi az észrevételt! Annyira a városi környezet gyakorlati kérdéseire fókusztálam, hogy valóban kimaradt ez a nagyon fontos különbség lakott területen belül és azon kívül történő kanyarodás között. Pótoltuk/kiegészítettük a cikket!

  2. Sziasztok! Arról is irhatnatok, hogy mi történik akkor amikor egy autó jobbra kis ívben akar kanyarodni előtted miközben te egyenesen mész a jobb oldalon az úton és direkt nem akar megvarni… Szerintem ebből vannak a legnagyobb balesetek. Köszi a cikket egyébként király 🙂

    • Köszi az ötletet! A klasszikus „jobbhorog”. Kellemetlen helyzet, de kivédhető, ha felkészül rá a bringás és odafigyel pár dologra. Lehet, hogy születik belőle majd egy cikk, nem mindegy például, hogy bringasávban haladsz-e vagy sima forgalmi sávban; milyen jól tudsz hátranézve bringázni vagy hogy mennyire ismered az adott kereszteződést/környéket. És persze a helyezkedés sem utolsó szempont…

  3. Sziasztok,

    Tegnap egy kétsávos úton bringaztam. A jobb sáv jobbra kanyarodott a bal meg egyenesen ment. Én gyakorlatilag a kettő közötti felezovonalon mentem. Vagy a bal oldali sáv jobb szélén. Mellettem jobbra kanyarodott egy autó s a vezetője kiszólt hogy nem jó sávba megyek, én meg vissza hogy de igen mert egyenesen mennék. Jól felhúztam magam a kioktatás miatt, de utólag elgondolkoztam hogy tényleg nem is tudom hogy lenne szabályos.

    • Felezővonalon menni, nemcsak szabálytalan, de bringával baromira nem biztonságos. Nem tudom, hogy az autós mire értette, hogy nem jó sávban mész, de valóban duplán szivatod magad, ha ott mész: nem csak a jobbra kanyarodók fognak lecentizni balról, hanem az egyenesen menők is jobbról. Ilyen esetben (ill. minden olyan helyen, ahol a belső sávban kell haladnod egy ideig) sávot kell foglalni a belső sávban és egyértelművé tenni, hogy melyik sávot használod.

  4. Hamár cikk ötletek. Engem erősen érdekelne azon szabályozások kifejtése, hogy a kerékpárutat ki, hol, milyen célból és feltételekkel használhatja.
    Mondom a szitut.
    A hétvégén a Dunakanyarban bringáztam és Nagymaros északi részénél, a Beatrix királynő kerékpárúton haladtam 25 km/h sebességgel, az út közepétől kicsit jobbra. Egyszercsak az egyik bokorból kilépett elém egy fickó úgy, hogy az utolsó pillanatban nézett csak körül. Nem volt belőle különösebb gond, de azért utánam ordított, hogy nem kéne őrült módjára nagy sebességgel haladni, mert gyalogosok is vannak.
    Engem nem szokott különösképpen zavarni, hogy a kerékpárutat – főleg lakott területen – használják sétálók, babakocsisok, görkorisok, mert ott számítok rájuk, stb. Egyébként is a toleráns viselkedés híve vagyok. Viszont elgondolkodtatott, hogy lakott területen kívül levő kerékpárúton mennyire kell ilyesmire számítanom?

Hozzászólnál, vitatkoznál? Itt megteheted!

Ne felejtsd el a hozzászólást!
Kihagytad a nevet